Napelem piac és technológia - hírek, elemzések

A kínai napelemgyártók folyamatosan és jelentősen bővítik napelemes gyártói kapacitásaikat 2019 óta - írja a PV Tech a tavalyi év összefoglalása, és a 2021-es előrejelzések kapcsán.

Ami még érdekes, hogy a legnagyobb egyre inkább elszakadnak a többi gyártótól: míg a Trina Solar és a Longi akár 50GW-ot is elérheti 2021-ben a gyártási kapacitás területén, addig a top 10 alsó részében lévő gyártók 8GW körül várhatók csak. Az első 5-7 gyártó előnye egyre kevésbé tűnik behozhatónak - és akkor nincs is szó a top 10-be bele se férő gyártókról.

De nézzük a gyártói eladási rangsort, 2020-as szállításaik alapján:

 Az elmúlt években egyértelműen a Longi lépett nagyot előre. Olyannyira, hogy a Jinko trónfosztását is sikerült elérnie. A Trina, JA, Canadian stabilan tartja magát a nagy gyártók között.

Megjelent a napelemgyártók top 10-es listája is, nem sokkal a cellagyártók hasonló rangsora után. 

Az első helyen nincs változás, a Jinko tartja vezető helyét, de néhány cég előretört a tavalyi hasonló listához képest. A legnagyobb előrelépő a Longi, a világ legnagyobb monokristályos tömb (ingot) és ostya (wafer) gyártója, a tavalyi 7. helyről a 4-ikre került.  A Longi az elmúlt években nagy beruházásokat hajtott végre, hogy az alapanyagok után a cella-, és modul piacon is, tehát a teljes vertikumban erős legyen. 

JA Solar a másik gyártó, aki jelentősebb ugrást hajtott végre, a tavalyi 4. helyről a másodikra léptek előre - miközben a cellagyártók között a legnagyobb gyártó volt tavaly. 

Drámai változás végülis nem látható, az előrelépések miatt a "hagyományos" top 5 tagjai, Trina, Canadian, Hanwha Q-Cells egy-egy helyet (bocsánat, Canadian kettőt) hátrébb lépett. 

A top 10-es lista alsó szegmensében (és még itt is 3-5 GW-os gyártóktól beszélünk) a Talesun az egyetlen új szereplő. A Suntech és Yingli pedig kiesett a top 10-ből, a korábbi két legnagyobb a pénzügyi gondjaik után nem tudott újra tartósan megerősödni. 

A listát egyébként ismét a PV Tech napelemes szaklap szerkesztői jegyzik. A toplista tehát: 

 frissítés: a Jinko első helyéhez 11GW napelemet szállított le 2018-ban. Az első 10 összesen 66GW-nyi napelemet adott el, ami a világ gyártásának körülbelül 70%-a. Ezek a számok egy másik cikkben jelentek meg, itt. 

Általában év elején a napelemgyártók friss eladási toplistáját szoktuk közölni, de most előbb jelent meg a cellagyártók rangsora, így idén ezzel kezdünk.

A cellagyártói top 10-es listán számos kevéssé ismert név is található, még a szakmában jártasoknak is, mivel még mindig van néhány cella specialista szakcég, akik nem gyártanak végterméket, tehát napelemet is. De az első 10-ben azért sok jól ismert név is van, és nagy meglepetések nincsenek, a JA Solar pl. tartja első helyét. 

A listát ismét az egyik legnagyobb napelemes szakmai híroldal, a PV Tech.org közölte. 

“Ezek a srácok semmiből se okulnak?” - teszi fel a kérdést Auke Hoekstra, a holland Eindhoven egyetem kutatója, miután megnézte az IEA legújabb napelemes prognózisát, ami az eddig növekedés után a következő évekre enyhe visszaesést jelez előre a napelemek terjedésében. 

kép forrása: https://twitter.com/AukeHoekstra

Ahogy azonban visszanézte a korábbi évek előrejelzéseit, azt találta, hogy a világ legnagyobb energetikai intézete, az IEA évek óta hasonlóan jelzi előre a napelemek várható kapacitásbővülését (sok színes vonal). Majd ahogy nő a valóságban a kapacitás, úgy emelik a kezdeti számot - de a trendet általában borúsan, vagy stagnálóra várják, néha kisebb bővülési szakaszokkal jelzik előre. Annak ellenére, hogy már 12 éve tévednek, ahogy a grafikonon látszik (tényleges adat: vastag fekete vonal). 

Hozzá kell tenni, egyszer biztosan eljön az az év, amikor végül igaza lesz az IEA előrejelzésének, hiszen az exponenciális növekedés nem tartható örökké. És az idei évben - főleg a kínai piac visszaesése miatt - várhatóan valóban nem nő majd jelentősen a napelemes kapacitás a világban. De hogy a következő 12 évben is stagnálni fog-e, azt majd az idő eldönti. 

 Végre megjelentek az első összefoglalók a tavalyi inverteres eladásokról, gyártók szerint. 

2017. eladásai alapján a világ legnagyobb inverter gyártói, MW alapon számolva:  

 A top 10 gyártónál a szállítások 23%-kal nőttek 2017-ben az előző évhez hasonlítva MW-ban, de a bevételek csak 11%-kal nőttek, ahogy a gyártók csökkentették áraikat. 

