HTML

Napelem piac és technológia - hírek, elemzések

Napelemes szakmai blog: működés, technológiák, újdonságok és fejlesztések, továbbá napelem piaci hírek.


A szerzők a Manitu Solar tulajdonosai.

Utolsó kommentek

Címkék

1000 tető program (1) 2009 (1) 2010 (2) 2011 (5) 2012 (2) 2013 (2) 2013-as eladások (1) 2013 top 10 (1) 2014 (3) 2015 (5) 2016 (6) 2017 (1) 2017 elején (1) 2017 előrejelzés (1) 2018 (3) 2020 (1) 2030 (2) 2040 (1) 2050 (1) ABB (1) afrika (1) akkumulátor (2) akkumulátoros (1) anti-dömping (1) anti-dömping vám (1) ár (1) ára (1) árak (1) áram (1) áramár (1) áramszolgáltató (2) áram ára (1) áram tárolás (2) áram tárolási megoldások (1) asi (1) átalakulás (1) atom (2) atomenergia (1) atomerőmű (1) a világ legnagyobb napelem gyártói (1) back-up rendszer (1) backsheet (1) bankolható napelem (1) behozatal (1) betáplálás (1) betáplálási támogatás példák (1) Bloomberg (1) Boeing (1) büntetés (2) büntetővám (1) canadian (1) Canadian Solar (8) canadian solar (2) carbon footprint (1) cdte (1) cégek (1) cella hatékonyság (1) cella technológiák (1) Centrosolar (1) Chile (1) cigs (1) conergy (1) csehek (1) csehország (1) csúcs hatásfok (1) Danfoss (1) danfoss (1) Demand-side management (1) démász (1) Démász (1) desertec (1) diehl (1) Diehl (1) dömping (1) dömpingellenes eljárás (1) dömpingvám (1) DSM (1) edf (1) EDF Démász (1) egyenlítő (1) EHE inverter (1) elmü (1) ELMÜ (2) előadás (1) Elon Musk (2) előrejelzés (5) első generációs napelem cella (1) első napelem (1) émász (1) ÉMÁSZ (2) encapsulation (1) energetika (1) energetikai (1) energetikai pályázat (1) energetikai stratégia (1) energia felhasználás (1) energia tárolás (1) energia termelés (1) energy payback time (1) Enphase (2) enphase (1) eon (1) EON (2) epia (1) EPIA (1) erőmű (1) EU (2) európai (1) európai árak (1) európai bizottság (1) európai napelem gyártás (1) európai piac (1) eu célkitűzés napenergia (1) EU Kína (1) EU kínai napelem szabályozás (1) eva (1) feedin tariff (1) feed in (1) feed in tariff magyarországon (1) fejlesztések (1) fejlődés (1) fejlődése (1) fidesz megújuló energia (1) fidesz napelem program (1) finanszírozási sorrend (1) finanszírozható napelem (1) first (1) first solar (1) First Solar (4) forgatókönyv (1) forradalmi fejlődés (1) Fraunhofer (1) Fraunhofer Institute (1) fronius (3) Fronius (4) Galvo (1) GCL (2) grid (1) grid parity (1) Growatt (1) GW (2) gyár (1) gyártó (2) gyártók (3) hajlékony napelem (1) hálózat (2) hálózati (1) hálózati fejlesztések (1) hálózatok (1) Hanwha (1) hanwha (1) Hanwha Q-Cells (1) Hanwha Q Cells (1) hátlap (1) Huawei (1) hulladék (1) hyundai napelem (1) IEA (3) India (1) integrált napelem (1) intelligens (1) Interesolar 2014 (1) intersolar (2) Intersolar (3) Intersolar 2012 (1) Inventux (1) inverter (8) inverterek (3) inverter gyártók (1) inverter top 10 (1) JA Solar (6) jinko (1) Jinko (3) Jinko Solar (4) kaco (2) Kaco (1) Kaco inverter (1) kapacitás (1) kelet európa (1) kiépített (1) kina (1) Kína (3) kínai napelem (3) kínai napelem csalók (1) kínai napelem gyártók (1) kitekintés (1) koreai napelem (1) közép európa (1) közép európai adatok (1) kristályos napelem (1) kutatások (1) kvázi-mono (1) kvázi mono (1) kyocera (1) Kyocera (1) lakossági pályázat (1) laminálás (1) legnagyobb (5) legnagyobbak (1) legnagyobb európai napelem kiállítás (1) legnagyobb hatásfokú napelem (1) legnagyobb napelem (2) legnagyobb napelemes (1) legnagyobb napelem gyártók (3) levegő (1) LG Mono X Neon (1) lg napelem (1) lista (1) listája (1) Longi (2) Longi Solar (1) magas hatásfokú napelem (1) magyarországi adatok (1) magyarországon (1) mammutcégek (1) meddig működik a napelem (1) meei (1) megbízhatóság (1) megújuló áramtermelés (2) megújuló arány (1) megújuló energia (4) megújuló energiák fejlődése (1) megújuló tárolása (1) megújuló villamosenergia (1) mennyi ideig tud működni egy napelemes rendszer (1) mesterséges metán (1) METÁR (1) microinverter (1) micro inverter (1) mikroinverter (2) mikro inverterek (1) minőség (1) MIT (1) MPLE (1) München (1) Musk (1) n-típusú napelem (1) n-type cellák (1) nagy hatásfokú napelem (1) napelem (37) napelemcserép (1) napelemek és árnyékolás (1) napelemek fajtái (1) napelemek fejlődése (1) napelemek tájolása (1) napelemek termelése (1) napelemek tesztelése (1) napelemek történeti áttekintés (1) napelemes (5) napelemes áram gázzá alakítása (1) napelemes áram tárolás (1) napelemes backup rendszer (1) napelemes cég (1) napelemes cserép (1) napelemes háttértár (1) napelemes inverter (4) napelemes inverterek (1) napelemes inverter technológiák (1) napelemes kiállítás (2) napelemes pala (1) napelemes piac (2) napelemes rendszer termelése (1) napelemes tetőcserép (1) napelemes tracking (1) napelemes UPS (1) napelemes vásár (1) napelemgyártó (4) napelemmel szünetmentes (1) napelempiac (1) napelem 2012 (1) napelem 2013 előrejelzés (1) napelem anti-dömping (1) napelem árak (2) napelem áramátalakítók (1) napelem árcsökkenés (1) napelem ár 2013 (1) napelem atomenergia (1) napelem Ázsia (1) napelem bankability (1) napelem cella (2) napelem cserép (1) napelem élettartam (1) napelem energia megtérülés (1) napelem és akkumulátor (1) napelem és tárolás (1) napelem EU (1) napelem eu direktiva (1) napelem expo (3) napelem fejlődés (1) napelem fejlődése (2) napelem földgáz (1) napelem gyártási lánc (1) napelem gyártó (3) napelem gyártói toplista (1) napelem gyártói verseny (1) napelem gyártók (1) napelem gyártók banki szempont (1) napelem gyártók listája (1) napelem gyártók top 10 (1) napelem hatásfok (2) napelem hatékonyság (1) napelem history (1) napelem hozam (1) napelem hozamok (1) napelem import (1) napelem K+F (1) napelem kalkulátor (1) napelem karbon lábnyom (1) napelem kiállítás (3) napelem kőolaj (1) napelem összehasonlítás (1) napelem piac (4) napelem piac 2012 (1) napelem piac és szabályozás (1) napelem ranglista (1) napelem regisztráció (1) napelem számoló (1) napelem szén (1) napelem széndioxid lábnyom (1) napelem támogatás (1) napelem támogatás hibák (1) napelem technológia (1) napelem telepítés (1) napelem teljesítmény (2) napelem termelés (1) napelem test (1) napelem tévhitek (1) napelem típusok (1) napelem top10 (1) napelem toplista (1) napelem top 10 (2) napelem történelem (1) napelem történet (1) napelem tracker (1) napelem úszt (1) napelem várható élettartalma (1) napelem világpiac (1) napenergia (8) napenergia ára (1) naperomu (1) német (1) Németország (2) németország (1) német energetika (1) német energetikai tervek (1) német napelem (1) német napelemes kiállítás (1) német napelem gyártás (1) nukleáris energia (1) obama (1) okos napelem (1) olajvállalat (1) olcsó napelem (1) olcsó napelem és garancia (1) optimalizáló (1) optimalizalo VS mikroinverter (1) óriáscégek (1) összehasonlítás (2) összes telepített (1) p-típusú napelem (1) p-type cellák (1) Paks (1) Paks bővítés (1) Paks bővítése (1) Paks és megújuló energia (1) Paks és napelem (1) Paks II (1) pályázat (1) Panasonic (1) piac (4) piaca (1) piaci elemzés (1) piaci előrejelzés (1) piaci összefoglaló (1) potenciál (1) Power-One (1) power one (2) prezentáció (1) pv (1) pvb (1) PV tárolási piac (1) pv test (1) Q-Cells (2) Quasi mono (1) quasi mono solar (1) q cells (2) RefuSol (1) rendszerengedély (1) ReneSola (2) Renesola (1) renexpo (1) Risen (1) Risen Energy (1) samsung napelem (1) satcon (1) Schott (1) schott (2) Schüco (1) schwarzenegger (1) SFCE (1) sharp (1) Sharp (1) siemens (2) sma (2) SMA (5) smart (1) smart grid (2) Smart modul (1) Smart napelem (1) SMA mikroinverter (1) solar (1) SolarCity (1) SolarEdge (1) Solaredge (1) Soleil (1) solon (2) solyndra (1) Sovello (1) Spectrolab (1) sputnik (1) stratégia (1) Sungrow (1) sunpower (1) Sunpower (3) SunPower (1) suntech (4) Suntech (4) sűrített (1) sűrített levegős tárolás (1) szahara (1) szélenergia (3) szén (1) szilikon cella (1) szivattyús erőmű (1) szünetmentes áramellátás (1) s energy napelem (1) támogatás (3) tanulmány (1) tariff (1) tárolás (1) tárolása (1) tartósság (1) technológia (1) technológiai irányok (1) tedlar (1) termékdíj (1) Tesla (2) tesla (1) test (1) teszt (2) Tigo (1) Tigo optimalizáló (1) top10 (4) toplista (4) top 10 (8) top 10 napelem gyártó (1) története (1) Trina (4) trina (2) trinasolar (1) Trina Smart (1) Trina Solar (5) tüv (2) TÜV-MEEI (1) TÜV intézet (1) tűz (1) tüzek és napelemek (1) tűzmegelőzés (1) tűzvédelem napelem (1) tűz és napelem (1) tűz megelőzés (1) újrahasznosítás (1) UPS (1) USA (2) válság (1) váltás (1) várakozások (1) vékonyfilm (1) vékonyfilmes napelem (2) vékonyréteg (1) vékonyrétegű (1) vékonyrétegű napelem termelés (1) vezető (2) vezető gyártók (1) vezető napelem gyártók (1) világ (2) világban (1) világpiac (3) világ napelem piaca (1) villamos (1) villamosenergia (1) villamosenergia gázzá alakítása (1) villamosenergia termelés (2) villamossenergia hálózat (1) visszatáplálási támogatás rosszul (1) vízpumpás tározó (1) vízszivattyú (1) voks10 (1) World Energy Outlook 2016 (1) wto (1) Würth (1) yingli (4) Yingli (8) zöldáram (1) zöldenergia (1) zsínóráram (1) Címkefelhő

