HTML

Napelem piac és technológia - hírek, elemzések

Napelemes szakmai blog: működés, technológiák, újdonságok és fejlesztések, továbbá napelem piaci hírek.


A szerzők a Manitu Solar tulajdonosai.

Utolsó kommentek

Címkék

1000 tető program (1) 2009 (1) 2010 (2) 2011 (5) 2012 (2) 2013 (2) 2013-as eladások (1) 2013 top 10 (1) 2014 (3) 2015 (5) 2016 (6) 2017 (1) 2017 elején (1) 2017 előrejelzés (1) 2018 (3) 2020 (1) 2030 (2) 2040 (1) 2050 (1) ABB (1) afrika (1) akkumulátor (2) akkumulátoros (1) anti-dömping (1) anti-dömping vám (1) ár (1) ára (1) árak (1) áram (1) áramár (1) áramszolgáltató (2) áram ára (1) áram tárolás (2) áram tárolási megoldások (1) asi (1) átalakulás (1) atom (2) atomenergia (1) atomerőmű (1) a világ legnagyobb napelem gyártói (1) back-up rendszer (1) backsheet (1) bankolható napelem (1) behozatal (1) betáplálás (1) betáplálási támogatás példák (1) Bloomberg (1) Boeing (1) büntetés (2) büntetővám (1) canadian (1) canadian solar (2) Canadian Solar (8) carbon footprint (1) cdte (1) cégek (1) cella hatékonyság (1) cella technológiák (1) Centrosolar (1) Chile (1) cigs (1) conergy (1) csehek (1) csehország (1) csúcs hatásfok (1) Danfoss (1) danfoss (1) Demand-side management (1) Démász (1) démász (1) desertec (1) Diehl (1) diehl (1) dömping (1) dömpingellenes eljárás (1) dömpingvám (1) DSM (1) edf (1) EDF Démász (1) egyenlítő (1) EHE inverter (1) elmü (1) ELMÜ (2) előadás (1) Elon Musk (2) előrejelzés (5) első generációs napelem cella (1) első napelem (1) ÉMÁSZ (2) émász (1) encapsulation (1) energetika (1) energetikai (1) energetikai pályázat (1) energetikai stratégia (1) energia felhasználás (1) energia tárolás (1) energia termelés (1) energy payback time (1) Enphase (2) enphase (1) EON (2) eon (1) EPIA (1) epia (1) erőmű (1) EU (2) európai (1) európai árak (1) európai bizottság (1) európai napelem gyártás (1) európai piac (1) eu célkitűzés napenergia (1) EU Kína (1) EU kínai napelem szabályozás (1) eva (1) feedin tariff (1) feed in (1) feed in tariff magyarországon (1) fejlesztések (1) fejlődés (1) fejlődése (1) fidesz megújuló energia (1) fidesz napelem program (1) finanszírozási sorrend (1) finanszírozható napelem (1) first (1) first solar (1) First Solar (4) forgatókönyv (1) forradalmi fejlődés (1) Fraunhofer (1) Fraunhofer Institute (1) fronius (3) Fronius (4) Galvo (1) GCL (2) grid (1) grid parity (1) Growatt (1) GW (2) gyár (1) gyártó (2) gyártók (3) hajlékony napelem (1) hálózat (2) hálózati (1) hálózati fejlesztések (1) hálózatok (1) Hanwha (1) hanwha (1) Hanwha Q-Cells (1) Hanwha Q Cells (1) hátlap (1) Huawei (1) hulladék (1) hyundai napelem (1) IEA (3) India (1) integrált napelem (1) intelligens (1) Interesolar 2014 (1) intersolar (2) Intersolar (3) Intersolar 2012 (1) Inventux (1) inverter (8) inverterek (3) inverter gyártók (1) inverter top 10 (1) JA Solar (6) jinko (1) Jinko (3) Jinko Solar (4) Kaco (1) kaco (2) Kaco inverter (1) kapacitás (1) kelet európa (1) kiépített (1) kina (1) Kína (3) kínai napelem (3) kínai napelem csalók (1) kínai napelem gyártók (1) kitekintés (1) koreai napelem (1) közép európa (1) közép európai adatok (1) kristályos napelem (1) kutatások (1) kvázi-mono (1) kvázi mono (1) Kyocera (1) kyocera (1) lakossági pályázat (1) laminálás (1) legnagyobb (5) legnagyobbak (1) legnagyobb európai napelem kiállítás (1) legnagyobb hatásfokú napelem (1) legnagyobb napelem (2) legnagyobb napelemes (1) legnagyobb napelem gyártók (3) levegő (1) LG Mono X Neon (1) lg napelem (1) lista (1) listája (1) Longi (2) Longi Solar (1) magas hatásfokú napelem (1) magyarországi adatok (1) magyarországon (1) mammutcégek (1) meddig működik a napelem (1) meei (1) megbízhatóság (1) megújuló áramtermelés (2) megújuló arány (1) megújuló energia (4) megújuló energiák fejlődése (1) megújuló tárolása (1) megújuló villamosenergia (1) mennyi ideig tud működni egy napelemes rendszer (1) mesterséges metán (1) METÁR (1) microinverter (1) micro inverter (1) mikroinverter (2) mikro inverterek (1) minőség (1) MIT (1) MPLE (1) München (1) Musk (1) n-típusú napelem (1) n-type cellák (1) nagy hatásfokú napelem (1) napelem (37) napelemcserép (1) napelemek és árnyékolás (1) napelemek fajtái (1) napelemek fejlődése (1) napelemek tájolása (1) napelemek termelése (1) napelemek tesztelése (1) napelemek történeti áttekintés (1) napelemes (5) napelemes áram gázzá alakítása (1) napelemes áram tárolás (1) napelemes backup rendszer (1) napelemes cég (1) napelemes cserép (1) napelemes háttértár (1) napelemes inverter (4) napelemes inverterek (1) napelemes inverter technológiák (1) napelemes kiállítás (2) napelemes pala (1) napelemes piac (2) napelemes rendszer termelése (1) napelemes tetőcserép (1) napelemes tracking (1) napelemes UPS (1) napelemes vásár (1) napelemgyártó (4) napelemmel szünetmentes (1) napelempiac (1) napelem 2012 (1) napelem 2013 előrejelzés (1) napelem anti-dömping (1) napelem árak (2) napelem áramátalakítók (1) napelem árcsökkenés (1) napelem ár 2013 (1) napelem atomenergia (1) napelem Ázsia (1) napelem bankability (1) napelem cella (2) napelem cserép (1) napelem élettartam (1) napelem energia megtérülés (1) napelem és akkumulátor (1) napelem és tárolás (1) napelem EU (1) napelem eu direktiva (1) napelem expo (3) napelem fejlődés (1) napelem fejlődése (2) napelem földgáz (1) napelem gyártási lánc (1) napelem gyártó (3) napelem gyártói toplista (1) napelem gyártói verseny (1) napelem gyártók (1) napelem gyártók banki szempont (1) napelem gyártók listája (1) napelem gyártók top 10 (1) napelem hatásfok (2) napelem hatékonyság (1) napelem history (1) napelem hozam (1) napelem hozamok (1) napelem import (1) napelem K+F (1) napelem kalkulátor (1) napelem karbon lábnyom (1) napelem kiállítás (3) napelem kőolaj (1) napelem összehasonlítás (1) napelem piac (4) napelem piac 2012 (1) napelem piac és szabályozás (1) napelem ranglista (1) napelem regisztráció (1) napelem számoló (1) napelem szén (1) napelem széndioxid lábnyom (1) napelem támogatás (1) napelem támogatás hibák (1) napelem technológia (1) napelem telepítés (1) napelem teljesítmény (2) napelem termelés (1) napelem test (1) napelem tévhitek (1) napelem típusok (1) napelem top10 (1) napelem toplista (1) napelem top 10 (2) napelem történelem (1) napelem történet (1) napelem tracker (1) napelem úszt (1) napelem várható élettartalma (1) napelem világpiac (1) napenergia (8) napenergia ára (1) naperomu (1) német (1) németország (1) Németország (2) német energetika (1) német energetikai tervek (1) német napelem (1) német napelemes kiállítás (1) német napelem gyártás (1) nukleáris energia (1) obama (1) okos napelem (1) olajvállalat (1) olcsó napelem (1) olcsó napelem és garancia (1) optimalizáló (1) optimalizalo VS mikroinverter (1) óriáscégek (1) összehasonlítás (2) összes telepített (1) p-típusú napelem (1) p-type cellák (1) Paks (1) Paks bővítés (1) Paks bővítése (1) Paks és megújuló energia (1) Paks és napelem (1) Paks II (1) pályázat (1) Panasonic (1) piac (4) piaca (1) piaci elemzés (1) piaci előrejelzés (1) piaci összefoglaló (1) potenciál (1) Power-One (1) power one (2) prezentáció (1) pv (1) pvb (1) PV tárolási piac (1) pv test (1) Q-Cells (2) Quasi mono (1) quasi mono solar (1) q cells (2) RefuSol (1) rendszerengedély (1) Renesola (1) ReneSola (2) renexpo (1) Risen (1) Risen Energy (1) samsung napelem (1) satcon (1) schott (2) Schott (1) Schüco (1) schwarzenegger (1) SFCE (1) Sharp (1) sharp (1) siemens (2) SMA (5) sma (2) smart (1) smart grid (2) Smart modul (1) Smart napelem (1) SMA mikroinverter (1) solar (1) SolarCity (1) Solaredge (1) SolarEdge (1) Soleil (1) solon (2) solyndra (1) Sovello (1) Spectrolab (1) sputnik (1) stratégia (1) Sungrow (1) SunPower (1) sunpower (1) Sunpower (3) Suntech (4) suntech (4) sűrített (1) sűrített levegős tárolás (1) szahara (1) szélenergia (3) szén (1) szilikon cella (1) szivattyús erőmű (1) szünetmentes áramellátás (1) s energy napelem (1) támogatás (3) tanulmány (1) tariff (1) tárolás (1) tárolása (1) tartósság (1) technológia (1) technológiai irányok (1) tedlar (1) termékdíj (1) tesla (1) Tesla (2) test (1) teszt (2) Tigo (1) Tigo optimalizáló (1) top10 (4) toplista (4) top 10 (8) top 10 napelem gyártó (1) története (1) trina (2) Trina (4) trinasolar (1) Trina Smart (1) Trina Solar (5) tüv (2) TÜV-MEEI (1) TÜV intézet (1) tűz (1) tüzek és napelemek (1) tűzmegelőzés (1) tűzvédelem napelem (1) tűz és napelem (1) tűz megelőzés (1) újrahasznosítás (1) UPS (1) USA (2) válság (1) váltás (1) várakozások (1) vékonyfilm (1) vékonyfilmes napelem (2) vékonyréteg (1) vékonyrétegű (1) vékonyrétegű napelem termelés (1) vezető (2) vezető gyártók (1) vezető napelem gyártók (1) világ (2) világban (1) világpiac (3) világ napelem piaca (1) villamos (1) villamosenergia (1) villamosenergia gázzá alakítása (1) villamosenergia termelés (2) villamossenergia hálózat (1) visszatáplálási támogatás rosszul (1) vízpumpás tározó (1) vízszivattyú (1) voks10 (1) World Energy Outlook 2016 (1) wto (1) Würth (1) Yingli (8) yingli (4) zöldáram (1) zöldenergia (1) zsínóráram (1) Címkefelhő