Az első 4 helyen nincs változás, és csak egy új szereplő van a listán, a Solaredge. Az 5 legnagyobb gyártó részesedése 62%, azaz tovább folytatódott a piaci konszolidáció. 

Ami érdekesség, hogy már bevételek tekintetében is lehagyta a Huawei az SMA-t - 2016-ban csak MW-ban sikerült, mert olcsóbban adta invertereit a kínai cég, de tavaly már minden szempontból a legnagyobbak lettek. 

Solaredge jelentősen tudta bővíteni eladásait: 2,5GW invertert adott el világszerte, a bevételei 24%-kal nőttek egy év alatt. Az eladások több, mint fele még mindig az amerikai piacra került, de nőtt a globális eladások aránya, már nem csak az amerikai piacon tudtak jelentős szeletet kihasítani maguknak. 

Néhány érdekes trend az inverter piacokról világszerte: 

• Kínáé lehet ismét az inverter gyártás és forgalmazás fele a világpiacon
  
  
• India lehet a második legnagyobb piac, ahol az ABB és az SMA is nagyon erős - miközben ők a kínai piacon csak kisebb szereplőknek számítanak
• az MLPE (module level power optimizer) piacon tovább nőhet a verseny, a Huawei új inverterei és optimalizálóinak megjelenésével, miközben a Solaredge az új invertercsaláddal próbál költséget csökkenteni, a Tigo modulgyártókkal fejleszti együttműködését, és a mikroinverterekben vezető Enphase új termékével bízik a növekedésben
• 2018-ban is előfordulhatnak ellátási nehézségek, a gyártók 2017-ben többször csak hónapos késésekkel tudtak szállítani, és ez idén is előfordulhat, főleg a félvezetői piacon lehetnek szűk kapacitások az inverter alkatrészekhez. 

A 2017-es eladások (shipment) alapján nagyon kicsi változások vannak a tavalyihoz képest a világ legnagyobb napelemgyártóinak rangsorában. 

A lista előtt nézzük, hogy mit számolnak eladásba a PV Tech szerkesztői: az eladott Wattokat, függetlenül attól, hogy saját gépsoron történt a gyártás, vagy akár kiszervezett gyártásban (OEM), de saját márkanév alatti eladást. Az eladás alatt a gyárból kiszállított mennyiséget értik, függetlenül attól, hogy a cég más raktáraiba került-e, vagy a forgalmazók készleteire.

Idén tiszta a rangsor, nem számítanak arra a szerkesztők, hogy a márciusi végleges adatoknál eltérés legyen, mert szignifikáns az eltérés az egyes cégek között. Így nem várható, hogy egy nagyon kicsi eltéréssel mégis valaki előrébb vagy hátrább lép végül, ami néha előfordult az elmúlt években. 

A lista tehát: 

Az SMSL jelzés a top-ligát jelöli, Silicon Module Super League néven: azon gyártók, akik már az elmúlt 12-18 hónapban is 4GW feletti éves gyártást tudtak elérni. 

Amit érdemes kiemelni a korábbi listákhoz képest: 

• már csak kínai gyártók vannak az első tízben. A Hanwha Q-Cells az egyetlen, ami tulajdonosi szerkezete miatt koreainak számolható, de az ő gyártásuk nagy része is Kínában van. Kiesett a top 10-ből az utolsó amerikai, a First Solar is. 
• Az első 3 fix: már 3 éve ugyanez a három cég található az első helyeken, a Jinko, Trina és Canadian Solar. Ez a három cég rendelkezik a legerősebb globális brand-del, a PV Tech szerkesztői szerint. 
• A 10-es lista második felében van néhány Európában alig ismert cég is - ennek oka, hogy a kínai napelempiac a világ 50%-át jelenti, ennyit helyben fel is szerelnek. A GCL, Longi, Risen gyártásának nagy része el sem hagyja Kínát - és a Yinglié se nagyon, mióta gyakorlatilag átmeneti fizetésképtelenséget jelentettek pár éve, mégha a kínai kormányzat ki is segítette őket végül. 
• a top 10 gyártó 57GW-ot szállított tavaly: ez a világ teljes gyártásának 60%-a. A konszolidáció, a nagyok erősödése folytatódott. 

Egy érdekesség még a végére: kicsit másként alakult a tavalyi sorrend, ha külön nézzük a Kínán kívüli eladások (alul a jobb oszlop), és a kínai belső piac rangsorát (középső oszlop) -  ez a lista még tavaly nyáron jelent meg:

A Bloomberg már évek óta megjelenteti osztályozási sorrendjét a napelemek "bankolhatósága" (angolul bankability) szempontjából nézve. 

Ehhez minden évben több száz, napelemes erőművet finanszírozó bankot, és nagy napelemes beruházót (EPC-t) kérdeznek meg, egy egyszerű kérdést feltéve: melyik gyártó termékét finanszíroznád? A választ csak a gyártó neve alapján kell megadni, hogy igen, finanszíroznám, vagy nem - illetve harmadik lehetőség a "nem ismerem ezt a gyártót". 

Bár a kérdés nagyon egyszerű, de mégis sokminden benne van. Például egy napelemes projektekben jártas nyugati bank esetében benne lesz az elmúlt 10-15 évnyi tapasztalata, hogy melyik gyártó tartotta a szállítási határidőket és az eredeti megállapodásban leírtakat, és persze a működésre vonatkozó tudásuk is: melyik gyártó moduljaival nem volt gond, és termelnek ma is - azaz a projekt értelmes volt-e banki szempontból is, hiszen az ezzel a gyártóval épült napelem mai napig termeli a cash-flow-t, így tudja fizetni a hitelét. Vagy nem termeli, vagy más gond volt a napelemekkel - és akkor nemleges lesz a bank válasza. 