Hálózati fejlesztés nagyobb megújuló arány befogadásához

2015.11.27. 11:57

A hazai villamosenergia és hálózati beszélgetések, hozzászólások általában leegyszerűsödnek a "éjszaka nem süt a nap" és "óriási tárolós erőmű kellene" kijelentésekre, amikor a megújulók növekvő vagy lehetséges arányairól szól a beszélgetés. De talán érdemes megnézni, hogy megalapozottabb tanulmányok milyen lehetőségeket vizsgálnak akár 50%, akár 100% megújuló arányok esetén.

A német Fraunhofer Intézet (megújulókban az egyik vezető kutatóközpont Európában) készített egy jelentést a német kormány megbízásából és finanszírozásában, amiben a megújulók növekvő arányát vizsgálták, egyebek között földhasználat, CO2, költségek és hálózat szempontjából. A tanulmány itt tölhető le.

A hálózati szempontokból a tanulmány kiemeli, hogy komolyabb hálózati átalakítás és szabályozási paradigmaváltás lesz szükséges 2030-tól, hogy a 25% feletti megújuló arányokat kezelni lehessen. A tanulmány a lehetőségek közül kiemelten kezeli és modellezi az összekötött európai hálózatokat:

europai-villasoenergia-halozati-tervek.JPG

 

Az európai villamosenergia hálózatok összekapcsolása pedig már most is folyamatban van, erről a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet már hatályba lépett, és Magyarországon most folyik a bevezetése a hálózati szabályozásban.

Természetesen további műszaki fejlesztések is szükségesek majd a növekvő, akár 50%-os vagy afeletti megújuló arányoknál.

Számos műszaki megoldás körvonalazódik, az egyik legismertebb a smart-gridek fejlesztése, melyről korábban már itt írtunk. De nézzünk néhány további javaslatot más tanulmányokból is.

Néhány koncepció ismerhető például a Greenpeace megújulókkal foglalkozó riportjából, amit 10 éve minden évben frissítve közölnek (és pl. ők jósolták legpontosabban eddig a tanulmányaikban a megújulók robbanásszerűen növekvő arányát, amit pl. az IEA rendszeresen alátervez, emiatt már magyarázkodnia is kellett az IEA igazgatójának).

A 364 oldalas tanulmány 43-44. oldalán rövid ábrákkal foglalják össze a mostani hálózati kiépítés határait, ami 25%-nál több megújuló arányt nem fog lehetővé tenni, és a kiszabályozás főleg gyors-reagálású gázerőművekkel történik, mint amilyeneket ma is használ a MAVIR a hazai rendszerirányításban és szabályozásban:

max25.JPG

Nagyobb arányú megújulóknál azonban már hálózati instabilitás léphet fel, főleg ha a zsínórárami alaptermelés szabályozása nem lehetséges:

max50.JPG

Ilyen nem szabályozható zsínoráramot termel ma Paks is, azonban Paks2 terveiben és közleményeiben már szerepel, hogy a most tervezett új orosz blokkok teljesítménye és áramtermelése bizonyos mértékben szabályozható lesz (bár ez nem egy olcsó mulatság és az ilyen esetleges visszaszabályozások költésgeivel ismereteink szerint nem számolt egyik gazdasági megtérülést számító modell sem).

A hosszú távú koncepciók között pedig tárolási és szabályozott fogyasztási rendszerek kiépítése szükséges, angol rövidítéssel a DSM rendszerek, demand-side management. Ilyen pl. háztartási nagyfogyasztók, mint mosógép, mosogatógép, bojler működése, és a jövőben majd elekromos autó töltésének időzítése a hálózati irányítók által. Ezáltal a napi fogyasztási csúcs eltolható, és egyenletesebb elosztási arányok jöhetnek létre - akár zsinórárami termelés nélkül is:

100-szazalek-megjulo.JPG

Sajnos ma már biztosra vehető, hogy ezek a fejlesztések, és így egy működő gyakorlat kiépítésében Magyarország nem lesz az úttörők között.

Az itthoni villamosenergia-termelésben a megújulók aránya 2014-ben 2,7% volt, és a 2020-as EU-s vállalásainkban is csak 6,7% az áramtermelés megújuló aránya, ami egy ördögi körbe taszíthatja itthon a szektort. Az alacsony megújuló penetrációs tervek nem kényszerítik ki a szükséges hálózatfejlesztést, míg ennek elmaradása egy állandó akadályként fog a megújulók előtt lebegni még akkor is amikor már a hagyományos energiahordozókkal versenyképesek lehetnének. Csak az lehet hosszú távon megoldás, ha a két területet együtt vizsgáljuk és és tervezzük.

magyarorszag-megujulo-arany-villamosenergia.JPG

 

Ezzel szemben a németek, hollandok, dánok sokkal nagyobb arányú megújulókkal működtetik hálózataikat, szemmel láthatóan stabilan és leállások nélkül. Várhatóan ezek az országok fogják kidolgozni azokat a műszaki megoldásokat is, ami akár 50%-os, akár 100%-os megújuló arányt lehetővé tesznek.

Természetesen ez nem holnap fog megtörténni - de villamosenergiában, főleg hálózati oldalon hosszú, 20-30 éves tervezések folynak ma is. Lassú, de egyáltalán nem lehetetlen átalakulás elején járunk még, melynek végén gyerekeink és unokáink akár teljes energiaigényüket megújulókkal termelhetik meg. 

komment

Címkék: hálózat tanulmány kutatások megújuló energia smart grid DSM megújuló áramtermelés megújuló arány megújuló villamosenergia zsínóráram villamossenergia hálózat hálózati fejlesztések Demand-side management

Kié a legnagyobb hatásfokú modul?

2015.10.12. 21:32

solarcity_napelem_cella.JPGOktóber elején az amerikai SolarCity bejelentette, hogy 22,04%-kal megkezdik az iparág legnagyobb hatásfokú napelemeinek gyártását. A 100MW-os amerikai gyárukban a modulok egyelőre csak "kis mennyiségben" kerülnek le a gyártósorról.

Az évi 100MW-os kapacitás, aminek ezek szerint csak kis részét használják ki, igencsak pici méretnek számít. Az iparág vezető gyártói évi 2-4 GW-ot gyártanak, azaz 20-40-szer nagyobbak - és akkor a 100MW teljes kihasználtságával hasonlítottuk össze. Kis méretben természetesen könnyebb kiemelkedő eredményeket produkálni, mint gazdaságosan, jelentős mennyiségben (erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, itt és itt). 

A SolarCity első helye azonban nem bizonyult tartósnak. Már október 6-án megjelent a Panasonic sajtóközleménye, hogy 22,5%-os moduljuk jelenti az új csúcsot. A Panasonic néhány éve vette meg Sanyo napelemgyártó üzletágát (a Magyarországon már rég bezárt dorogi Sanyo üzemben is hasonló, hibrid technológiával készültek napelemek). 

panasonic_napelem.JPG

Természetesen minden cég a hírekbe szeretne kerülni, és elmondani magáról, hogy ők az iparág legjobbjai, így a fentiekhez hasonló hírfolyam nem fog holnap végetérni.

sunpower_napelem.JPGLeginkább a SunPower-től várható egyébként új bejelentés, főleg a fenti hírdömping és rekord-sorozat után: a szakmában őket tartják a legkomolyabb, legnagyobb hatásfokra fókuszáló szereplőnek. A SunPower-t  a francia, részben állami olajóriás, Total vásárolta fel néhány éve, így ők is elég biztos tulajdonosi és finanszírozási háttérrel bírnak. Nem lenne meglepő, ha a közeljövőben ők is új rekord napelemről számolnának be.
FRISSÍTÉS: A SunPower a céges blogján közölte, hogy ők már 2013. óta gyártanak 21,5%-os modulokat, és egyelőre ezek a kereskedelmi forgalomban elérhető, tömeggyártásban készülő modulok közül máig a legmagasabb hatásfokú napelemek. Hozzá is tették, hogy a kis mennyiségben, próbagyártásban lévő napelemekkel elérhető természetesen nagyobb hatásfok, de azok nem esnek azonos kategóriába az iparág megítélésében, mint a tömeggyártott modulok. Megjegyezték, hogy szeretnék a hatásfok-versenyt "egészséges" keretek között tartani.

