A választási hétvégén érdemes lehet újra megnézni a megújuló energiák, és azon belül is a napenergia (és általában az energetika) és a politikai kapcsolatát, azon belül is az EU és Magyarország helyzetét. 

A nem túl sikerenek ítélt Koppenhágai Klímacsúcsra az EU Bizottság ambíciózus tervvel és javaslattal érkezett. A 2010 elején lefektetett direktíva szerint 20%-os szén-dioxid csökkentést irányoz elő 2020-ig. Ennek nagy részét megújuló energiák felhasználásával érnék el.

Azóta nyilvánossá vált részletek alapján az EU vezetői szerint a napelemekkel történő áramtermelésnek jelentős része lehet az európai áramellátásban. A stratégia szerint 390GW teljesítményű telepített napelemes rendszerrel terveznek 2020-ig az EU 27 tagországában. Ma 13,5GW installált napelemes rendszer üzemel a tagállamokban.

Ez évente 35%-os növekedést jelent az EU területén, ami az elmúlt évek expanziós ütemét látva egyébként nem irreális: 2009-ben, a válság által leginkább súlyott évben is 5%-os volt a növekedés, 2008-ban 100% felett volt, 2010-re pedig 40-50%-ot jósolnak az elemzők.

A politikusok célkitűzéseit a gazdasági elemzők se tartják lehetetlennek: a PricewaterhouseCoopers múlt héten publikált előrejelzése szerint 2050-re akár Európa teljes áramellátása megoldható lehet csak megújuló energiaforrásokból.

Most merül fel a kérdés, hogy Magyarország mekkora részt vállal a megújuló energiák kihasználásából. Egyelőre szinte semmit, a hazai megújuló energia aránya a teljes energia mixben 3%, aminek nagy része fatüzelés ("biomassza" kód alatt a megújuló energiák között), a napenergia fél ezrelék körül van. 2020-ig "könnyített" 13%-os megújuló arányt vállaltunk az EU felé, és egyelőre nem nagyon haladtunk előre.

Láttuk, hogy már nem csak nyugaton, de környező országok is szépen tudtak profitálni a megújuló energiákból és az azzal kapcsolatos gazdasági fellendülésből (ld. Csehország, Bulgária).

Az idei kampányban szinte senki se foglalkozott kiemelten a megújuló energiákkal, az LMP-t kivéve talán. A kampány végéig a várhatóan biztos befutó Fidesz sem vette elő a másutt már rendszeres kampánykártyát a zöld energiákkal. 

Egészen e hétig, amikor is Matolcsy György egy 500 milliárd forintos programról nyilatkozott. A részletek egyelőre nem ismertek, bár várható, hogy továbbra is jelentős pénzeket szánnak majd a panelházak korszerűsítésére az első években, és megújuló energiák támogatása a ciklus későbbi részében várható. 

Nagy kérdés lesz még a támogatási forma, amire majd a 2011-12-es költségvetések körül kapunk igazán választ: vajon Magyarország is követi-e az EU-ban mindenhol alkalmazott visszatáplálási ártámogatás formáját, vagy maradunk a 80-90-es évek olasz és görög kormányai által favorizált pályázati osztogatósdinál?

Mert a mai támogatási rendszerünk ehhez hasonlít, erről egy korábbi posztban részletesen írtam - és nem is hozott eredményt nálunk sem, mint az olaszoknál és görögöknél sem, ők át is álltak a feed-in tariff rendszerére az utóbbi években.

Hamarosan meglátjuk, hogy mi kerül a választási programokból a valós kormányprogramba. De ha a következő 1-2 évben is csak a teljes elodázást és felülről irányított pályázatosdit látjuk, biztosak lehetünk, hogy a megújuló energiák terén is végleg leszakadunk Európa többi (és nem csak nyugati) részétől.