A Bloomberg listája nem helyettesíti a megfelelő átvilágítási procedúrát a bankok számára, de megfelelő viszonyítása alapot teremt hozzá. A Bloomberg „bankképes” listája csak olyan gyártókat tömörít, amelyek terméke minőségi és a cég pénzügyileg stabil - annak érdekében, hogy a termékéért a jövőben jótálljon. 

Az első helyezettek természetesen szívesen publikálják saját eredményeiket, bár a többi szereplőt nem közölhetik - ehhez elő kell fizetni a riportra, ami, mivel bankoknak szánt termék, ez bizony nem kis kiadás. Annyi tudható, hogy évek óta a Trina Solar vezeti a listát, mert erről természetesen minden évben örömmel beszámolnak: 

De más gyártók is szívesen publikálják, ha jó helyezést érnek el, pl. a JA Solar is szívesen hivatkozik az előkelő helyek egyikére a weboldalán. 

Itthon ma még sokszor nem szempont erőművek építésénél a napelemgyártók vizsgálata, de várhatóan hamarosan ez is fontos döntési pont lesz, ahogy a hazai bankok is "beletanulnak" a napelemes projektek finanszírozásába. 

Akit komolyabban érdekel, a bankability elérhető a Bloomberg New Energy Finance's Solar Insight előfizetői számára, illetve megrendelhető a sales.bnef@bloomberg.net címen.

Pár napja jött a hír, amit még az MTI is megírt, hogy a Tesla bemutatta napelemes cserép megoldását. Nagyon szép fotókat közöltek róla, kiváló marketing kíséri a bevezetést. 

De amikor olyan hírek is megjelentek hazai oldalakon, (valószínűleg ezen az angol cikk alapján), hogy olcsóbb lesz a hagyományos cserepes tetőnél, akkor kicsit számolgatni kezdtünk - és akkor nézzük is meg a technológiai részleteket is. 

Maga az ötlet egyébként nem új, olyannyira nem, hogy ezen a blogon közel 8 éve írtunk a napelemes cserepekről, mert akkoriban magyar találmányként futott nagyokat a sajtóban, pedig már akkor is számos változat volt gyártásban. De az iPad előtt is léteztek zenelejátszók, mégis egy zseniális cégvezető, nagyon ügyes marketinggel igenis fel tudott rázni egy alvó piaci szegmenst, és hatalmas eladásokat generált - így még az is lehet, hogy most is ez történik. Nézzük, mit kínálnak pontosan! 

A Tesla oldalán kevés technikai információ található. Edzett üvegből készülnek a cserepek, így bármilyen szín vagy forma, ami üveggyártásban ismert, megoldhatónak tűnik. Az üveg cserépre élethossz garanciát adnak (csak a cserépre, üvegre), ami edzett üveg és laminálás kombinációjában valóban nagyon tartós megoldás - nem véletlenül hasonló a napelemek szerkezete is. A Tesla oldalán jéglabda teszt is látható, ami nagyon látványos, de ez sem más, mint az "átlagos" napelemek TÜV minősítésénél használt jégteszt. 

A napelem- és cella-technológiáról keveset tudni. A Tesla oldalán csak a garanciáról írnak, hogy a cella működésre 30 év teljesítménygaranciát kínálnak (ami standard napelemeknél ma a legtöbbször 25 év, néhány gyártónál 30 év). Néhány részletesebb cikkben meg lehetett azért találni, hogy a Panasonic "legfejlettebb" celláit használják a gyártásban, ami valószínűleg egy monokristályos cella, amorf szilícium vékonyréteggel kombinálva. Ez valóban az iparág egyik magas hatásfokú cellája, a technológiát 8 éve vásárolta meg a Sanyo-tól a Panasonic, az egész céggel együtt (még itthon is volt összeszerelő üzem ilyen modulokra). Forradalminak azonban nem tekinthető ez a cella, már 2010-ben lejárt a Sanyo erre vonatkozó szabadalma - de azért ma is fejlett és korszerű technológiának számít. 

Nagy kérdés, hogy a Tesla cserepek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Erről nem írnak a hivatalos oldalon, de a bemutatót követő sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a Tesla autógyártási csapata tervezte, eső, hó, só és időjárás álló, legalább 30 évig. Továbbá azt is elmondták, hogy munkaerőigényes lesz a telepítés (5-7 napot említettek), ami érthető is lehet a sok kis elem és csatlakozásuk kiépítésével. Ehhez képest egy átlagos családi ház telepítése hagyományos napelemekkel 1-2 napot igényel. 

Az inverter egyelőre teljesen ismeretlen, semmilyen információ nem hangzott el, és még pletyka szinten sem lelhető fel, hogy mit fognak használni. Korábban szó volt arról, hogy a Tesla saját invertert fog gyártani, de ez a mostani bemutatón nem hangzott el. Vagy nem véglegesítették még a külső beszállítót, vagy késik a saját inverter - de bizonyosan hamarosan kiderül ez is, hiszen nyáron már indulnak az első telepítések Kaliforniában. Az biztos, hogy kiegészítőként a Tesla akkuk, a Powerwall-ok erős árukapcsolásban már rendelhetők a cseréppel együtt. 