Azért nem szabad a SolarCity-t sem leírni, bár a fenti bejelentésük a szakmában kicsit megmosolyogtató volt, de ha hozzátesszük, hogy a SolarCity szintén Elon Musk egyik cége, akkor ne feledjük, hogy a Tesla autók full elektromos hajtású alapkoncepcióját is sokan megmosolyogták az autóiparban - és mára minden nagy gyártó elindult ugyanezen az úton. Vagy ahogy Musk harmadik cége, a SpaceX rakétákat is eleinte egy kaliforniai különc és fiatal milliomos játékszerének tartották - és ma az ő rakétái szállítanak felszerelést a Nemzetközi Űrállomásra.

solarcity_piaci_reszesedese_usa_napelem.jpgA SolarCity már ma is a vezető installátor cég az USA-ban, 30% feletti piaci részesedéssel, de gyártással eddig nem foglalkoztak. Az elmúlt években azonban  PV szabadalmak és gyártósorok felvásárlás útján történő beszerzésével a gyártás területére is beléptek. A most induló modulgyártás is egyebek között része annak a GigaWatt Factory néven futó gyártói komplexumnak, ahol a Tesla akkumulátorai és a korábban már szintén beharangozott, otthoni napelemes tárolást végző Tesla fali akksik is készülnek majd.

Frissítés (2015.11.10): pár héttel később a Trina Solar mutatta be rekord napelemét, a polikristályos kategóriában 21,25% hatásfokkal.

komment

Címkék: Panasonic Tesla Elon Musk SolarCity SunPower csúcs hatásfok legnagyobb hatásfokú napelem

Napelemes szuperliga formálódik - hogy hat ez majd az európai piacra?

2015.09.24. 16:52

A napelemes gyártók között egyre tisztábban körvonalazódik, hogy kik lesznek a legmeghatározóbb cégek a következő években. És úgy tűnik, hogy az első 6 gyártó egyre inkább elszakad a top-20-as lista többi szereplőjétől.

Szeptember környékén általában már egész pontosan előrejelezhetők az év végi eredmények, hiszen az első félévi adatok már véglegesek és publikusak, a 3. negyedéves előrejelzések már pontosak, és az év végi eladások, gyártási kapacitás lekötések is tisztábban látszanak már.

A vezető 6 gyártó mindegyike 3GW feletti várható szállítást jelez 2015 egészére. Eközben a további 14-ből csak néhány gyártó számíthat 2GW körüli eredményre, a top-20-as gyártók nagyobb része a lista végén inkább 1GW körüli számokkal tervez. (alábbi kép forrása: pv-tech.org)

napelem_toplista_2015.JPG

Az is tisztán látszik, hogy a vezető hatos tovább tud idén erősödni (a pénzügyi gondokkal küzdő Yingli kivételével) a tavalyi eredményekhez képest. 2015 végén a várhatóan négy legnagyobb gyártó:  

1.    Trina Solar – 5GW körüli eladással, sőt, a legutóbbi frissítésük szerint – egyetlen gyártóként – át is léphetik az 5GW-ot idén
2.    Jinko Solar – 4GW feletti eredmény, folyamatos növekedés az elmúlt 5 évben
3.    Canadian Solar, közel 4GW-os eredménnyel, stabilan az első 3 között van évek óta
4.    JA Solar pedig 3,5-4GW körül, tavaly ők nőttek a legnagyobbat, de ezt a növekedési ütemet idén már nem tudják várhatóan tartani.

Kisebb meglepetésre a korábban évekig világelső Yingli, miután tavaly év végén elvesztette első helyét, és csak második volt, az idén még tovább eshet vissza. A cég többször is kénytelen volt lefelé módosítani várható eladásainak előrejelzését, a jelek szerint 2015 végére 5. vagy 6. helyre is visszaeshet. Azonban nagyon nem volt váratlan, mivel az év elején még csőd lehetőségéről is írt a nemzetközi sajtó, így nagyon sokan mondták le megrendeléseiket a Yingli-nél.

A top-6 gyártók közül a Trina adta meg egyébként a legszűkebb tartományban az év végi előrejelzését, ők tűnnek a legbiztosabbnak számaikban – tehát a fenti eredmények, főként a sorrend még változhat év végére a többi helyen, de a Trina elsősége elég biztosnak tűnik.

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy a napelemgyártók között kialakulni látszik a legnagyobbak csoportja, miközben a nagy hatoson kívüliek, néha egész komoly tapasztalatú cégek már nem fognak további növekedést felmutatni 2015-ben. Azaz a piac konszolidációja tovább folytatódik.

Kevés megbízható adat van a kisebb gyártókról, főként a tőzsdéken nem jegyzett cégeknél nehéz átlátni valós pénzügyi és piaci helyzetüket. De a mostani trendek alapján inkább az várható, hogy a kisebb cégek egyre nehezebben tudnak majd életben maradni – várhatóan ez nem is sikerül majd nagyobb részüknek.

Európában ez külön érdekes helyzetet szülhet, hiszen akár már 2016-ban megszűnhet a kínai gyártók minimum import áraira vonatkozó EU-Kínai szabályozás. Az európai napelemes szervezeteket tömörítő EPIA (új nevén: Solar Power Europe) épp a napokban adott ki közleményt, amiben kérik az EU bizottságot, hogy 2016-ban szüntessék meg a kínai napelemek ártorzítását.

Az EPIA szerint (és így az általuk képviselt európai piac 80%-a szerint) ugyanis gyakorlatilag pont a magasabb minőségű, átláthatóbb és stabilabb gyártók szorultak ki az európai piacról, miközben a maláj, vietnámi és indiai gyárakban, megfelelő gyakorlat és kérdéses minőség-ellenőrzés mellett bérgyártató cégek tudják sikeresen eladni napelemeiket az EU-ban.

Nagy kérdés lesz, hogy mi lesz ezekkel a kis gyártókkal, ha valós piaci körülmények között kell versenyezniük a legnagyobbakkal – és főként, hogy ha esetleg nem bírják majd a versenyt, akkor az elmúlt pár évben nagy mennyiségben telepített olcsó napelemek garanciális ellátása kire marad, ha esetleg nem lesz már gyártó, aki cserélhetné a modult. A hazai piacot ismerve, ez a kérdés itthon is hamarosan fel fog merülni.

komment

Címkék: toplista napelem Yingli Canadian Solar Trina Jinko legnagyobb napelemes EPIA európai árak olcsó napelem és garancia

Cella fejlesztési irányok: milyen napelemünk lesz 2030-ban?

2015.07.27. 23:24

A nagy napelemgyártók kutatás-fejlesztési igazgatóit sokszor faggatják a napelemes hatékonyság várható fejlődéséről, és cellák új generációiról. Amikor Pierre Verlinden-t, a Trina Solar kutatási vezetőjét kérdezték, hogy "dolgoznak-e már a 3. generációs cellák fejlesztésén?", akkor röviden csak ennyit válaszolt: "Nagyon elégedettek vagyunk az 1. generációs cellákkal, és még rengeteg előrelépési lehetőséget látunk ott is". Nézzük, hogy igaza lehet-e.

Egy régi bejegyzésünkben már hosszan írtunk, hogy a napelemek hatékonysága sokszor túldimenzionált a számos tényező közül. Tulajdonképpen nincs komoly jelentősége a 14 vagy 18%-os hatékonyságnak abban, hogy a napelemek mindennapi életünk részévé válnak, és hogy meghatározó szerep vár rájuk a XXI. század energiatermelésében. Az árnak annál inkább.

De ha már lassan 5 éves az imént citált cikkünk, ideje talán megnézni, hogy merre haladtak a cella-fejlődési irányok, és hol tart most a kutatás-fejlesztés, megtörhet-e a szilícium immár 60 éves dominanciája a következő évtizedekben.

Nézzük először a laboratóriumi eredményeket, ahol a különböző kutatóintézetek és vezető cégek pénzt, drága alapanyagot, és kutatási órákat nem kímélve versenyeznek a legnagyobb hatásfokú cella címéért (kép forrása):

solar_module_efficiency_chart_2015_napelem_cella_hatekonysag_fejlesztes.jpg

 

Ahogy a fenti ábrán látszik, a kristályos cellák hatékonysága (kék színnel jelölve) már közelíti a 29%-os elméleti határt szilícium esetében - ami várhatóan 2030-ra elérhető is lesz, legalábbis labor szinten.

A fenti hatásfok-grafikonon egyébként színekkel is szépen szétválogatták a különböző cella-generációkat is:

  1. generációs cellák (kék): szilícium alapú, főként poly- és monokristályos cellák. Ma az eladott napelemek  90% feletti részét ez a technológia adja.
  2. generációs cellák (zöld): vékonyrétegű cellák, mint amorf-szilícium (aSi), CdTe, CIGS, CuGaSe cellák. A vékonyrétegű technológiákról külön cikkünk szólt, de a piaci összefoglaló 6 éves már a cikkben, így fontos kiegészíteni azzal, hogy a vékonyrétegű technológia nem tudta tartani növekedési ütemét. A 2010-ben kezdődött szilícium árcsökkenés (2006-os 450 dollár/kg-ról mára 20 dollár/kg-ra) óta jelentősen visszaesett a vékonyrétegű technológia piaci részesedése, nemhogy a várt növekedést hozta volna - egyszerűen elvesztette versenyképességét.
  3. generációs cellák (lila és piros): többrétegű cellák (multi-junction cells) - ezek a lilával jelölt, speciális és nagyon drága cellák, ld később. A festék-alapú és organikus cellák is ide soroltak (pirossal jelölve), melyekről szintén írtunk korábban, kiegészítve, hogy itt se látszik az áttörés egyelőre.

A ma rekordot tartó, 44,6%-os hatékonyságú cella nagyon speciális, és így nagyon drága anyagok felhasználásával (platina, gallium, stb.), és még drágább folyamatok révén előállított, speciális, több vezető réteggel is rendelkező cella. A rekorder tesztelt változatának mérete pedig ekkora:

130614_01.jpg

A tömeggyártásban közel sem minden kutatási eredmény tud majd helyet kapni, általában pont az alapanyagok magas ára, vagy ritkaságuk miatt, vagy mert az előállítási folyamat túl hosszú és drága. Kis szériában azonban már ma is lehet ilyen cellákat venni.

Például a fenti lila eredmények mellett jelzett, sok rekord beállítójánál, a Boeing-Spectrolab-nél lehet ilyeneket rendelni, még weboldaluk is van - de készüljünk, hogy egy kisebb NASA programhoz hasonló költségvetésű napelemes rendszerünk lesz így.

