Többször esett szó már a betáplálási támogatásokról (feed-in-tariff, FiT), aminek hátterét, és külföldi tapasztalatait szeretném itt egy kicsit boncolgatni.
Korábban kifejtettük, hogy miért rossz a pályázati támogatás – azaz a beruházások támogatása a FiT rendszerekkel szemben. A betáplálási támogatás bevezetéséről „magát megnevezni nem akaró informátorunk szerint” már folynak a megfelelő intézményeknél elemzések. Pontosabban nem is a bevezetéséről, hanem ésszerűsítéséről, mert ugye a Kötelező Átvételi Tarifa (a hírekből is sokat hallott KÁT) rendszer keretében már van FiT rendszer, csak éppen a napelemes tarifa meglehetősen alacsony (29-30 Ft / kWh). Mi még nem hallottunk olyan napelemes rendszerről Magyarországon, ami ezen rendszer keretében értékesítené a villamos energiát (ha valakinek van ilyenről tudomása, megköszönjük, ha megosztja velünk és többi olvasónkkal).
Azonban a FiT rendszer önmagában még nem csodaszer. Kezdjük a jó példával, ami természetesen Németország, a technológia legnagyobb piaca, tavalyi adatok alapján 3,8 GW kapacitás került átadásra mely a világon átadott kapacitás kb. 50%-át teszi ki:
A német rendszerben 20 évre garantált a FiT, legalább évente a piaci árváltozásokhoz igazítják (csökkenik), 9-11 éves megtérülést becélozva, ez telepítési típusoktól (háztető, zöldmezős, stb…) és mérettől függően jelenleg 29-39 eurocent/kWh.
Mára a németek rendszerét vették át mindenhol, Olaszországtól Bulgáriáig, a britektől a kínaiakig. Több ország kismértékben módosított a rendszeren, és így intő példa (és remek tanulság) lehet megnézni, hogy mások hol hibázták el, mik a lehetséges rossz lépések.
Néhány gyakorlati példa a lehetséges hibákra:
- Rövid visszavásárlási garancia – Ausztriában 10 év a FiT garancia, a némethez hasonló mértékű FiT árakkal. Tavaly 15 MW kapacitás épült ki, ami a németnek 4 ezreléke (!). Bármilyen torzító tényező kiszűrésével is (országméret, stb…) megkérdőjelezhetetlen, hogy amennyiben a garantált bevételi időtartam nem veszi figyelembe a megtérülési időket a rendszer nem éri el célját. Ebben az esetben vagy hosszabb garancia, vagy arányosan magasabb FiT, ami segíthet.
- FiT túl magas – Spanyolország a legjobb példája, hogyan lehet ezt elszúrni. Egy korábbi postban szó volt arról, hogy mennyit termel a napelem. A spanyol hatóságok a némethez hasonló nagyságú tarifát határoztak meg a szabályozás indulásakor. Pedig nem kell hozzá sokat gondolkodni, hogy ha valahol sokkal többet süt a nap, akkor ott sokkal többet termel a napelem is (Madridban több, mint másfélszer annyit, mint Berlinben). Ez 5-7 éves megtérülési időket eredményezve aranylázat indított el, amit viszont a spanyol költségvetés nem bírt. Nem is kellett sok idő a drasztikus vágásokhoz a spanyol hatóságok részéről, 2009-ben 200 MW alatt telepítettek napelemeket a 2008-as 3 GW-tal szemben. Egy ilyen kiszámíthatatlanná váló helyzetnek a néhány szemfüles szerencsés projekttulajdonost kivéve mindenki a vesztese. A lakosság, a hatóságok és a piaci szereplők is. Tervezhetetlenek lesznek a projektek, bizalomvesztést szenvednek el a hatóságok, bedugul egy egész iparág. Kisebb mértékben, de hasonló hibát a bolgár kormányzat is elkövetett.
- Nem csak valós projektek jelentkezhetnek a rendszerbe - a FiT piaci viszonyokhoz történő igazítása mindenképpen előre kiszámítható időpontban kell, hogy történjen – ez jellemzően december 31. Németországban a határidő azt jelenti, hogy amely rendszer eddig csatlakozott az áramszolgáltatói hálózathoz, az jogosult az aktuális tarifára, aki ez után csatlakozik az csak az ezt követő új tarifára lesz jogosult. A francia szabályozás hatalmas hibát követett el mindössze annyival, hogy a határidőt a csatlakozási kérelem benyújtására/befogadására vonatkoztatták. Ez 2009 utolsó két hónapjában, a FiT csökkentés előtt roham szerű, 4,5 GW kapacitás spekulatív regisztrációját eredményezte egy olyan piacon, ahol tavaly valójában csak 185 MW épült ki összesen. Ezáltal tervezhetetlen lett a kormányzat részéről a PV kapacitás, illetve a spekuláció a valós, megalapozott projekteket háttérbe szorította. Kíváncsian várjuk az idei számokat, a valóban megvalósuló projektek összkapacitásáról.
- Szolgáltatók felkészületlensége – Csehországban, a világ ötödik legnagyobb piacán (tavaly 411 MW) idén februárban a villamos hálózat üzemeltetői (hivatalos kifejezéssel „hálózati engedélyesek”) adták be a kulcsot. Máig tisztázatlan jogi háttérrel átmenetileg leállítatták a telepítéseket a villamos rendszerük várható instabilitása miatt. Több komolyabb piaci szereplő jogi lépéseket fontolgat a hosszú hónapok alatt, sok pénz ráfordításával előkészített projektjeik megtorpanása és kiszámíthatatlan jövője miatt.
Remélhetőleg a magyar döntés-előkészítők és döntéshozók nem hagyják figyelmen kívül az eddigi nemzetközi tapasztalatokat. Ha valamikor végre a beruházás támogatás helyett FiT rendszer kerül bevezetésre, mások hibáiból is tanulva egy jól és gyorsan működő ösztönző rendszert indíthatnánk el.
Utolsó kommentek