Hogy olcsó lenne, az viszont nehezen tűnik igazolhatónak. A Tesla közlése szerint 42 dollár lesz egy cserép, és 452 dollár egy négyzetméter, ami 125.000 Ft/nm mostani árfolyamon.
Magyarországon a drágább tetőcserepek is 3000-3300 Ft/nm áron kaphatók. Prémium napelem (pl. LG szintén speciális modulja) is 70.000 Ft körül megvehető - azaz 40-45.000 Ft a napelem négyzetmétere, egy ismert gyártó fejlett technológiájával. Így összesen, szerelvénnyel együtt is 50.000 Ft/nm tehát a cserép és rajta a minőségi napelem, ami a 125.000 Ft/nm-es Tesla cserép árhoz képest 60%-kal olcsóbb. Ha pedig nem a prémium tetőcserepet és napelemet számoljuk négyzetméter áron, akkor a különbség még nagyobb. A számok alapján tehát a Tesla Solar Roof egy drága, bár kétségtelenül szép és egyedi megoldás lesz. 

A hírek szerint a napelemes cserép értékesítésénél a Tesla az Apple Store stratégiát követi majd: megszüntették a tavaly év végén felvásárolt SolarCity közvetlen értékesítői hálózatát, és a főutcákon és bevásárlóközpontokban lévő Tesla autószalonokban lehet majd megrendelni a napelemes tetőcserepeket. Az értékesítési adatok szerint a magas árkategóriás termékek értékesítése 50-100%-kal hatákonyabb így, mint a házhoz kimenő napelemes szakemberek által elért eredmények. 

Hogy Elon Musk korunk egy nagy úttörője, egyik legkiemelkedőbb vállalkozója, afelől kevés kétség lehet. De hogy a napelemes cserép megváltoztatja-e a napelemek ma ismert formáját és használatát, efelől azonban már komoly kérdőjelek merülnek fel - ahogy 8 éve is írtuk. Ha Musknak mégis igaza lesz, akkor elsőként hajtunk majd fejet, és írunk majd róla. 

Megjelentek a tavalyi eladási összesítések - és ahogy korábban, most is el kell mondani, hogy nem végleges a lista, mert nagy cégek negyedéves jelentésükben, kb február-máciusban publikálják pontos adataikat, akkor látszik az auditált és végleges eredmény.

De a szakmai cikkek és céges előzetes jelentések alapján végül hibahatáron túli számokkal első lett 2016-ban a Jinko Solar, letaszítva több éves trónjáról a Trinát. A teljes lista:

Az első 5 között nincs is nagy meglepetés, korábbi évek vezető kínai gyártói cserélgetnek helyet és lépegetnek 1-2 pozíciót. (korábbi listák átnézhetők a top_10 tag alapján).

Viszont a 6-10. helyen van néhány meglepetés!

GCL korábban a listákon se volt, itthon nem nagyon hallottuk még a nevét. Pedig ő is 4GW felett adott el tavaly (a Jinko 6.6GW és 6.7GW között végzett, a Trina 6.3GW és 6.55GW között). Azonban a GCL se tegnap kezdte a napelemipart: a világ legnagyobb szilícium gyártójáról beszélünk, azonban eddig csak más gyártók és főleg cellagyártók voltak az ügyfeleik, végterméket, napelemet csak jóval később kezdett el gyártani.

A Yingli egyelőre tartja magát, bár a hírek szerint továbbra sem biztos a pénzügyi háttere, ami a projekt eladásait nagyon megnehezítette az elmúlt két évben (a bankok nem túl lelkesen finanszíroztak Yingli napelemmel szerelt projekteket).

A Talesun és a Risen szintén újak a Top 10-ben. Ők korábban is jelentős gyártóknak számítottak, de inkább a második vonalban szerepeltek. A japánok (Sharp és Kyocera) és a Sunpower, valamint a kínai Renesola visszaesésével azonban már feljutottak a legnagyobbak közé.

Érdemes még kiemelni, hogy a legnagyobb tízből már 9 kínai. Egyedül az amerikai First Solar tartja magát - ők azonban már csak saját, és főleg csak amerikai projektjeikre szállítják moduljaikat.

És a végére még egy lista: a legnagyobb cellagyártók (forrás), mert ez is egy külön iparág, és nem azonos a modulgyártók listájával:

Itt a koreai-kínai Hanwha újra első lett, a Q-Cells felvásárlás véglegesítése óta. És a kínai cégek mellett itt már néhány taiwani cég is feltűnik.

De összességében kimondható, hogy az iparágat nem csak dominálják a kínai gyártók, minden szegmensben, de gyakorlatilag alig tud labdába rúgni más mellettük.

Az év elején sosem pontosak a tavalyi eredmények összesítései (mivel a nagy cégek csak február-márciusban publikálják részletes eredményeiket az utolsó negyedévről), de már több elemző is megjelentetette 2016-os összesítését, és sokéves gyakorlatuk alapján jó becsléseket szoktak tudni adni.

Az egyik legismertebb elemző, a GTM Research szerint 66 GW volt a világpiac tavaly, ami 21%-os növekedés volt 2015-höz képest. Az alábbi grafikont is ők publikálták, benne egyben előrejelzésük is a következő évekre:



A PV Market Alliance (PVMA) elemzése szerint (ami frisebb, mint a fenti) viszont a világpiac 75 GW volt 2016-ban. Ez 50%-os növekedés a 2015-ös 50GW-hoz képest - bár más elemzők 55-59 GW-ra becsülték a 2015-ös teljes kiépítések teljesítményét, de akárhogy is nézzük, tavaly újra komoly növekedés volt a világban.

