Érdekes átrendeződések voltak az elmúlt hónapokban a vékonyrétegű napelemes piacon (a különböző technológiákról egy bevezető írásunk itt olvasható).

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a múlt hónap végén bombaként robbant a hír: az  Applied Materials (AMAT) abbahagyta a technológia és gyártósorok értékesítését, kivonul a vékonyrétegű piacról. Az AMAT az egyik legnagyobb high-tech gépgyártó a világon, aki processzorok gyártásától a kristályos modulok előállításáig kínál akár komplett gyártósorokat.

Ők néhány éve léptek be a vékonyrétegű technológia piacára, rögtön óriási méretű (8nm-es) napelemek gyártására képes gépeket kínáltak - óriási beruházási költségek mellett. A két legnagyobb versenytársuk a svájci Oerlikon és a japán Ulvac volt ezen a piacon, mindhárman aSi technológiát kínáltak. Meglehetősen sikeresen, főként a 2005-ös szilícium-hiány után, egyenként több tucat gyárat felépítve.

A 2008-as válság után azonban értékesítéseik visszaestek, bankfinanszírozás nélkül senki se épített több 10, néha akár néhány százmillió eurós befektetéssel vékonyrétegű gyárakat. A válság mélyülésével pedig zuhanni kezdtek a kristályos napelemek ára, s ezzel láthatóbbá vált, amit az utóbbi időben már amúgy is néhány szakmai magazin és elemző már megkérdőjelezett: az amorf-szilícium (aSi) technológia versenyképessége - amit korábban az alacsony hatásfok mellett az alacsony áruk kompenzált. De a kristályos napelemek árának csökkenésével ők már nem igen tudtak egy ponton túl árat csökkenteni, mivel a gépeik drágák voltak, így az amortizációs költségek fixen magasan maradtak.

Régóta nyugtatgatják ügyfeleiket a cégek, hogy technológiai fejlesztésekkel csökkentik majd költségeiket és így versenyképesek tudnak maradni - de az AMAT kivonulása a piacról minden bizakodást félresöpört. (Persze az Oerlikon még mindig próbálja menteni a piacát és kétségbeesetten bizonygatja technológiája versenyképességét).

De a piacon már elindult egy lavina: előbb a Sanyo jelentette be, hogy leállítja a vékonyrétegű üzemének építését, majd az egyik legnagyobb kínai PV cég, a Suntech is bezárta aSi üzemét és nem folytatja annak bővítését, az AMAT két korábbi ügyfele is csődöt jelentett, de rajtuk kívül több kis aSi cég se élte túl a válságot. Néhány elemző már odaáig ment, hogy az aSi jövője megpecsételődött, a legcinikusabbak szerint az egyetlen eladható amorf-szilícium termék jövőben pedig ez lesz:

Ami persze túlzás, de hogy bajban van az aSi piac, az nehezen kérdőjelezhető meg - azonban ez közel sem jelenti, hogy az egész vékonyrétegű piacot is temetni kellene.

Az egyik fontos fejlemény még idén, hogy a CIGS kezd reálissá válni: a már évek óta a jövő vékonyrétegű technológiájaként emlegetett megoldás korábban mindig túl drágának bizonyult. Azonban idén a 3 legelőrébb tartó cég már nagyon komoly kapacitások kiépítését jelentette be (a japán Solar Frontier például 900MW-ot), azaz a technológia kezd tömegtermelésben is versenyképessé válni - és nem az aSi 6-8%-os hatásfokával, hanem rögtön 10% felett.  Ami pedig lassan már versenyre kelhet a kristályos modulok 13-15%-val.

Továbbá a vékonyréteg eddigi zászlóshajója, a First Solar szintén egészségesen menetel tovább: már most is ők a legnagyobb gyártókapacitással rendelkező cég, és ezt tovább bővítve 2012-re már 2GW kapacitást terveznek. Ráadásul 2010 második negyedévében már 76 US-cent/W gyártásköltségnél tartanak - ami továbbra is az iparág legjobbja.

Összegezve tehát jelentős átrendeződéseket és piac letisztulását láthatjuk majd a következő években, s talán az aSi technológia lassú kikopását is. De a vékonyrétegű technológiákat azért korai (és talán nagyon hibás is) lenne temetni: csak tisztul a piac, s ismét csak a fejlődni képes megoldások maradnak életben.