Miért kell nekünk intelligens hálózat? A smart grid

2012.03.31. 12:43

Napelemekről nem lehet úgy beszélni, hogy ne érintsünk újra és újra a villamossági hálózathoz való kapcsolódást: ahogy egyre jelentősebb részt vállalnak a megújulók az áramtermelésben, úgy kezdenek egyre nagyobb hatást gyakorolni mind a hálózatra, mind a villamosenergia árára (ez utóbbiról ld korábbi posztunk).

A hálózatra gyakorolt hatással pedig foglalkozni kell: a megújulók, mint a nap és a szél, nem egyenletesen termelnek, az időjárás alapján ingadozik a teljesítményük. Ezt szabályozni és kiegyenlíteni kell majd hosszú távon, hogy a hálózat stabilitása fennmaradjon.

Egyelőre azért nyugtassunk meg mindenkit: a hazai megújuló aránya az áramtermelésben alig kimutatható hatást fejt ki.  MAVIR-os és áramszolgáltatói villamossági szakemberek egy-egy oldottabb háttérbeszélgetésen rendre elismerik, hogy a mai hálózatban van annyi rugalmasság, hogy amíg a nap és szélenerergia nem éri el az 5-10%-ot, addig különösebb fejlesztés nélkül is kezelhető ez a betáplálás a mostani rendszerekbe - más országok ennél még nagyobb arányt is kezelni tudtak. Márpedig ettől irdatlan messze vagyunk Magyarországon, a mostani fejlődési ütemmel 10 év alatt se fogja elérni a nap és szél aránya az 5%-ot sem az áramtermelésből.