Ha régiók és a vezető országokat nézzük, akkor Kína továbbra is volt a legnagyobb, 34 GW kiépítéssel, azaz a világpiac kb. felét adták. Japán ismét csökkent (közel 9 GW új telepítés 2016-ban), de ehhez hozzá kell tenni, hogy ott már most is magas a teljes energiamixben a napelemes áramtermelés aránya.

Az alábbi grafikon nem csak 2016, hanem négy év összesített napelem kereslete alapján állít fel rangsort egyes országok napelempiaca között:



Az USA tavaly növekedett, 13GW körül volt a teljes napelemes kiépítés, de itt az elemzők nem várnak hasonló dinamikus bővülést a következő években az új Trump adminisztráció beiktatása után.

Európában tavaly 6,5 GW új rendszert kötöttek hálózatra a PVMA szerint, a fő piacok továbbra is Nagy-Britannia, Németország voltak, de jelentős volt még Törökország és Franciaország is.

A fejlődő országok közül India volt a legnagyobb, 5GW körüli telepítéssel, de a kisebb országok is összesen 7 GW-ot építettek ki tavaly.

Mi várható idén a világban?

2017-re több forgatókönyv is létezik, sok fog múlni azon, hogy az USA mennyire esik vissza.  

Ha a legtöbb országban a várható legpesszimistább előrejelzéseket összesítjük, akkor 65 GW-ra is visszaeshet idén a világpiac, ami 13%-os csökkenést jelenthet a PVMA szerint. Ebben az esetben marad a kínálati piac a napelemek területén, a gyártók továbbra is kihasználatlan kapacitásokkal futnak majd, ami fenntartja a jelenlegi nyomott árakat. További kérdés, hogy melyik gyártók bírják majd a versenyt ilyen körülmények között.

Az IHS elemzése nem ennyie pesszimista, de nagy növekedést ők se várnak idén, stagnálás és 5%-ös növekedés köré várják az eredményeket 2017-ben. Az okok között a kínai és az amerikai piac várható visszaesése mellett megjegyzik, hogy a betáplálási támogatások (feed-in tariff) egyre alacsonyabbak, és több országban is kivezetik.

Abban azonban minden elemzés egyetértett, hogy hosszabb távon, 3-10 évre előretekintve még további növekedés várható, bár országonként eltérőek lehetnek az arányok. A hosszú távú a piacvbővülés alapja, hogy a csökkenő árak miatt a napelemes áramtermelés egyre több országban lesz versenyképes a hagyományos erőművekkel, így a támogatások kivezetése se változtatja meg a növekedés ütemét.

Novemberben jelent meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves jelentése a világ energiafogyasztásáról, termelésről és a várható változásokról. Az IEA az egyik legfontosabb energiaügyi szervezet a világon, jelentései alapul szolgálnak kormányok döntéseinek, az ENSZ és az EU energetikai stratégiáinak, és az energetikai óriásvállalatok lépéseinek is.

Az IEA éves jelentése szerint a következő 25 év nagy nyertesei a nap- és szélenergia lesznek, mellettük még a földgáz tud majd növekedni. A mostani előrejelzésben már figyelembe vették a Párizsi Egyezmény utáni vállalásokat is.

A kőolaj felhasználása még nőhet 2040-ig, de utána már csökkenésre számítanak. A növekedés fő hajtóereje azonban már nem az energiatermelés lesz, hanem a petrolkémiai és repülési felhasználás növekedése. A közlekedésben, a korszerűbb motorok és az elektromos autók térnyerésével azonban általában is csökkenhet hosszú távon az olaj felhasználása.

A szénalapú áramtermelés növekedését azonban stagnálásra rontották, főként Kína miatt, áll az indoklásban. Korábban épp a növekvő kínai termelés miatt növekedést vártak, azonban a nagyvárosok rendkívüli légterhelése miatt egyre nagyobb a nyomás a pekingi vezetésen, hogy csökkentse a szénalapú energiagazdálkodást.

Érdemes még megemlíteni, hogy az IEA vezető közgazdásza a magyar Varró László, aki ezzel valószínűleg ma a legmagasabb hivatali rangot tölti be a világban a hazai képzésű energetikai szakemberekből. Kiváló előadásaiból novemberben hallhattunk ismét egyet itthon, a Energy Investment Forum 2016 konferencián. Ott mutatta be az alábbi ábrát, ami kiemeli, hogy az összes megújulóenergia beruházás az utóbbi időkben nem nőtt ugyan, de a megtermelt villamosáram (jobb ábra) 33%-kal nőtt - azaz ennyit nőtt 4 év alatt a napelemes, szél- és vízenergia beruházások hatékonysága is.



Az IEA elemzését támasztja alá, vagy egészíti ki még Ságodi Attila (KPMG) előadásában is a már említett idei konferencián, hogy a megújulók egyre olcsóbban tudnak termelni (ld alábbi ábrán bal oldalon), eközben a szénhidrogén és atom-alapú áramtermelés egyre drágul (jobb oldalon). Ez utóbbi oka főként az egyre szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások miatt növekvő költségekben rejlik, míg a megújulók még mindig komoly technológiai fejlődést tudnak felmutatni, így költségeik csökkeni tudnak egy egységre (kWh-ra) vetítve.

