Az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre a döntés előtt ilyenre és széleskörű szakmai egyeztetésre sem került sor. Ezek közül az MTA-n tartott konferencia (origo, index, 444) adott teret a leginkább szakmai jellegű vitáknak. Ezeken a fórumokon a jelenlegi Paks 2 projekt támogatói részéről sokszor olyan kijelentések és támadó, lejárató jellegű kritikák hangzanak el amik vagy egyszerűen propaganda szövegek, vagy téves alapokon nyugszanak, vagy olyan ismerethiányból adódnak amit orvosolni lehetne.
Ez az ismerethiány azonban nem hogy nem mentség, hanem éppen, hogy intő jel kéne, hogy legyen. Azaz a házi feladat lehet, hogy ki van pipálva, de valójában nem készült el. Röviden reflektálni szeretnénk az imént említett kijelentésekre és kritikákra.
1. "jó a ráhagyás" - Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, a Paks 2 projekt időzítése és a tervezett finanszírozási mód ami igazából probléma a megújulóknak, és nem Paks léte, illetve nem egy esetlegesen 7-10 év múlva megkezdett Paks 2 beruházás. Az időzítés problémájával szemben a "pro-Paks2" oldal egyelőre csak a "jó mérnök konzervatívan számol" és "jó a ráhagyás" érveket tudta felhozni. Azt hiszem ezek az érvek nem ütik meg a legalacsonyabb szakmai szintet sem, és csak a projekt előkészítettségét minősítik így ezekkel érdemben nem foglalkozunk.
2. minden eddigi kormány támogatta a bővítést - mint "mindent elsöprő szakmai érvet" ezt is meg kell említenünk. Ezzel könnyen el lehet terelni a szakmai kérdőjelekről a figyelmet, reméljük ezen blog olvasói nem zárják le ennyivel ezt a kérdéskört és politikai preferenciáiktól függetlenül alkotnak a témában véleményt.
3. GDP növekedésre gyakorolt pozitív hatás - ez minden új beruházásról elmondható - ha a beruházás összegét egy óriási árok ásásába fektetnénk, attól is nőne a GDP, de attól is, ha ugyanezt az összeget napelemekbe és szélfarmokba fektetnénk. Hosszú távon a GDP-re pozitívan csak a pozitív nettó jelenértékű, pozitív megtérülést produkáló beruházások hatnak - ezen a téren nem egyértelműen bizonyított egyelőre a Paksi projekt pozitív hatása
4. a nukleáris energia csökkenti az ország import-energia függőségét - ez a legkevésbé sem érv a megújulókkal szemben, ugyanis az importfüggőség csökkentése az egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulóknak - szerencsére a nap itthon süt, a szél itthon fúj, a biomassza is itthon keletkezik, stb.
5. a megújulók nem készletezhetők - ez a kedvenc kritikánk, főleg, amikor a kevésbé tájékozott érdeklődőket kell kicsit elijeszteni, akkor igazán hatásos a "mi van akkor, ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap". A hab a tortán amikor ezt kiszínezzük egy-egy német adattal, amikor hirtelen szélcsend miatt tizedére esett a szélenergia termelés, vagy egy olyan példával, hogy a "fél Balaton víztömegét 400 méter magasra kéne pumpálni" egy szivattyús-tározós erőműben. Ez utóbbit önmagában is nehéz nem egy jól átgondolt ellenpropagandának minősíteni, ugyanis a szivattyús-tározós erőmű magyar, akár határon túli alkalmazhatóságával kapcsolatban komoly megosztottság tapasztalható itthon. A megújulók készletezhetőségének kérdésénél ugyanakkor az alábbiakat figyelembe kell venni:
- ez a probléma a nap és a szél esetében releváns - a hazai energiapolitika által elvileg kiemelten kezelt megújuló energiaforrások, a biomassza és a geotermikus energia esetében nem!