Egyelőre tehát nem történt érdemi változás az elmúlt 5 évben, sőt, még az akkor várt 2. generációs vékonyrétegű technológia se tudta hozni a várt növekedési ütemét. A 3. generáció pedig, ahogy a bevezetőben olvastuk, még bevezetési fázisban sincs a tömeggyártásban.

Ahogy az amerikai MIT nagyszerű, idei riportja a várható napelemes trendekről megfogalmazta: nem várható forradalmi változás a következő 15-20 évben a napelemes technológiákban. Marad a jó öreg szilícium kristályos cella, mint a leggyakoribb megoldás 2030-ig. Talán egy picit növekvő hatékonysággal.

komment

Címkék: 2030 napelem cella Boeing MIT napelem hatékonyság cella hatékonyság napelem K+F cella technológiák első generációs napelem cella Spectrolab

Intersolar 2015: az európai piac súlyának megfelelően

2015.06.16. 09:52

Pénteken ért véget Európa legnagyobb napelemes kiállítása Münchenben, az Intersolar.

Aki régóta jár az expóra, biztosan emlékszik, hogy 3-4 éve még mind a 16 csarnokot megtöltötték a kiállítók. Idén ez már 7 csarnokra zsugorodott, amiből az egyiket a villamosenergia tárolással kapcsolatos megoldások, gyártók és akkumulátorok kiállítói töltöttek meg (B1 az alábbi képen).

img_20150610_131508.jpg

Az idén 1002 kiállító jelent meg, ami már csak kicsit kevesebb, mint a tavalyi 1100. Azonban drámai a visszaesés a 2011-es csúcshoz képest, amikor 2286 cég jelent meg az Intersolar-on.

Mindez jól mutat több hosszú távú folyamatot is: egyrészt, hogy az európai napelempiac ma már nem a világ közepe, sok gyártó nem is jött el, akik még igen aktívak a világ többi részén. De a piaci konszolidáció is erősen nyomot hagyott: míg néhány éve 500 felett volt a kínai napelemgyártók száma, akik mind komolyan invesztáltak akkor még a piac egy szeletének megszerzésére, így persze a kiállításokra is, számuk mára 200 köré csökkent - és várhatóan ez még csökkenni fog, akár 10 nagy kínai cégre is. Az európai napelemgyártók számának csökkenése még drámaibb volt az utóbbi években, már csak néhány cég maradt állva az erős ázsiai árversenyben.

Az idei kiállításon továbbra is erős volt a villamosenergia tárolással kapcsolatos megjelenés, de ez nem mondható igazán újnak, már 2-3 éve egyik fontos fejlesztési irány a komplex megoldásokat kínáló cégek, és mostmár az invertergyártók sorában is. Így például a Panasonic az európai piacra optimalizált tárolási megoldásokat mutatott be, de több standon is láttuk a Tesla fali akkuját, például a Fronius standján is, hiszen a vezérlést a Fronius Symo Hybrid inverterek adják majd a Tesla rendszereihez.

Az Intersolar egyik fődíjasa lett az LG új napeleme, egész pontosan a cellák különleges technológiája, a MonoX NeON 2. A cella fő különlegessége a bus-bar-ok száma: közérthetően de pongyolán fogalmazva, ezek a függőlegesen futó elektromos vezetők hivatottak összegyűjteni a napelemcellák által termelt elmozduló elektronokat. Régen 2 ilyen függőleges csíkot, bus-bar-t használt a legtöbb gyártó, pár éve a 3 bus-bar technológia jellemző, ritkaság ma még a 4 bus-bar. Az LG itt lépett nagyot: 12 bus-bart rakott a cellára: ezzel nagyobb hatékonyságot tudnak elérni, mivel csökken a cellán az elektronok "útja", így kisebb az ellenállás. 305-320 Wattos modulokat gyártanak ezzel a technológiával majd (normál 1,6 x 1m méretben).

lg-mono-x-neon-2.jpg

 

A norvég REC egy érdekes cellamegoldást is bemutatott, ami szintén díjazott lett a kiállításon: ők is a cellák ellenállásának csökkenésén dolgoztak, de az ő megoldásukban a cellákat félbevágták, majd újra összeforrasztották, továbbá egy speciális PERC bevonattal is ellátták. További érdekesség, hogy a 4 bus-bar hátul 2 külön csatlakozó dobozba (junction box-ba) fut bele, amikor ugyanakkor egy kapcsolatként funkcionálnak.

kostal_interesolar_2015.jpgAz invertergyártók közül idén a Kostal kapott díjat, ők is a családi ház méretű tárolási technológiát fejlesztették: megoldásuk egy inverter, lítium akku csomag és egy amper-érzékelő kombinációja, melyből az utóbbi képes a ház valós idejű áramigényének érzékelésére egy külön egység és második inverter nélkül is.

Összességében elmondható, hogy az Intersolar még mindig a legfontosabb kiállítás Európában, azonban a lokális piacok felértékelődtek, és a gyártóknál egyértelműen látszik, hogy ma már marketing tevékenységüket főként Európán kívülre koncentrálják. Nem meglepő persze, hiszen míg korábban az EU adta a világ napelempiacának nagyobb részét (2008-2009-ben 80% körül volt), addig mára ez az arány 25% alá csökkent világszinten. De hiba lenne ebből olyan következtetést levonni, hogy a napelemes piac hanyatlik: 2015-re újabb rekordokat várnak az elemzők világszinten, már 57 GW lesz a világpiac. Ez tízszeres növekedés 7 év alatt, sőt, 2015-re várják a 2009-2010-es válság megtorpanása utáni legnagyobb növekedést. Csak ehhez már a világ Európán kívüli része adja hozzá a legnagyobb részt.

komment

Címkék: 2015 napelemes kiállítás napelem kiállítás napelem expo München Intersolar legnagyobb európai napelem kiállítás

Áram 2.0 - így változik az áramtermelés Európában

2015.04.26. 13:47

A megújuló energia alkalmazása a villamosenergia termelésben mérföldkőhöz érkezett az utóbbi időkben. Az ezzel foglalkozó szakemberek évek óta mondták, hogy a napelemek és a szélenergia tömegessé válása olyan komoly átalakulást hozhat az áramtermelésben és a világ energiapiacán, ami az internet elterjedéséhez hasonlítható a kommunikációban. Az energetikai rendszerek élettartama és a beruházások hosszú távja miatt természetesen lassabb, több évtizedes (akár 30-50 éves) átalakulási időszak is várható. A 10-15 éve tartó folyamat mostanában került abba a fázisba, hogy a nagypolitika és a döntéshozók stratégiai szinten veszik számba és készülnek az energetika átalakulására a világ nagyrészén.

Az egyik óriási fordulatot az IEA (Nemzetközi Energetikai Ügynökség) tavaly év végi riportja jelentette: a világ döntéshozói és vezető energetikai cégei által kiemelten figyelt OECD égisze alatt működő szervezet a jelentéseiben korábban mindig óvatosan fogalmazott a megújulók lehetséges arányairól. Azonban tavaly év végén ők is kimondták: az évszázadunk közepére a napelemes áramtermelés meghaladhatja bármely más áramelőállítás (tehát szénhidrogén vagy nukleáris) mértékét is. Ahogy a Bloomberg cikke fogalmaz: a szénhidrogének elvesztették a versenyt a megújulókkal szemben.

Ezt követte a Fraunhofer intézet idén februári jelentése, mely szerint a napelemes energiatermelés nem csak a legnagyobb, de a legolcsóbb is lesz az előrejelzések szerint az évszázad közepére a világ nagyobb részén (hiszen az ár és megtérülés a klímától, napsütéses órák számától is függ, tehát országonként, területenként változó). Hozzá kell tenni, hogy sok helyen már ma is versenyképes a napelemes áramtermelés, támogatás nélkül is.

fraunhofer_aramtermelesi_modell.jpg

 

Hasonló eredményre jutott egy hazai számítás is: 2020-ra a napelemekkel nyert áram olcsóbb lesz már Magyarországon is, mint az új paksi erőművi blokkokban, atomenergiával termelt áram.

Az orosz-ukrán helyzet, és a többször elhangzott orosz fenyegetőzés miatt újra megerősödött az a vélemény az EU-ban, hogy Európa függetlenítse magát a külföldi energiahordozó importtól. A németek és lengyelek által legerősebben támogatott irányvonal február végén túllépett a politikai állásfoglaláson, és az EU Bizottság egy egységes Energiaúnió létrehozása mellett kötelezte el magát: az uniós stratégia elfogadásával az egységes energiapiac, összekötött hálózatok és rugalmas rendszerek, smart-grid fejlesztések kerülnek előtérbe. A kezdeményezést végül Magyarország is támogatta, de természetesen még hosszas különutas játszmák és komoly lobbizás várható - ne feledjük, a világ legnagyobb üzletéről van szó.

A folyamat már nehezen lesz azonban visszafordítható: a DNV tanulmánya szerint megfelelő támogatási és infrastrukturális környezettel az EU áramtermelésének 60%-át adhatják a megújuló források már 2030-ra. Az elemzés főként a hálózati felkészítést tartja a legnagyobb kihívásnak, hiszen a megújulók más jellegű hálózati kiépítést igényelnek, mint a régi, nagyerőművekre épülő fa-struktúra - nagyon leegyszerűsítve, mert nem egy központi elosztóhálózatból kell sok kis helyre elosztani a villamosenergiát, hanem a fogyasztási helyek lokális, mikrotermelő berendezéseinek elosztásáról is gondoskodni kell, amit intelligens és sokrétűbb hálózati kiépítéssel és szabályozással lehet elérni.

Magyarországon a politikai stratégia egyelőre sajnos még nem látszik megérteni ezt a változást, továbbra is gázra és atomra koncentrálunk a következő évtizedek fejlesztési irányaiban - azonban az EU részeként nehéz lesz sokáig egy ilyen jelentőségű és horderejű változással szembemenni, legalábbis hosszú időn át, akár kormányokon keresztülívelően is ennek nagyon kis esélye lehet. Várhatóan az országok közötti hálózati összekapcsolódások általánossá válásával nem is tehetjük függetlenné magunkat az európai és világpiaci folyamatoktól.