De a villamosági hálózatok és stratégiák hosszabb távra szólnak, a technológiák (erőművek, hálózatok) akár 20-30 éves élettartama és pénzügyi tervezhetősége, beruházási igényei miatt. Emiatt már most aktuális és fontos, hogy kezdjünk beszélni arról, amit intelligens hálózatoknak, vagy a nemzetközi szakirodalomban smart grid-nek neveznek.

Az elmúlt több, mint 100 évben a villamosenergia hálózatok és erőművek abban az irányba épültek, hogy minél nagyobb erőművet építünk, annál gazdaságosabb, majd ezt jó nagy gerinchálózatokon szétosztjuk területileg, amit a középfeszültségű hálózatokon viszünk tovább pl. falvak és városrészek szintjén, ahonnan a 230/400V-os hálózatokon jut el az áram a végfelhasználókhoz legnagyobb részéhez. Igazán egy fához hasonlítható szerkezetről beszélünk, a gyökerek az erőművek, a törzsből (nagyfesz hálózat) ágak ágaznak ki (középfesz hálózat), és a levelek a családi házak - csak hogy nagyon leegyszerűsítsük.

Igen ám, de jöttek a 90-es évek, majd a 2000-es évek első évtizede, és a technológia fejlődésével megjelentek a kis helyi termelők: először a korszerű gázmotorok, újabb turbinák, majd egyre növekvő számban a szélerőművek, most pedig a napelemek kezdenek tömegesen elterjedni a világban. Tehát mintha a falevelek szintjén is kezdenénk áramot termelni - márpedig erre a hálózatok nincsenek felkészülve, mivel a kisfeszültségű hálózatokon a legtöbb transzformátor nem tud visszafelé is táplálni a középfeszültség felé.

Ez egy lassan évtizede ismert jelenség. És mivel az áram helyi szinten nem tárolható nagy mennyiségben, így kezelni kell ezt a lokálisan megtermelt villamos energiát. Az egyik kézenfekvő megoldás lenne a kiegyenlítő pufferelés: a világ legnagyobb vállalatai, mérnökök ezrei dolgoznak a tároláson, szerteágazó fejlesztések folynak ebben az irányba - biztos, hogy ez lesz az egyik részmegoldás, de itt még nincs gazdaságos és egyértelmű válasz (bővebben tárolásről ld korábbi post itt)

A hálózati szabályozás egy másik fontosabb eleme a smart grid: az intelligens hálózatok, melyek maguk is jobban tudják elosztani a villamos energiát. A smart grid sok összetevőből és megoldásból állnak, ez nem egyetlen receptet jelent, de a folyamat sokban hasonlítható a kommunikációs hálózatok elképesztő fejlődéséhez - ez egy olyan út, ami nem kerülhető el (legfeljebb lemaradni lehet róla és hátrányba kerülni).

Talán példákkal lehet legjobban bemutatni a smart-grid-et: nézzük például a napelemes inverterek oldalán mit jelent ez. Az inverterek a mostaninál jóval komplex eszközök lesznek, amik a ház áramellátását és a hálózati csatlakozást is szabályozzák: ha hálózati túlterheltség jelentkezik, akkor az inverterek betáplálása korlátozható lesz, finom szabályozással is (egyébként a ma használt, vagy akár 10 évvel ezelőtti inverterek is leválnak a hálózatról, ha túlterhelt és a frekvencia 50,2 Hz fölé emelkedik, de ez nem egy finomhangolás).

Egy másik elem, hogy a ház rendszere, otthoni gépeink is kapcsolódnak a smart gridhez: pl. ha az inverter korlátozó jelet kap, és közben a napelem éppen szépen termel, akkor az inverter ebben az időben indítja el a mosógépet, mosogatógépet és egyéb nagyobb otthoni fogyasztót (pl. tölhetjük majd az elektromos autót is ekkor). Azaz nem csak a táplálást, de a fogyasztást is szabályozza. Vagy például ha a tárolási fejlesztések lesznek sikeresek, akkor ezen időszak alatt eltárolja a ki nem táplálható áramot.

És ez nem sci-fi: 2012. januártól már csak olyan inverterek installálhatók Németországban, melyek korlátozhatók és szabályozhatók. Ráadásul a vezető gyártók inverterei már megoldást kínálnak idei modelljeikben, hogy korlátozás idején egy opcionális kimenetelen táplálnak ki, pl. majd tárolás vagy ideiglenes nagyfogyasztók irányába.