- a smart-grid (okoshálózat) megoldások jelentősen csökkentik a tárolási szükségleteket
- a tárolási megoldások rohamos tempóban fejlődnek köszönhetően főleg a magas nyugat-európai megújuló penetrációnak és az elektromos és hibrid járművek terjedésének
Míg tőlünk kicsit nyugatabbra költségeket nem kímélve óriási tapasztalatra tesznek szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a lehető legmagasabb megújuló arányt integrálni a villamos hálózatba, addig itthon a területért felelős vezetők és szakemberek nem a HOGYAN és MENNYIÉRT-re keresik a választ, hanem a tudatlanságukkal érvelnek a megújulók ellenében. Magyarország a házi feladatot nem csinálta meg. Sajnos amíg a házi feladatból nem derül ki, hogy alternatívaként mekkora megújuló kapacitást, mekkora tárolási kapacitás mellett kellene kiépíteni, mekkora smart-grid fejlesztések mellett és ez mekkora áramár mellett térülne meg, ami összehasonlítható is lenne egy paksi beruházással addig csak a sötétben tapogatózunk.
6. a megújulók drágák - ezt az állítást is stílusosan alá lehet támasztani 2-3 évvel ezelőtti francia adatokkal a mai árak többszörösét citálva, ahogy azt megpróbálták az MTA konferenciáján, de itt is hiányoznak az el nem készített házi feladat számai. A legtöbb ismert forrás szerint már nincs olyan nagy hátránya a megújulóknak, egyesek szerint nincs is egyáltalán, mások szerint Paks 2 hatvan évre vetítve a megújulókra szakosodott kutatóműhely Fraunhofer Institut által kalkulált megújulós áraknál jobb áron termelne. A mi véleményünk, hogy kiegyenlítő energiaköltség és tárolási költség nélkül kalkulálva a megújulókból piaci körülmények között termelt áram ára ma már majdnem versenyképes egy piaci körülmények között létrehozott atomerőművével. Kiegyenlítő energia és tárolás nélkül a megújulók értelemszerűen kisebb kapacitásban telepíthetők ugyan, de, hogy mekkorában arra a kérdésre ismét a házi feladat anyagában kéne keresni a választ.
A házi feladat elkészülte széles szakmai konszenzuson kell, hogy alapuljon és évente újra és újra el kell készíteni az aktuális trendek és piaci fejlemények figyelembe vételével. Így lehetne valami képünk arról, hogy ma, holnap, vagy csak holnapután gondolkodjunk nagy mennyiségben megújulókban. Enélkül marad a sötétben tapogatózás és a döntésekkel kapcsolatos általános szakmai bizalmatlanság és bizonytalanság. A várakozásunk az, hogy a házi feladat magától nem fog elkészülni. Úgy tűnik.a sajátos társadalmi egyeztetés sajátos házi feladatot is fog szülni. Azok az intézmények, szervezetek és szakemberek akik ezt hiányt maguk is zavarónak érzik elkészítik ennek a házi feladatnak egyes részeit. Ki átfogóbban, ki célzottan egy-egy részterületre vonatkozólag, itt-ott átfedésekkel. Ezen anyagok segítségével szépen lassan tisztulhat a kép a szakemberek és a lakosság számára is.
Az alábbi listában összegyűjtöttük a témában általunk relevánsnak tartott a döntés előtt, vagy után megszületett anyagokat. Várjuk olvasóinktól is a hasonló témájú linkeket, dokumentumokat, hogy listánkat bővíthessük:
- A Corvinus, ELTE és az Óbudai Egyetem kutatói (Felsmann Balázs, Munkácsy Béla, Kádár Péter) által létrehozott munkacsoport átfogóbb anyaga
- Ősz János, BME docens anyaga arról, hogy mik a mostani irány problémái
- A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) értékelése a Paks 2 projekt megtérüléséről, interaktív (játékos) atomerőművi megtérülési kalkulátora, általános tanulmánya az atomenergia beruházások megtérüléséről és ennek pénzügyi modellje,
- Az Energiaklub anyaga arról, hogy mennyibe kerül a Paks 2 által termelt villamos energia (számítási modellel)
Utolsó kommentek