Korábban kitértünk már arra, hogy miért nem jó a beruházási támogatások rendszere, ezt megint alátámasztani látszik a 2011 augusztus 15-én megnyitott, majd augusztus 17-én este (előzetes bejelentés nélkül) lezárt ÚSZT-ZBR konstrukció esete.

A világon a hozzánk hasonló fejlettségű, de nálunk fejletlenebb országokban is (nem beszélve a fejlettebbekről) komolyan veszik a kormányzatok, hogy a napelemes iparág a közeljövő egyik meghatározó energetikai iparága. Ezt felismerve hatékony támogatási rendszereket dolgoztak ki aminek végeredménye, hogy gyorsan, kiszámítható módon, kiszámítható megtérülést biztosítva tudnak a beruházók (legyen az lakosság, kisebb cég, önkormányzat, vagy energetikai konszern) napelemes rendszereket létesíteni. Ez a beruházók mellett jót tesz az adott ország gyártásának, építőiparának, munkaerőpiacának, adóbevételeinek, energia- függetlenségének és nem utolsó sorban az ország zöldülésének. Ez a hatékony támogatási rendszer pedig a fentebbi linken ismertetett FIT (Feed-In-Tariff) - visszavásárlási ár támogatásos rendszer.

Hazánkban jelenleg gyakorlatilag nincs ilyen, pontosabban elvileg van, de még senki sem vette igénybe a kedvezőtlen feltételek miatt. Ennek átdolgozása jelenleg ugyan folyik, de a lakosság - azaz a kisebb rendszerek részére továbbra sem lesz elérhető a mostani tervek szerint, holott a sikeres napelem támogatási rendszerek minden országban kivétel nélkül a kisebb rendszerekre igyekeznek a hangsúlyt helyezni. Akik nem így tették, azok később léptek ebbe az irányba.

Tehát FIT helyett itthon elvileg beruházási támogatások, pályázatok vannak a lakosság számára. Két évvel ezelőtt a NEP-ben 35%-ot lehetett kapni energiatakarékossági, vagy megújuló beruházásra, ezen belül napelemes rendszerre is. Ez viszonylag egyszerű konstrukció volt, gyakorlatilag egy adatlap és néhány táblázat kitöltésére volt szükség. Mivel egyszerű volt egy hónap alatt el is kapkodták a keretet, ebben lehetett önállóan is pályázni napelemre (azaz nem csak pl. nyílászáró cserével együtt).

Tavaly ezt felváltotta a ZBR, ami az energetikai bizonyítványhoz, és az elért javuláshoz kötötte a támogatást. Sajnos ez napelemes szempontból erős visszalépés volt. Először is az amúgy egyértelmű számszerű pozitívumokkal rendelkező napelemes beruházást energetikai számokkal kellet már megindokolni. Másrészt csak napelemes rendszerrel egy fokkal nehezebb volt pályázni, mert a kötelezően elérendő javuláshoz adott esetben lehet, hogy nagyobb rendszert kellett volna kiépíteni, mint amire kerete volt a pályázónak, vagy éppen másik beruházással kellett kiegészíteni (pl. szigetelés), amire ugyancsak vagy keret, vagy szándék nem volt eredetileg. Harmadrészt az egyszerű pályázat nagyon bonyolult lett - be kellett vonni egy épület-energetikust, ami már eleve pénzbe került, és csak az ő számításai alapján lehetett véglegesíteni a beruházást, tehát le is lassult a folyamat. Sokan a bonyolítás miatt már pályázatíró segítségét kérték, ami további költségeket jelentett. A bonyolultságnak köszönhetően sok hónapig nem sikerült "kiosztani" a keretet, az érdeklődők és a kivitelező cégek lassan tudtak azonosulni az új feltételekkel. Majd egy számítási hiba miatt történt lezárást követően újra meg is nyitották a konstrukciót egy-másfél hónapra tavaly ősszel.

Idén az Új Széchenyi Terv ZBR lett az új pályázati konstrukció, ami az eddigi feltételeken még egyet szorított. A pályázható használt ingatlanok korhatárát 20 év felett húzták meg, a kötelezően elérendő kategória javulás szintjét 2-3-szor magasabbra tették, amivel a csak napelemes, nem komplex beruházások ellehetetlenültek. Mivel gyakorlatilag január óta tűkön ülve várta sok háztulajdonos és építtető, hogy valami történjen pályázati fronton az előre beharangozott augusztus 15-i határidőre már hegyekben álltak a beadandó pályázatok. Ráadásul egy csökkentett keretösszegre vártak. Így nem is meglepő, hogy 17-én le is zárták a konstrukciót.

Ezt lehetne sikerként is értékelni, de a sikert a hosszú távú tendenciákban az igazi mérni, ahogy ezt teszik tőlünk nyugatabbra is, és egyelőre hosszú távon nézve lesújtó a kép. Ráadásul a piaci szereplők között - akiknek gyakorlatilag ez a pályázat a szinte kizárólagos lehetőségük a lakosság felé történő értékesítésre - a háromnapos lezárás körülményei körül sok összeesküvés-elmélet kering (pl. a pályázathoz szükséges kalkulátor program késői nyilvánossá tétele, ráadásul hibás volta miatt, vagy egyes építési vállalkozók új építésű projektjeinek vélt preferálása miatt), amiket nem kívánunk kommentálni, de mindenképpen szerencsétlen volt a kis keretösszeg meghatározása és a hónapokig tartó "várakoztatás" párosa még akkor is, ha előre be volt jelentve, hogy néhány száz támogatott pályázat várható.

Napelemes oldalról mindenképpen sajnálatos, hogy míg két éve könnyedén lehetett pályázni napelemes beruházással addig ma egy általános energetikai célú konstrukció szigorú keretei között lehet csak napelemes rendszerre a lakosságnak támogatást igényelnie, ahol értelemszerűen inkább épületenergetikai célok vannak kitűzve.

Ha így nézzük, akkor két év alatt megszűnt a lakosság napelemes beruházásainak és a kisebb napelemes rendszerek piacának támogatása, míg Európa több, mint fele kifejezetten ebbe az irányba indult el. Az ilyen szórványos, kiszámíthatatlan "lehetőségek" semmilyen piacra nincsenek fejlesztő hatással hosszú távon, aminek sajnos a lakosságon kívül azon kis cégek és tervezett gyártókapacitások esnek szépen lassan áldozatául, akik sokat tehetnének a magyar zöld gazdaság fejlődéséért.