Ahogy az IEA jelentése is kiemeli, a megújulók azonban nem fognak holnap mindent felforgatni, lassú és folyamatos lesz a változás. Minden ország maga alakítja energiapolitikáját, és a hálózati és elosztói rendszerek igazodnia kell a megújulók egyre nagyobb befogadásához - és nagyon eltérő lehet országonként a kormányzati szándék és irányultság. De hogy legyen-e szándék és milyen erős, az végülis minden országban a szavazókon is múlik - mert ha erős az igény, akkor amögé a politikusok is be szoktak állni.

Kevés technológia újításnak sikerült komolyabb hatást kifejtenie a napelemes szakmára az utóbbi néhány évben. A legtöbb rendszer továbbra is, ahogy évtizedek óta, DC napelemek sorbakötésével, azok inverterbe vezetésével épül fel. A villamosenergia helyi tárolásával például valóban nagyon sok és jelentős cég kezdett el foglalkozni, de a gyakorlatban, világszinten a legtöbb napelemes rendszerre alig van érezhető hatása – a rendszerek nagyon jelentős része továbbra is hálózatra kapcsolt, és nem használ semmilyen tárolási megoldást.

Ha valahol azonban azt lehet mondani, hogy érezhető változás zajlik a napelemes szakmában, ami már itthon is elérhető és látható (márpedig nagyon nem számít Magyarország úttörőnek a napelemes téren), az a modul szintű szabályozás térnyerése, az optimalizálók és mikroinverterek megjelenése és elterjedése (e kettő gyűjtőneve angolul: MLPE – module level power electronics a nemzetközi szakszó, amire érdemes guglizni).

A feladat adott volt: eddig mindig azt mondták a napelemes cégek, legalábbis akik korrektül tájékoztatták ügyfeleiket, hogy a részben (akár délelőtt, akár délután) árnyékos helyre, tetőfelületre nem érdemes napelemet telepíteni.

Ugyanis ilyenkor az egyetlen árnyékos napelem is, a soros villamos kapcsolás miatt, a többi napelem teljesítményét is „lehúzza” a leggyengébben teljesítő szintjére.

Erre nyújtottak megoldást a MLPE technológiák, kétféle megoldással:

1. optimalizálók+inverter: egy egyszerűbb elektronikával a modulok mögött monitorozzák az egyes modulok teljesítményét, és ha az egyik teljesítménye leesik, akkor azt kiiktatják vagy kisebb teljesítményét „átugorják” a sorban, így a többi, még nem árnyékolt napelem tovább tud termelni az adott besugárzás szerint.De egy inverter még ekkor is kell, ld alábbi topográfián:
   
   
   
   
2. mikroinverterek: egyetlen adott napelem szintjén azonnal váltóárammá alakítja a napelem egyenáramát, és így a különböző teljesítményeket gond nélkül kezeli, nincs egyenáramú csatlakozás, és a modulonkénti inverter miatt a gyengébben termelő napelem itt sem „húzza le” a többi teljesítményét.
   

 A kezdeti időkben csak néhány kisebb cég foglalkozott ezzel, úttörőnek számít például az amerikai Enphase (mikroinverter) és az amerikai Tigo is (optimalizáló), vagy az izreali Solaredge is (optimalizáló+inverter), ez utóbbinak sikerült talán a legnagyobb piaci térnyerést sikerült elérnie. Később olyan óriási cégek indultak még versenybe, mint az SMA és az ABB is. Az MLPE technológiák ráadásul az a terület a napelemes iparágban, ahol még vannak kis cégek, sőt, akár nemrég indult startup-ok is. Ez ma már nem jellemző az iparágban, napelemgyártók között csak csökken a gyártók száma évek óta, a legnagyobbak ligája már gyakorlatilag kialakult, és a kisebbeket vagy felvásárolják, vagy tönkremennek. Az inverterek piacán se látni új szereplőt évek óta, de az MLPE fejlesztők előtt még nyitott a pálya.

Hogy végül melyik gyártók kerülnek ki győztesen, és melyik technológia terjedhet el? Kétségtelen, hogy ma az optimalizálók piaca nagyobb és jelentősebb, mint a mikroinvertereké, sokkal nagyobb eladásokkal büszkélkedhetnek az itt vezető gyártók. Általánossá válásukat jól jelzi, hogy ma már a legtöbb hazai napelemtelepítő cég kínálatában is szerepel valamilyen optimalizálóval szerelt megoldás az árnyékos, vagy nagyon tagolt tetőkre. Sőt, a nagy napelemgyártók már mind kínálnak olyan napelemeket (általában Smart Module néven, ld. pl. itt és itt), amikbe eleve integrálva van az optimalizáló is.

A mikroinverter technológia egy jóval komplexebb technológia, így jelentősen drágábban gyártható megoldás. Azonban azt ígéri, hogy akár modulonként is bővíteni lehet a rendszert, sőt, akár 1 napelemmel is el lehet indulni - ráadásul rugalmasabban, mint az optimalizálóknál, ahol továbbra is kell egy központi inverter, és annak mérete és a ráköthető modulok száma korlátos.