Az EON, az egyik legnagyobb európai energetikai holding mindenesetre már döntött: már tavaly év végén bejelentette, hogy szén- és atomenergia termelő kapacitásai helyett a jövőben elsősorban a megújuló üzletágra koncentrál. Ez nem csak a régóta hangoztatott "zöldek vagyunk" szlogen, hanem totális üzleti fókusz eltolódás: egyszerűen ebben lesz a következő évtizedek legnagyobb üzlete és fejlődése. 

komment

Címkék: napelem napenergia átalakulás váltás villamosenergia EU IEA Fraunhofer

Napelemes rendszerek új tűzvédelmi előírásai (új OTSZ)

2015.03.20. 08:11

2015 március 5-én hatályba lépett az új, 2014 december 5-én kihirdetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A tervezet körülbelül 2 éve ismert volt, több halasztást követően került kihirdetésre. Az új OTSZ viszonylag röviden egy új követelményt fogalmaz meg a napelemes rendszerek kapcsán. Ennek lényegi része az alábbi:

87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

A fenti tömör megfogalmazás részleteit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott villamos berendezésekre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) árnyalják, mely a múlt héten került kihirdetésre. A teljesség igénye nélkül ennek leglényegesebb pontjai melyek a kapcsoló elhelyezésének szükségességéről és mikéntjéről rendelkeznek az alábbiak:

6.2.2.2 A DC  oldali  vezetékek  lekapcsolására  vonatkozó  követelményének  kielégítésére  elfogadható  műszaki  megoldás  az  inverterbe  épített  DC  oldali  leválasztás,  ha  az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső  DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon. (1. ábra)

tvmi1.JPG

 

6.2.2.3 Amennyiben  6.2.2.2  pontban  meghatározott  bármely  feltétel  nem  teljesül,  a  DC kábelszakaszon  leválasztás  elhelyezése  szükséges  A  DC  leválasztás  elhelyezése lehetséges  az  épületen  kívüli  és  az  épületen  belüli  kábelszakaszon.  Abban  az esetben, ha az épületen belül kerül elhelyezésre, úgy azt a lekapcsolandó DC kábel épületbe  belépési  pontjától  a  nyomvonal  hosszán  mért  legfeljebb  5  m  belül  kell
telepíteni.  (2.  ábra)  Nem  szükséges  az  épületen  belüli  DC  kábelek lekapcsolhatóságát kialakítani, ha a lekapcsolás a 6.2.2.4. pontban meghatározott módon a kültéren került elhelyezésre.

tvmi2.JPG

6.2.2.4 A DC leválasztás elhelyezése az épületen kívül és a PV-modulok mellett (pl. a PV-modulok  tartószerkezetén  elhelyezve)  kell  legyen,  ha  a  napelem  modulok  részét képező a PV- modulok által lefedett terület(ek) legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz  legrövidebb távolsága több mint 10 m. (3.ábra)

tvmi3.JPG

 

Megjegyzés:
A DC oldali kábelszakaszba a PV-modul saját (tartozék) kábele, valamint a PV-modulok által fedett
területen és az attól legfeljebb 0,5m-es távolságon belül haladó DC kábelszakasz nem tartozik bele! 

A cél, hogy az épületen belül az épület áramtalanítása esetén a lehető legrövidebb (legfeljebb 5 méter) legyen azon egyenáramú beltéri kábelszakasz hossza mely az áramtalanítást követően is feszültség alatt marad, azaz ha ennél távolabb van az inverter elhelyezve, akkor ezen távolságon belül szükséges elhelyezni a DC kapcsolót. Kültéren 10 métert meghaladó nyomvonal esetén kell ezt megtenni, ám ekkor a DC kapcsolót a napelemek közvetlen közelében szükséges elhelyezni.

Fontos még, hogy az OTSZ érvévnyességével kapcsolatban a MANAP Iparági Egyesület javaslatára az OKF az alábbi állásfoglalást adta:

Az OKF az új OTSZ hatálybalépése (2015. március 5.) után leadott igénybejelentést veszi alapul, az új OTSZ-ben meghatározott követelmények érvényesítésére HMKE-k esetében. Kiserőművek esetében az építési engedély kérelem beadásának időpontja a mérvadó.

A TvMI több egyéb részletszabályt és újdonságot is tartalmaz, összességében azonban a fenti pontok azok amik érezhetően érintik egy napelemes rendszer beruházási költéségét. Ez egy kisebb, egy stringes, pár kilowattos rendszer esetén a kapcsoló funkcionalitásától függően (az épület betápjának visszakapcsolásakor automatikusan visszakapcsolódó, vagy csak kézzel visszakapcsolható megoldás) 70 000 - 125 000 Ft + áfa közötti többletköltséget jelenthet.

Többek között ezért is váltott ki a napelemes szakmából éles kritikákat az új szabály, ugyanakkor a tűzoltók szempontjai is méltányolandók akkor amikor a napelemes rendszerek tömeges elterjedését megelőzően a tűzeseti kockázatok csökkentését tűzik ki célként. A nemzetközi gyakorlat alapján nehéz az új magyar szabályozást értékelni. Bár ismereteink szerint nem elterjedt a távműködtetésű DC kapcsolók kötelező előírása az egyes országokban, a katasztrófavédelmi előírások és eljárásrendek is vegyes képet mutatnak, a kettő pedig nem vizsgálható külön. Remélhetőleg az új szabályok részleteiben finomodhatnak még a jövőben mind a tűzoltók, mind a napelemes szakma gyakorlati tapasztalatainak eredményeképpen.

komment

25%-kal nőhet a napelemes piac - a világ többi részén

2015.02.04. 09:43

Megjelentek az idei elemzések a világ napelemes piacairól 2015-re vonatkozóan, és bár sajnos Magyarországot egyikben sem említik, de itthon is érdemes lehet ismerni a nemzetközi trendeket.

Az IHS előrejelzése szerint idén 53 GW és 57 GW között lesz az új telepített napelemek kapacitása, ami 16-25% közötti növekedést jelent 2014-hez képest. Nagyobb befektetési cégek és bankok is szoktak saját előrejelzést készíteni, és ők is hasonló számokat várnak:

napelem_piac_vilag_2015.jpg

(táblázat forrása)

Így a 2009-es válság utáni megtorpanás óta folyamatosan és dinamikusan tudott nőni a napelemes piac a világban. Külön érdemes kiemelni, hogy már hosszú évek óta nem csak európai támogatások mozgatják a piacot (mert sokszor még mindig ezt lehet hallani, akár energetikáért felelős politikusok szájából is). Sőt, az európai napelemes telepítések súlya egyre kisebb a világpiacon, ahogy az alábbi grafikonon ez látszik, az EU telepítések a felső kékek és sárga az alábbi ábrán:

napelem_telepites_vilagszerte_grafikon.png

(forrás * javítva)

 A legtöbb napelemet 2015-ben Kína, Japán és az USA fogja telepíteni a várakozások szerint, míg a legnagyobb növekedést India, Kína és az USA fogja felmutatni az előző évhez képest. Jelentős növekedés várható Dél-Amerikában, ott az egyik legnagyobbat Chilében várják, de Dél-Afrika és a Fülöp-szigetek is komoly fejlődést mutathat fel. Tehát szó sincs róla, hogy a napelemes kiépítések ma már csak a "gazdag" európai országok játékszerei, hiszen legdinamikusabb növekedést a fejlődő országok napelem-telepítései hozzák.

Európában a napfényes Nagy-Britanniában várható idén a legtöbb napelem telepítés, de komoly növekedésre sehol se számíthatunk az EU-ban, inkább csak az elmúlt évekhez hasonló, vagy néhol (pl. Németországban) kevesebb új kiépítés várható.

Technológiai és gyártói szinten még néhány érdekesebb várakozás:

  • a monokristályos technológiák újra növekedés elé nézhetnek, a 2014-es 24%-os arányuk idén 27%-ra nőhet a szakmai előrejelzések szerint
  • egyre kisebb rendszerekből épül egyre több a világban, míg a korábban jellemző, MW-os erőművek piaca visszaszorulóban van
  • a háromfázisú inverterek aránya nagyon dinamikusan nő, 31%-kal nőhet eladásuk 2014-hez képest
  • California lesz a leginkább "benapelemezett" hely a világon, az áramtermelésükben 10%-ot is elérheti a PV aránya, leelőzve Németországot és Olaszországot
  • a Top10 napelem gyártók tovább növelik részesedésüket a világpiacon: a tavalyi 34%-ról 45%-ra nőhet piaci arányuk az IHS szerint. Érdekesség még, hogy már január végén azt jelezte a Trina, Yingli, Canadian Solar és a Top 10 többi tagja, hogy már előre eladták a 2015. első negyedévi gyártásukat.

 

komment

Címkék: európai napelem világban előrejelzés várakozások vezető piaci elemzés 2015 napelem piac GW

Mi a probléma a napelemekre kivetett új termékdíjjal? - FOLYAMATOSAN FRISSÍTVE

2015.01.13. 14:00

Kicsit hasonló a helyzet, mint a Paks2 beruházással kapcsolatban, mert nem a fő kérdés körül forog a közbeszéd egyelőre. Paksnál nehéz vitatkozni azzal (bár nem biztos, hogy baj lenne ha az odamondogatások helyett komoly nyílt szakmai vita folyhatna róla), hogy a tervezett nukleáris beruházás a kieső kapacitások pótlására szükséges, ugyanakkor a beruházás időzítése komoly károkat fog okozni a megújulóknak. A termékdíjjal sem az elvvel van baj, hanem a mértékével.



A MANAP tegnapi közleménye szerint  az Európai Unió 2012/19/EU (WEEE) direktívája kötelezi a tagországokat arra, hogy gondoskodjanak a napelemek élettartama végén a megfelelő kezelésükről/újrahasznosításukról (más elektronikai hulladékokhoz hasonlóan). Európában sok helyen a gyártókra/nagykereskedőkre van ez a feladat "hárítva", akik a feladattal nonprofit szervezeteket bíznak meg (pl. PV Cycle) költségtérítés fejében. Ezek a költségek a most meghatározott magyar termékdíj töredékét teszik csak ki. A termékdíjért itthon cserébe központi (állami) hulladékbegyűjtést/ártalmatlanítást kapunk.

