És miért jobb a "feed-in tariff", vagyis zöldáram-ár?

A múltkor írtam a külföldi napelem támogatásokól, és úgy látom a megújuló energiák itthon is kezdenek a politikai kampány részévé válni, ami talán nem is meglepő Obama sikerét látva. Remélem valóban lesz pénz is támogatásra, s ha igen, akkor elsőként fontos lenne a helyes támogatási forma kiválasztása a hazai napelemes piac beindításához.

A legtöbb országban egy támogatási forma van: a feed-in tariff, ami szó szerint betáplálási ár(támogatás), de itthon hallottam a "zöldáram ár" kifejezést is. Ennek lényege, hogy az áramszolgáltatók kötelesek visszavenni a zöld energiából termelt áramot egy meghatározott áron. Ez 40-45 cent per kilowattóra Németországban, 42 cent a cseheknél, 35 cent Bulgáriában - miközben a lakosság és az ipari felhasználók 12-15 eurócentért kapják az áramot általában Európában, akárcsak nálunk. Ezzel ösztönzik a felhasználót az áram hálózati visszatáplálására (megoldva a tárolás felesleges, költséges és akkumulátor esetén környezetszennyező problémáját), az áramelszámolás pontos és szakszerű (az áramszolgáltató egy oda-vissza számláló órát szerel fel), az áramszolgáltatók veszteségét (az árkülönbözetet) pedig kompenzálja az állam - ez maga a támogatás gyakorlati formája.

Itthon ma hibrid rendszer van: egyrészt a 287/2008 (XI.28) Korm. rendelet kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy vegyék át a zöldáramot. De csak 28 Ft/kWh-ért, miközben az áramot 35-40 forintért kapjuk. Tehát ez önmagában nem elegendő gazdaságos napelemes rendszer kiépítéséhez.

Másrészt vannak pályázatok, amik 30-70%-ban támogatják a telepítés beruházási költségét (a jelenleg elérhető napelemes pályázatok pl. itt olvashatók). A pályázati támogatás megközelítéssel azonban több gond is van.

Az egyik napelemes konferencián ahol jártam, előadást tartott az a német úriember, aki a jelenlegi német napelemes támogatási rendszert kidolgozta a szövetségi kormánynak, ez volt az első működő feed-in tariff modell. Ma ezt a rendszert veszik át mindenhol: spanyolok, olaszok, bolgárok, csehek, sőt Kína is és Törökországban is ilyet készülnek bevezetni. Ő is erősen kritizálta a pályázati támogatást, ez akkor talán szólhatott a görög döntéshozóknak is, mert ott is a politika korábban ilyen módon támogatta a napelemes telepítéseket (később a görögök is átálltak a zöldáram ártámogatásra).

A jelenlegi, hazai pályázati rendszerrel a következő gondok vannak: 

1) meghatározott, szűk rétegnek érhető el: a mostani pályázatokon pl. önkormányzatok, cégek pályázhatnak, miközben Közép-Magyarország és magánszemélyek ki vannak zárva. Ezen körök meghatározásával a döntéshozók politikai igényeik szerint "játszhatnak".

2) lassú: ma átlagosan 6-8 hónap egy pályázat beadástól a kifizetésig eltelő idő. Ha valamikor tényleg jobban fogják támogatni, de hasonló formában, akkor a pályázati elbírálások várhatóan még lassabbak lesznek a több pályázattal.

3) rosszul finanszírozható: a jelenlegi rendszer utófinanszírozású, és szerintem nem sok település önkormányzata tud akár fél évig is nélkülözni több millió forintot. Ezzel szemben a zöldáram ártámogatás esetén az összegek (rendszerméret és napsütéses órák alapján) pontosan előre számolható, így bankoknak jól kiszámítható és így finanszírozható projekteket jelent.

4) bonyolult: végigolvastam egy ilyen pályázatot és hozzáértőként nem tudtam minden kérdésre a választ, és több megtérülési táblázat kitöltése előtt csak ámultam. Egy átlagembernek szerintem kidolgozhatatlan. Zöld energiával lehet munkahelyeket teremteni, de nem vagyok benne biztos, hogy az a jó, ha ez pályázat-bírálók és írók nagy seregét jelenti.

5) és nem utolsó sorban: ahol önkormányzat vagy kormányzati szervek pénzt osztanak, ott sajnos törvényszerűen megjelenik a korrupció. Ezt is a fenti német úr mondta, s a vizsgált esetekre (egyebek között Németországban is) hivatkozott - tartok tőle, ez itthon sincs másként.

Mindezek következményeként a pályázati rendszer nem is hozott eredményt más országokban sem, sehol se indította be a megújuló ágazatot s nem jött létre igazi piac, így munkahelyek és beruházások se.

Pedig valóban húzóágazat lehet a megújuló energia, ahogy lett is Németországban és más helyeken - a feed-in tariff bevezetése után. Reméljük, hogy ha nálunk is valóban támogatják a megújuló energiák felhasználását, akkor majd a visszavásárlási ár emelésével teszik.

UPDATE 2009.08.04: Ma kiírták a széndioxid kvóták eladásából befolyt pénz első pályázatát: sajnos úgy tűnik, ez is pályázati rendszer lesz, és a pénz legalább felét panelek felújítására költik.

Kár. Egyrészt ebből nem lesz fellendülő zöld ipar és elmaradoznak a komoly beruházások. Biztosan húz valamit az éppen haldokló építési szektoron, de ez minden.

Másrészt pedig amit fent is írtam: milyen jó játékterep marad így a politikának a célközönséggel, időzítéssel való játék. A panelt gyorsan kiírták, első eredmények jöhetnek jövő év elején már, a választásokra már talán érezhető is lesz az eredménye. Vajon melyik választói célcsoportot célozták meg ezzel?.. És mindegy melyik oldal tolja majd a pályázati rendszer: amíg nincs betáplálási támogatás, sajnos a politika játéktere marad a zöld energia - és ezt láttuk más országokban, hogy így nem hoz igazi zöldgazdasági fellendülést.