A fő kérdés inkább, hogy melyik lesz a gazdaságosabb megoldás – és itt egyelőre nem tudtak olyan mértékben költséget és árakat csökkenteni a mikroinvertereknél, ami áttörést hozna, azonban az optimalizálók láthatóan áttörték az első falakat. S amíg ez így marad, és nincs jelentős áresés a mikroinvertereknél, addig az optimalizálóknál van a piaci előny. És a piacuk egyre nő, jelenleg évi 30%-os növekedéssel, ami a hagyományos invertergyártóknak is feladja a leckét. Talán nem véletlen, hogy az SMA nemrég vásárolta meg a Tigo közel felét – úgy tűnik, a legnagyobb invertergyártó se akar lemaradni erről a vonatról.

Egy korábbi posztban már átnéztük, hogy kik voltak a legnagyobb napelemgyártók a 2015-ös eladási adatok alapján. Nem kevésbé érdekes az invertergyártók rangsora is, amihez a végleges adatok később jelennek majd meg a GTM Research éves riportjában, de a főbb megállapításokat már lehozták a szaklapok.

Ahogy az utóbbi években a napelemgyártásban is a kínai gyártók meghatározók lettek (a top 10-ből 8 kínai, ha a gyártási hely döntő része alapján nézzük), az invertereknél is ez a folyamat később indult el, de mára elmondható, hogy itt is a kínaiak kezdik átvenni a vezető szerepet.

Ha a teljesítmények alapján nézzük a rangsort (tehát összesen hány Watt teljesítményű invertert adtak el), akkor a Huawei átvette az első helyet az SMA-tól a 2015-ös összesítések alapján, sőt, még a kínai Sungrow is be tudott előzni, így az SMA a harmadik helyre csúszott vissza. Ez mindenképp mérföldkőnek számít, mert az SMA első helye korábban megingathatatlan volt.

Azonban ha az éves árbevételt nézzük (és csak az inverter üzletág bevételét természetesen, nem pl. a Huawei teljes árbevételét), akkor viszont az SMA még tartja első helyét, magasabb árai miatt. De nagyon közel jár a két legnagyobb kínai, a Huawei és a Sungrow, hogy árbevételben is utolérje az SMA-t - nem lenne meglepő, ha 2016-ban már ez is megtörténne.

Az inverter piac is egyre konszolidáltabb: a legnagyobb 10 gyártó részesedése egyre nő, azaz a kisebb gyártók kezdenek piaci részesedést veszíteni. A GTM számai szerint a top10 gyártók részesedése már 75%, pedig 2014-ben ez még csak 69% volt.

Míg az inverterek piacán pár éve még az európai gyártók domináltak, ma már csak 3 európai gyártó van a top 10 gyártók között: az SMA (3.), az ABB (4.) és a Fronius (10.).

Az ázsiai gyártók között a japán és kínai gyártók meghatározók: MW-ok alapján listázva, a Huawei (1.) és a Sungrow (2.) ismertek Európában is, de számos cég csak a helyi piacokon tudott erős lenni, mint a kínai Wuxi Sineng (5.), és a TBEA (7.), vagy Japánban a TMEIC (6.), az Omron (8.) vagy a Tabuchi (9.).

Nagyon sokat léptek előre az optimalizálók és a mikroinverterek gyártói is. Az előbbiek közül az izraeli SolarEdge árbevételt nézve az 5. helyre jött fel, főként a lakossági piacon erősek, és ott is kiemelkedően jól teljesítettek az USA-ban. A mikroinverter gyártók között pedig az Enphase árbevétel tekintetében már a 7. helyen áll. De ez a két cég az eladott összteljesítmény tekintetében még nincs az első tízben.

Az eredeti cikkben részletesebben is kifejtik, hogy árbevétel és összteljesítmény alapján némileg más-más rangsor állítható fel: az erőművi, konténeres inverterekre szakosodott cégek sok MW-ot adnak el olcsóbban, így eladott teljesítmény alapján előrébb vannak, eközben a lakossági szegmensben, vagy kis inverterekben erős szereplők árbevételben tudnak jó számokat hozni, de MW-ban jóval kisebbeket. Ha a teljes riport megjelenik, akkor visszatérünk még erre egy összesítő táblázatos formában is, mindkét szempont szerint vizsgálva.

Összességében tehát a nagy gyártók egyre meghatározóbbak lesznek az inverterpiacon is, és várhatóan ugyanezek a cégek tudnak majd tovább nőni a következő években is, míg a kicsik közül számos szereplő kieshet - mert nem várható, hogy a most gyorsan növekvő piacokon, mint Dél-Amerika, vagy Dél-Kelet Ázsia már új, vagy helyi gyártók komolyabban meg tudnák vetni a lábukat.

Sokéves hagyomány már blogunkon, hogy az év elején átnézzük a napelemes piac tavalyi teljesítményét, azaz hogy a világban mennyi napelemet telepítettek, volt-e növekedés, és az idei előrejelzéseket is érdemes elemezni egy kicsit. Nézzük tehát.

2015-ben újabb rekord évet tudhat maga mögött az iparág: 59 GW összteljesítményű napelemes rendszer épült ki tavaly a GTM Research adatai szerint, ami 34%-kal több, mint 2014-ben. Egy másik értékelés, a Mercom Capital szerint pedig 58GW volt a teljes piac.

A tavalyi előrejelzések egyébként 53-57 GW-ot jósoltak, azaz az elemzők egy kicsit alábecsülték a piac növekedési lehetőségeit.