Vajon hogyan sikerült ilyen brutális mértéket meghatározni?

A sajtóból egyelőre a kéne/nem kéne vitáról értesülhetünk, a miért és mennyi kérdésről még nagyon kevés szó esett. Az iparágban ugyanakkor sokan osztják azt a véleményt, hogy mivel a napelemek vámtarifa száma - ami már az EU-ban egységes - egyszerűen ugyanazzal a két számmal kezdődik (85), mint a szórakoztató elektronikai cikkeké, az alcsoportok figyelmen kívül hagyásával "besorolódtak" a szórakoztató elektronikai cikkek termékdíj tételébe. Ez lássuk be eléggé valószínű, tekintve, hogy minden információ azt mutatja, hogy a szakmai szervezetekkel nem történt előzetes egyeztetés, illetve nagy volt a sietség, mert már tavaly februárban át kellett volna ültetni a fenti EU-s direktívát a magyar jogrendbe. Így fordulhat könnyen elő, hogy az ólomsavas akkumulátor után kb. fele akkora díjat kell fizetni, mint a napelemek után. Reméljük, hogy igazunk van és a hibát rendkívül hamar javítják.

Finomhangolásra szorul a termékdíj rendszere is

Azon kívül, hogy indokolatlanul magas a díj, a működési logikájával kapcsolatban is komoly kérdések merülnek fel. Míg más begyűjtő rendszerek esetében egy "kalapba" gyűjtik a pénzt és amikor szükség lesz rá, akkor használják fel addig a magyar rendszer jelenlegi ismereteink szerint a befolyó összegeket nem egy-az-egyben "pántlikázza" egy központi hulladékhasznosító alapba, hanem az erre hivatott szervnek (eddig OHÜ, 2015-től OKTVF) ettől függetlenül van egy éves költségvetése. A befolyt és az elköltött összegek közötti összefüggés nem egyértelműen biztosított, illetve a későbbi feladatokra való tartalékolás nem megoldott. Ez remélhetőleg amiatt van, hogy jellemzően eddig a termékdíjas eszközök életciklusa/élettartama jóval rövidebb, mint a napelemeké, azaz kívánatos volna, ha az új feladatokhoz és követelményekhez igazodna a szabályozás is.

Mitől tartanak a napelemes cégek, ha nem változna semmi

Csak a szokásostól. Ha valaki komolyan csinálja amit csinál és szeretné ezt hosszú távon űzni, akkor a vonatkozó jogszabályoknak is meg akar felelni. Nem ez az egyetlen piac, ahol sokan nem így gondolkodnak, komolyan veszélyeztetve a tisztességes cégek működését.

2100-2300 forint árelőny napelemenként ma a nagykereskedelmi árakban aduásszal ér fel. Ehhez elég nem bevallani a termékdíjat és pár hónap üzletelés után egy másik céggel megjelenni. Ráadásul az egyetlen nyilvántartási rendszer, ahol ez gyorsan tetten érhető lenne, az Intrastat is korlátozott lehetőségeket biztosít, ugyanis ennek vezetésére csak évente 100 millió Ft import felett kötelezettek a cégek. Itt, ahol az áfacsalás nemzeti sport sokan vannak akik hamar be tudnak állni a "termékdíjelkerülő" üzemmódra és párszor 100 millió forinttal gyorsan kivéreztethetik a tisztességes cégeket.

 

 

A másik, nem ennyire "feketegazdasági" veszélyforrás a határon túlra bejelentett kivitelező cégek térnyerése. Mari néni napelemes rendszerét egy szlovákiai bejegyzésű cég eddig is 20% áfával tudta adni, most még ezt meg tudja fejelni egy 3.5 kWp rendszer esetén kb. 40 ezer Ft újabb árelőnnyel. Valljuk be őszintén, ha valaki ugyanazt a kicsit több, mint másfél milliós rendszert (az áfa különbséget is belekalkulálva) 130-140 ezer forinttal olcsóbban adja, csak mert Párkányra van a cége bejelentve sokunknak megremeg a keze még akkor is, ha várhatóan ezek a cégek csak a kiskapuk nyitva tartásáig lesznek elérhetők.

Sajnos nekünk ettől meg a lábunk remeg, nagyon reméljük, hogy hamarosan fellélegezhetünk egy kicsit.

UPDATE 20150115:

Tegnap már levelet írt Áder János köztársasági elnök, melyben a parlamenti frakcióvezetőket ennek a "környezetvédelmi képtelenség"-nek az újragondolására szólítja fel.

Remélhetőleg a köztársasági elnök levelét még nem kapta meg időben, és csak ezért szerepel az illetékes államtitkár azzal ellentmondó véleménye ezekben a cikkekben: itt és itt.

Várakozásunk szerint az elnöki levél alapján a termékdíj mértékét a begyűjtés/ártalmatlanítás valós költségszintjeivel összhangban fogják megállapítani.

UPDATE 20150116:

A köztársasági elnök levelére egyelőre a kormány részéről nem pozitív a reakció. Kurucz Éva kormányszóvivő azt mondta, hogy semmi sem indokolja, hogy a termékdíj összegén változtassanak. Azaz sajnos közel sem egyértelmű a helyzet, hogy mire számíthatunk

komment

Címkék: büntetés újrahasznosítás támogatás napelem hulladék termékdíj

Új No. 1 napelemgyártó: a Trina Solar az előrejelzések szerint

2014.12.04. 09:18

Egyelőre még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, de több forrás szerint is (mint az IHS Research, aki az éves jelentéseket szokta készíteni, és a PV-Tech szerkesztői blogja alapján is) új elsőhelyezett lesz idén a legnagyobb napelemgyártók listáján.

A Suntech összeomlása óta vezető Yingli helyett idén a Trina Solar lesz a legnagyobb az előzetes adatok alapján. A Trina 2009 óta stabilan a top10 tagja lassan, de biztosan araszolva felfelé, idén lesz először első a gyártók között.

Ezen kívül is volt néhány elmozdulás a top 10-ben, de az évekkel ezelőtt látott nagy mozgások már elmaradhatnak, nem tűntek fel új szereplők. Ennek oka a közelmúltban indult piaci konszolidáció, ami során a gyengébb hátterű cégek mellett az olcsó gyártók tömkelege hullott ki a piacról, sokszor garanciális problémákat maguk mögött hagyva. A konszolidáció várhatóan még néhány évig elhúzódik, ami az évek óta vezető, elsősorban a top10-es gyártók javára fog válni, így nagyobb változásokat a jövőben sem várunk ezen a téren.

A teljes lista az IHS elemzése szerint:

pv_solar_top10_manufacturer.JPG

A legnagyobb előrelépést a JA Solar tudta felmutatni, így mára kijelenthető, hogy a világ legnagyobb cellagyártója sikeresen alakította át profilját az egyik vezető napelemgyártóvá.

A listán egyelőre két 10. helyett is van, amíg nincsenek végleges év végi adatok, mert a japán Kyocera és az amerikai SunPower ugyanazt a számot jelezte előre gyártásban az utolsó negyedévre.

Érdekesség egyébként, hogy a Trina csak az utolsó negyedévben lépett csak biztosan az első helyre, az év előző háromnegyedében nagyon közel volt egymáshoz  a Yingli és a Trina, ám az utolsó 3 hónapra a Yingli jelentősen lefelé módosította várható szállításait, míg a Trina várhatóan 300MW-tal nagyobb számot jelent majd 2014. végére.

Az adatok tehát még nem véglegesek, a pontos MW mennyiségek csak január-februárban várhatók, amikor a gyártók közölték az utolsó negyedéves jelentéseiket. Az előrejelzés az első három negyedév adatai alapján, és az utolsó negyedévre előrejelzett szállítások alapján készült. éves értékesítés a két cégnél 3,6 GW és 3,3 GW körül várható.

komment

Címkék: top 10 napelem 2014 legnagyobb napelem gyártók napelem top 10 napelem gyártók listája a világ legnagyobb napelem gyártói napelem top10 napelem gyártói toplista napelem toplista vezető napelem gyártók

Csalások a kínai napelemek behozatalánál?

2014.11.07. 20:18

Az Európai Bkinai_napelem_kontener.JPGizottságnál kezdeményezett eljárást a ProSun szervezet annak kivizsgálására, hogy egyes kínai napelemgyártók megsértik-e az EU és Kína között tavaly kötött napelemes export- és árszabályozást.

A ProSun azt állítja, a Kínából behozott napelemek legalább 50%-a megsérti a tavalyi egyezményt, melyet az anti-dömping eljárás lezárásakor léptettek életbe.

Az előzmények: tavaly az EU és Kína megegyeztek a kínai napelemek EU-s behozatalának mennyiségi korlátjáról, valamint a kínai napelemgyártók elfogadták, hogy csak egy magasabb, fix áron importálhatnak modulokat az EU-ba. Ezt az árat a világpiaci árak változása alapján negyedévenként felülvizsgálják, jelenleg minimum 0,52 EUR/Watt áron lehet behajózni napelemet Európába (ez csak a kikötői konténeres ár, ami se vámkezelést, se kikötői és európai logisztikai költséget nem tartalmazza, valamint az ár a kínai hajórarakás előtti teljes előrefizetéssel érvényes).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 0,55-0,56 EUR/Watt ár alatt nem nagyon lehetne a piacon találni kínai napelemet egész konténer mennyiségre, azt is csak akkor, ha egészen minimális, 1 centes árrést is alkalmaz a kereskedő a költségein túl.

A ProSun állítása szerint leggyakrabban úgy trükköznek a kínai gyártók, hogy félkészen harmadik országba szállítják a modulokat, azt ott befejezik (rosszabb esetben csak átmatricázzák), majd utána Malájzia, India, Thaiföld és egyéb országok exportnyilatkozatával szállítják Európába, így kikerülve a minimumáras szabályozást.