A smart grid további fontos eleme a hálózati struktúra átalakítása is részben: rugalmasabb, kevésbé merev hálózatokra lesz szükség - a korábbi példát felhasználva a faágak struktúrája helyett az informatikai hálózatok és az internet felépítéséhez jobban hasonlító hálózatra lesz szükség. 

Összességében a smart grid tehát megoldások sokasága: a lokális termeléstől, a fogyasztáson át a villamosenergia elosztásáig egy új megközelítést jelent a villamosenergia világában.

A smart grid fontosságát már régen felismerték: a fenti technológiákon dolgoznak a világ legnagyobb cégei (GE, Siemens, Toyota - és akkor energetikai és olajipari cégeket nem is emlegettem), felismerve, hogy ez nagyon fontos terület lesz. Ahogy az informatika és kommunikáció alakult át drámaian az elmúlt 20 évben, úgy a villamossági rendszerekkel is ez várható a következő 20 évben: időnként újraíródnak több gererációs rendszerek, és ezt már nem lehet megállítani.

Persze ezt a világ vezető országai (USA, Németország, Kína) is kiemelten kezelik, a smart-grid építése kiemelt támogatottságú, stratégiai programnak számít sok helyen. De a nemzetközi energetikai ügynökség, az IEA is ezt mondja: a smart grid fejlesztés kulcsfontosságú terület, amit minden kormánynak igyekeznie kell támogatni jobb, átláthatóbb szabályozási környezettel. Reméljük, ez az üzenet egyszer eljut a hazai döntéshozókig is.

komment

Címkék: hálózat smart hálózatok villamos grid intelligens energetikai

A bejegyzés trackback címe:

https://napelemek.blog.hu/api/trackback/id/tr164353707

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Karvaly 2012.04.02. 13:12:47

Kissé lazábban a témához kapcsolódó kérdésem: várható-e, hogy a betápláló napelemmel rendelkező házakban lesz 12 voltos hálózat is? Elég sok fogyasztó egyenáramot igényel, kifejezetten pazarlás, ha a napelemekből származó egyenáramot először váltóárammá kell alakítani, aztán vissza - mindig valamekkora veszteséget elszenvedve.

A múltkori cikkükkel kapcsolatban - hova tűntek a német gyártók? Vagy ők inkább mindig is inkább a wafer gyártásban jeleskedtek?

emitter86 2012.04.17. 12:35:40

Érdekes kérdés, már én is gondolkoztam rajta.. Arra jutottam, hogy legfeljebb egy 240 Vdc hálózat kiépítése lehet megfontolandó, alacsonyabb feszültségen ugyanis akkora áramok folynának, hogy irreálisan nagy vezető-keresztmetszetre lenne szükség. Ha meg csak a fogyasztók egy kisebb részét (12V-os világítási körök, számítógépek, stb) tesszük át DC-re, akkor nem igazán spóroltunk összességében szerintem, a nagyfogyasztók továbbra is AC-n vannak, ellenben ki kellett építeni nem olcsón egy 12V-os DC hálót.

A másik szempont, hogy egy napelem feszültsége változik némileg a besugárzással, ill. a hőmérséklettel. Ha pedig sorba kötünk modulokat, eredőben még jobban változik a sztring feszültsége. Ergó, még ha ki is hagynánk az invertert, egy DC-DC konverter/stabilizátor akkor is szükséges lenne, aminek megint van valamekkora vesztesége. Szóval szerintem olyan sokat nem tudunk spórolni ezzel. De hát a mai inverterek hatásfoka elég jó, éves átlagban is megüti a 90-95%-ot (a max. hatásfok, amit megadnak, pedig ugye már olyan 96-98% körül van). Inkább a napelemek hatásfokának növelése hozhat javulást, ami valószínűleg egy új technológiát igényel, mivel a Si alapú napelemek elméleti max. hatásfoka olyan 28-30% ha jól tudom.

Karvaly 2012.05.10. 13:06:17

Mihelyst olvastam a választ, már nekem is eszembe jutott a Westinghouse - Edison háború, és az okok, ami miatt az egyenáramú hálózat vesztett.
Akkor jut mindig eszembe a lakáson belüli DC hálózat, amikor látom, hogy az E14-be csavarható ledes lámpa mennyire vibrál, meg amikor érezni lehet, hogy a tévé, számítógép, akksitöltők mennyire melegednek pusztán a konverziós veszteség miatt. :)
süti beállítások módosítása