Folytatódott az utóbbi néhány évben már elindult változás: a napelemes telepítések számát már nem csak a gazdagabb országok húzzák, sőt, Németország, Japán is újra alacsonyabb számokat mutat, főleg az egész piac arányaihoz képest. Egyedül az USA növekedése töretlen a vezető gazdaságú országok közül, igaz, náluk később is indult a napelemláz. Tavaly már a 2. legnagyobb volt az amerikai napelemes piac.



Ehelyett egyre jelentősebb az aránya már a fejlődő országoknak, India és Kína is nagyon jelentős napelemes bővítéseket épít ki, de Dél-Amerika és Ázsia többi országa is nagyon komoly növekedést tudott felmutatni. Találgatni se merünk, hogy náluk esetleg éjszaka is süt a nap, vagy esetleg létező technológiákkal integrálják a villamossági rendszereikbe ezeket a hatalmas napelemes kapacitásokat. Mindenesetre a legnagyobb előrelépők tavaly ezek az országok voltak: India, Chile, Brazilia, Dél-Afrika.

Európában a brit napelemes piac volt a legerősebb, második a német volt. Összesen 8 GW-ot adott hozzá az EU a világ 58-59 GW-jához, a Solar Power Europe szakmai szövetség szerint. A teljes európai napelemes piac egyébként így is összességében 15%-kal bővült.

Most pedig nézzük, hogy mit jósolnak a szakmai elemzők 2016-ra.

A GTM Research  kisebb mértékű növekedéssel számol az idei évre, 64 GW-ra becsülték az idei piacot (az alábbi ábrán a sötétebb kék az éves telepített összkapacitás, a világosabb a kumulált, már és még üzemben lévő összkapacitás):

A PV-Tech is hasonló számokat közölt, de érdekesség, hogy technológia szerint is felbontotta a várható napelemes gyártásokat: ahogy itt is látszik (és ahogy erről egy korábbi cikkünk is szólt), a szilícium alapú "hagyományos" napelemek maradnak dominánsak.

Összességében tehát jó évre számíthatnak a világban a napelemes cégek. Sajnos hazai adatok egyelőre nem elérhetők 2015-ről, de ahogy megjelennek, legalább egy kommentben visszatérünk rá.

Megjelentek az első összegzések a legnagyobb napelemgyártókról, hogy 2015-ben mennyi napelemet szállítottak le megrendelőiknek. Ezeken a listákon a tényleges eladásokat és szállításokat összegzik, tehát az esetleg raktárra gyártott napelemeket nem szokták beleszámítani.

Idén is a Trina Solar lett a legnagyobb gyártó a világon, ők tavaly vették át a vezetést, bár előtte is évekig az első ötben, majd Top 3-ban voltak. 

De nézzük a teljes listát:

Néhány érdekesség, korábbi listákkal is összevetve:

• a Yingli továbbra is zuhan. A korábbi világelsőről már 2014-ben elterjedt a szakmában, majd a cég is elismerte 2015-ben, hogy nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek, nem biztos, hogy fizetni tudják a hamarosan lejáró kötvényeiket, és csődközeli helyzetben lehetnek. Több vezetőváltás után a Yingli életben van, de a bizalom egyértelműen megrendült irányukba, nagyon sok nagy projektnél léptek vissza a befektetők, és választottak másik modulgyártót a MW-os erőműveikhez. Ez meg is látszik eredményeiken, a 7. helyre estek. Iparági pletykák szerint eladásaik említésre méltó részét a többi vezető kínai gyártóknak nyújtott bérgyártás teszi ki, ami elég logikus lépés egy ilyen kényszerhelyzetben, ugyanakkor éppen ez az a piac, ahol a nyomott árakkal még nehezebb kitermelni a hitelek terheit.
• a legnagyobb előrelépést a Hanwha Q-Cells produkálta. A koreai óriáscég (alaptevékenységében a vegyipartól a bankig sokminden szerepel), a Hanwha tavaly olvasztotta teljesen magába az évek óta tulajdonában lévő, azelőtt évek óta szenvedő német cellagyártót, a Q-Cells-t, és ezzel (saját korábbi cellagyártói kapacitásával együtt) a világ legnagyobb cellagyártójává lépett elő, és napelem eladásaik is sokat léptek előre. A Hanwha korábban is felvásárlásokkal lépegetett előre, először a kínai Solarfun gyártót vette meg.
• a tizes listán már 8 kínai gyártó van. Rajtuk kívül már csak 2 amerikai bírja a versenyt, a First Solar és a Sunpower
• legnagyobb vesztesek a japán gyártók: a Sharp és a Kyocera is kiesett a top 10-ből
• újra megjelent az első tízben a Suntech és utódja, a SFCE. A korábbi világelső Suntech még 2013-ban jelentett csődöt, de gyártói bázisát felvásárolta a Shunfeng International Clean Energy (SFCE). Eladásai lassan javulnak, idén 8. helyen végeztek, tavaly még 11. helyen álltak. 

Hozzá kell tenni, hogy a fenti sorrend kismértékben változhat, mert az utolsó negyedéves végleges számokat csak februárban közlik a gyártók. A fenti lista számainak alapja az első 3 negyedév végleges szállításai, és a gyártók utolsó negyedévre adott előrejelzései, piaci visszajelzések és analízis, a listát a PV Tech szaklapban közölték.