Az Európai Bizottságnál azt kezdeményezték, hogy a büntetővámokat és az árkülönbözetet visszamenőleg is fizetessék meg a bizonyítottan csaláson kapott cégekkel. Európában ez alatt a konténerek behozóját, importálóját is érthetik várhatóan, ha a gyártó az utólagos fizetést nem vállalja át.

Az eredeti szabályozás 2015. decemberig van érvényben. Ez volt a valaha legnagyobb értékű kereskedelmi vita egyébként az EU és Kína között.

komment

Címkék: kínai napelem EU Kína EU kínai napelem szabályozás napelem anti-dömping kínai napelem csalók

Tárolási megoldások, és miért fontos a napelemek szempontjából

2014.07.31. 09:32

A világ napelemes piaca további dinamikus növekedést mutat a világban: az NPD Solarbuzz előrejelzése szerint idén már 50GW is lehet a teljes világpiac. Jelentős átrendeződések mutatkoznak, ahogy erről egy korábbi bejegyzésben már írtunk: Európa súlya kissé csökken, a világ többi része azonban csak most lépett a gyors növekedés szakaszába, Ázsia és Amerika lesz meghatározó a következő években.

Azonban a napelemek tömegessé válása újabb kérdéseket is felvet. A villamosenergia hálózatok jelenlegi formájukban - német és más európai példák alapján - 10-20%-os napelemes arányt az áramtermelésben még  kezelni tudnak, azonban egy ponton túl már a napelemek időjárás miatt ingadozó betáplálása kezelésre szorul (Magyarországon ettől a jelenlegi napelemes ütemben még akár évtizedekre is lehetünk). Emiatt az utóbbi időben a villamosenergia tárolása és pufferelés az egyik legforróbb téma lett a nemzetközi napelemes szakmában. 

Németország már ki is dolgozta ennek egy lehetséges megoldását: a megújulókra vonatkozó visszavásárlási szabályozást kiterjesztették a tárolásra is, azaz gyakorlatilag fizetnek azért, hogy a csúcsidőszakban a napelemmel megtermelt villamosnergiát ne a hálózatba táplálja vissza a Müller család a házukon lévő napelemről, hanem tárolják a házban lévő kiegészítő akkumulátoros rendszerbe. A gyakorlatban ez nem az egész napos termelést jelenti, inkább egy kisebb tároló rendszert, ami a délelőtt 11 és délután 2 közötti időszakban termelt napelemes áram egy részét tárolja. Így kiegyenlítettebb a betáplálás a hálózatra, és magasabb napelemes arány érhető el.

Az akkumulátoros tárolás a német szabályozás másfél évvel ezelőtti bevezetése óta nagyon komoly fejlődést mutatott, és nem csak Németországban. Éppen a napokban jelentette be az amerikai Tesla, hogy a világ legnagyobb akkumulátor gyárát tervezi felépíteni a japán Panasonic-kal együttműködve. A Tesla egyrészt természetesen elektromos autóihoz szeretne jobb és olcsóbb akkukat gyártani, azonban a tulajdonos Elon Musk másik üzlete a napelemes rendszerek forgalmazása, finanszírozása és telepítése a SolarCity nevű cégével. A sajtóközlemények is megemlítették, hogy a 'Gigafactory' gyárnak nem csak a Tesla autói, hanem a napelemes tárolás megoldásai is fontos célpiaca lesz.

A világban azonban nem csak családi ház méretű napelemes erőművek épülnek, hanem hatalmas, MW méretű erőművek is. És ebben a méretben már komoly kihívás az akkus tárolás, se költségszinten, se fizikai korlátai miatt nem tűnik járható útnak. Itt jöhet szóba a másik nagyon izgalmas téma: a szintetikus gáz, vagy P2G technológiák

p2g_abra.jpg

A villamosenergia gázzá tárolása régóta ismert, ebből is a legismertebb az elektrolízis, a vízből hidrogén (és oxigén) előállítása, és az így kapott hidrogén később teljesen tisztán és CO2 kibocsátás nélkül újra energiává alakítható. Azonban a hidrogénnel több gyakorlati problémát sem sikerült még megoldani, a tárolása nehézkes, és egy teljesen új rendszert kell felépíteni az előállítás, elosztás-szállítás és felhasználás területén.

Emiatt is izgalmas G2P fejlődési irányok másik területe, a szintetikus metán és szintetikus földgáz előállítása. A szintetikus gáz számos előnyt rejt magában:

  • a villamosenergiával szemben a gáz tárolása szinte megoldott kérdés. Például csak Európában minden ország komoly gáztározó kapacitással rendelkezik, amik révén akár hónapokra is tárolni lehet nagy mennyiségű gázt a föld alatti tárolókban. Magyarország ebben például kiemelkedően jó tárolási lehetőségekkel bír.
  • szezonális kiegyenlítést nagymértékben segítheti a napelemes rendszereknél: a nyári, napsütéses plusz termelés gáz tárolásával könnyen átvihető a téli időszakra is.
  • a gáz szállítása megoldott és olcsó: egész Európában könnyen eljuttatható, és a villamosenergia szállítási veszteségéhez képest (nagyobb távolságon) gazdaságosabb is
  • nem kell új infrastuktúra: gázvezetékek mindenhova eljutnak, szinte minden házhoz Európában, tehát nem kell új rendszert kiépíteni, mint a hidrogén esetén. Ráadásul a gáz felhasználása és akár újra villamosenergiává alakítására is kialakult mára, ipari méretben pedig rendkívül kifinomult, és magas hatásfokú hatásfokú erőművek és gázmotorok rendelkezésre állnak ma is.

Nem véletlen, hogy az áram gázzá alakításával és gáztárolási megoldásokkal a világ legnagyobb cégei is fantáziát látnak: a nagy áramszolgáltatóktól (EON, EDF) a villamossági cégeken át (AEG, Siemens) egészen az autógyárakig sokan dolgoznak ezen (az Audi egész koncepciót fejlesz erre).

Izgalmas terület tehát ma a tárolás kérdése, amire érdemes odafigyelni a jövőben, mert ez lehet a kulcsa a megújulók további térnyerésének - márpedig megfelelő és több lábon álló tárolás nélkül nem is lenne megoldható a németek teljes megújulóenergiára történő átállási stratégiája.

komment

Címkék: áram tárolás napelem és tárolás napelem és akkumulátor PV tárolási piac napelemes áram gázzá alakítása villamosenergia gázzá alakítása áram tárolási megoldások

Újdonságok a 2014-es Intersolar napelemes kiállításon

2014.06.11. 13:46

A múlt héten zárta kapuit az Intersolar expo Münchenben, a napelemes szakma egykor legnagyobb találkozóhelye. Az Intersolar sok tekintetben kiváló barométer az európai napelemes piac állapotára.

Sajnos az idén is az egyik fő "hír" a kiállítók és látogatók jelentős visszaesése volt.

intersolar_latogatok_szama.JPG

A csúcsot a 2011. jelentette, ekkor a kiállítók száma 2200 felett volt. A fenti ábra még tavalyi (forrás: Photon International, 2013 augusztusi szám), azonban a trend idén sem fordult meg: a legfrissebb összegzések szerint 2014-ben már csak 1100 kiállító volt jelen.

Szemmel látható a költségek visszafogása is: sokkal kisebbek a standok, mint korábban voltak, sőt, sok gyártó már a kiállítás előtt jelezte sajtóközleményekben, hogy az Intersolar helyett, és általában is az igen költséges kiállítások helyett más marketing irányokba költekezik inkább az idei évben (valószínűleg jelentősen visszavágott marketing büdzsékből).

A fenti csökkenés egyébként teljes összhangban van az európai PV piac súlyának csökkenésével (ld korábbi cikkünk erről). Ha a világ napelemes kiállításait nézzük, akkor az is jól mutatja az átrendeződést: már ma nagyobb a kínai napelemes kiállítás, és várhatóan az idén már az amerikai főbb kiállítások is több kiállítót és látogatót vonzanak, mint az európai Intersolar:

napelemes_kiallitasok.JPG

 

Azonban a legtöbb cégvezető már úgy látja, hogy elértük az európai piacok visszaesésének alját, és idén már nem esik tovább. Vannak kivételek, pl. Németország idén is csökken, azonban ezt európai szinten ellensúlyozni tudja néhány ország növekedése. A legtöbben kiegyensúlyozott európai növekedést várnak a jövőben, azonban a korábbi boom időszaka nem várható, hogy megismétlődjön.

Voltak újdonságok is a kiállításon: a tárolás és pufferelés egyértelműen a legforróbb téma ma a napelemes piacon, ez az ágazat fejlődik a leglátványosabban. Az idén is kiosztották az Intersolar Award díjakat, ahol egyebek között az SMA nyert, az intelligens Fuel Save Controller megoldásával, ami az áramellátást ma teljesen dízel generátorral megoldó helyekre kínál akár 60%-os dízel megtakarítást, napelemmel és intelligens vezérléssel. Díjat kapott még a Steca is, egy új töltésszabályozója minden akku technológiára megoldást kínál.

Összességében tehát óvatos optimizmus volt uralkodó a kiállításon. Volt még egy szomorú hír: a Photon magazin kiadója fizetésképtelenséget jelentett. A napelemes szakma legnagyobb és legelismertebb magazinja így sajnos kiadó nélkül maradt, azaz várhatóan megszűnt ezzel. Ráadásul távozott a hosszú évek óta főszerkesztőként dolgozó, és nagyon komoly szaktekintélynek tartott Michael Schmela is. Sajnáljuk a lapot, sok hasznos információt idéztünk korábban ezen a blogon is.

komment

Címkék: 2014 napelem kiállítás napelem expo Intersolar SMA Interesolar 2014 német napelem német napelemes kiállítás napelemes vásár

Napelempiaci előrejelzések világszinten

2014.05.04. 11:51

Az év elején már összefoglaltuk, hogy milyen volt a 2013-as év a napelemes piac szereplői számára a világban, és hogy kik voltak a legnagyobb gyártók. Most nézzük, hogy mi várható idén és a közeljövőben a szakmai lapok és piacelemző cégek szerint: mekkora növekedés várható és milyen eloszlásban.

Európa már nem az első

Ha a földrajzi elosztást nézzük, akkor folytatódtak a korábbi évek trendjei: a korábban éllovas Európa elvesztette vezető helyét az új PV kiépítésekben, már Ázsia számít az első számú napelem beruházónak. Míg 2011-ben Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek 70%-át, tavaly ez az arány már csak 28% volt. Eközben az Ázsiában tavaly már a világ napelemeinek 57%-át telepítették, és az előrejelzések szerint a következő években is jelentős és folyamatos növekedés várható az ázsiai és óceáni régióban.

vilag_piaci_megoszlas.jpg

Ennek megfelelően tavaly a legnagyobb piac Kína volt 11,3 GW kiépítéssel, második Japán 6,9 GW-tal, míg az USA a harmadik 4,8 GW-tal. A korábban évekig világelső Németország 3,3 GW kiépítéssel ma is a legnagyobb Európában, de világszinten már csak negyedik – és ez arányaiban is igen jelentős visszaesés, a német piac 57%-kal kisebb, mint 2012-ben. Európában a németek után Olaszország, Nagy-Britannia, Románia és Görögország építette ki a legtöbb napelemes rendszert.

Mindez azt jelenti, hogy Európában a teljes energiamixből 3% a napelemes áramtermelés (csúcsidőben 6%), amiben azonban benne vannak olyan kis kiépítésű országok is, mint hazánk vagy Lengyelország (ezrelékekben mérhető csak). Jelentősebb kiépítéssel bíró országokban, mint pl. Németországban ma már a nappali csúcsidőszakban a villamosenergia nagyobb részét nap- és szélenergia szolgáltatja.

A jövő a napelemé

Ha a rövidtávú előrejelzéseket nézzük, akkor idén is jelentős növekedés várható a világban: az IHS előrejelzése szerint 2014-ben 46GW a várható összes új kiépítés, a Solarbuzz 50GW-ra számít - ez 20-25%-os növekedést jelenhet majd a tavalyi évhez képest. A bővülés motorja Ázsia lesz, főként Kína napelemes programja növeli leginkább a világ PV kapacitását.

Még Európában is kisebb növekedést várnak az elemzők, 18 hónapos stagnálás és visszacsúszás után idén 11-12 GW lehet az új telepítés összteljesítménye. A német és olasz piacon kívül Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Franciaország húzhat bele, de általában sok kis országban várható kiegyensúlyozott növekedés.

EU_novekedes_negyedeves.png

Ami még világszinten jelentős, az a fejlődő országok térnyerése: az előrejelzések szerint 2017-re 10GW fölé nőhet az ott telepített napelemek éves összteljesítménye, ami a mostani számok háromszorosa. Itt Dél-Afrika, Törökország, Brazília, Chile, Izrael és Thaiföld dinamikus napelemes növekedésére lehet elsősorban számítani.

Még hosszabb távra kitekintve: 2018-ra már át fogja lépni az évi 100 GW kapacitást az évente telepített napelemek összteljesítménye – azaz mintha évente 100 új paksi blokkot építenének szerte a világban napelemekből. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy 4 év múlva a napelemes rendszerek piaca 50 milliárd dolláros lesz.

napelem_piaci_novekedes.JPG

Összességében tehát a világ minden táján további és folyamatos növekedés várható – mégha egyes országokban voltak és vannak is felfutások és hullámvölgyek, világszinten a napelemek egyre jelentősebb részben járulnak majd hozzá a villamosenergia termeléshez. Sajnos ez a hazai piacról nem mondható el, a hazai energiastratégia a múlt évszázad energetikai megoldásait támogatja kiemeltebben, a megújulókat inkább csak szóban. Egyedül az EU-s források és pályázatok tartják szinten a hazai napelemes piacot jelenleg, de komoly növekedést itthon egyelőre nem várhatunk.

komment

Címkék: napelem világpiac 2014 előrejelzés 2018 európai piac piaci előrejelzés napelempiac napelem EU napelem Ázsia

Mennyire „zöld” a napelem? Széndioxid lábnyom és energia megtérülés

2014.03.29. 16:04

Az utóbbi hetekben meglepően gyakran, főként a Paksi bővítéssel foglalkozó szakmai cikkek kommentjeiben volt látható egy visszatérő állítás, nevezetesen, hogy a napelemek nem is "zöldek", mert előállításhoz több energia kell, mint amit aztán megtermelnek. Mivel ennek alátámasztására vagy cáfolatára soha senki nem nevezett meg semmilyen forrást, így fontosnak tartottuk összeszedni, hogy ezzel kapcsolatban milyen számítások, tanulmányok és hivatkozások lelhetők fel általunk megbízhatónak ítélt forrásokból.

Nem volt nehéz munka, mert a napelemek gyártásának energiafelhasználását és energia megtérülését („energy payback time”), valamint a teljes napelem gyártási, szerelési, és újrahasznosítási életciklus széndioxid kibocsátását („carbon footprint”) számos EU-s, amerikai, intézeti és egyetemi tanulmány vizsgálta.

Az egyik első ilyen jellegű, átfogóbb kutatást még 2006-ban a holland ECN intézet végezte (az ECN a legnagyobb energetikai kutatóműhely Hollandiában, bővebben a linken lehet olvasni róluk). Ők a szén-dioxid kibocsátást vizsgálták az ISO 14040 szabvány szerint a napelemek teljes gyártási ciklusában. Ezt a kutatást 2011-ben megismételték, ami hasonló eredményre jutott, mint a 2006-os.

Az ECN kutatások szerint a napelemekkel előállított áram 20-30g CO2 terhelést jelent 1kWh áram esetén. Összehasonlításul itt egy táblázat a EIA-tól (US Energy Information Administration), hogy 1 kWh áram előállítása gázzal kb. 500g, más fosszilis anyagokkal kb. 1000g széndioxid kibocsátással jár/kWh (a táblázatban fontban van megadva. 1 font=453g). Hogy országos szinten is összehasonlítsuk: a britek a teljes energiamixben 451g/kWh széndioxid kibocsátással számolnak, a magyar KEOP pályázatokban villamos energia megtakarítás esetén 930g/kWh CO2 megtakarítás számolható el, ami értelemszerűen a magyar energiamix átlagos kibocsátására vonatkozik. Azaz napelemmel 15-30-szor kevesebb széndioxid terhelés jut egy kWh áram előállítására, mint a ma termelő erőművek átlagával.

Nem is meglepő: a napelemeknél csak a napelem előállításnál képződik szén-dioxid, de a felszerelt napelemes rendszer élettartamának 20-30 éve alatt már nem bocsát ki semennyit. Eközben a fosszilis energiával történő áramtermelés gyakorlatilag a bányászattól az áramtermelésig (elégetésig) mindvégig jelentős széndioxid kibocsátással jár.

Nézzünk egy másik hasonló kutatást: 2013-ban az egyik vezető német kutatóintézet, a Freiburgi Fraunhofer intézet tanulmánya azt vizsgálta, hogy a német besugárzási adatok mellett a teljes napelemes rendszer (tehát nem csak a napelem, hanem az inverter és rögzítés is) energia megtérülése mennyi idő alat történik. Azaz, hogy hány év alatt termeli meg a napelemes rendszer azt az energiát, ami az előállításához szükséges volt. A földrajzi hely, a napos idő aránya természetesen befolyásolja ezt a számot: Németországban 2,5-3 év ez az idő:

Fraunhofer_energy-payback-solar-germany.png

Természetesen napsütötte helyen ez jóval rövidebb, Dél-Olaszországban már másfél évnél is kevesebb (még délebbre pedig értelemszerűen még az alábbi ábránál is kevesebb):

Fraunhofer_energy-payback-solar-italy.png

Nézzünk további kutatásokat, pl. az USA-ból: hasonló eredményre jutott az amerikai NREL intézet, ami a szövetségi Energetikai Hivatal alá tartozik. Ők ebben a tanulmányukban 2-4 éves energia megtérülés mutattak ki az amerikai időjárási és napsütési adatokkal számolva.

NREL_napelem_energia_megterules_grafika.JPG

Azaz a napelemes rendszer működése, élettartalmának nagyobb részében nettó széndioxid kiváltó.

Még egy szó a metodikáról is: a gyártási folyamatnál a következő lépések és energia felhasználási pontok vehetők figyelembe:

  • szilícium olvasztása és nagy tisztaságú tömbök létrehozása
  • a tömbök feldolgozása, szeletelése szilícium ostyákra
  • az ostyák felületi kezelése, cella előállítás (és annak alapanyagainak) előállításához szükséges energia felhasználás, és annak szén-dioxid kibocsátása
  • cellákból napelem táblák összeállítása, szerelési és gyártási folyamat
  • egyéb alapanyagok (üvegtáblák, alumínium keret, kábelek és vezetők, stb.) előállításának energiaigénye
  • szállítás: alapanyagok és végtermékek
  • napelemes rendszer szereléséhez szükséges egyéb segédanyagok
  • napelemek életének végén az újrahasznosításhoz szükséges energia, és logisztikai karbon lábnyom

Tehát egy-egy komolyabb kutatásnál ezeket a szempontokat veszik sorra, a fenti lépések széndioxid kibocsátását vizsgálják, és ez már összevethető a hagyományos erőművi áramtermelés széndioxid kibácsátásával. Az energia megtérülésnél pedig a napelem gyártásához és felszereléséhez szükséges energia igényt nézik meg, hogy hány év alatt termeli meg a napelem az adott helyen.

Összefoglalva tehát a napelemek energia egyenleg és karbon lábnyom szempontból az egyik legzöldebb, környezetet legkevésbé terhelő energetikai megoldást jelentenek. Mi legalábbis ezeket a kutatásokat találtuk – természetesen a kommentekben várunk minden egyéb megfelelően alátámasztott anyagot, kutatási eredményt, legyen az a fentiekkel egyező, vagy akár ellentétes eredményű is.

komment

Címkék: napelem carbon footprint energy payback time napelem karbon lábnyom napelem széndioxid lábnyom napelem energia megtérülés energia egyenleg

süti beállítások módosítása