Novemberben jelent meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves jelentése a világ energiafogyasztásáról, termelésről és a várható változásokról. Az IEA az egyik legfontosabb energiaügyi szervezet a világon, jelentései alapul szolgálnak kormányok döntéseinek, az ENSZ és az EU energetikai stratégiáinak, és az energetikai óriásvállalatok lépéseinek is.
Az IEA éves jelentése szerint a következő 25 év nagy nyertesei a nap- és szélenergia lesznek, mellettük még a földgáz tud majd növekedni. A mostani előrejelzésben már figyelembe vették a Párizsi Egyezmény utáni vállalásokat is.
A kőolaj felhasználása még nőhet 2040-ig, de utána már csökkenésre számítanak. A növekedés fő hajtóereje azonban már nem az energiatermelés lesz, hanem a petrolkémiai és repülési felhasználás növekedése. A közlekedésben, a korszerűbb motorok és az elektromos autók térnyerésével azonban általában is csökkenhet hosszú távon az olaj felhasználása.
A szénalapú áramtermelés növekedését azonban stagnálásra rontották, főként Kína miatt, áll az indoklásban. Korábban épp a növekvő kínai termelés miatt növekedést vártak, azonban a nagyvárosok rendkívüli légterhelése miatt egyre nagyobb a nyomás a pekingi vezetésen, hogy csökkentse a szénalapú energiagazdálkodást.
Érdemes még megemlíteni, hogy az IEA vezető közgazdásza a magyar Varró László, aki ezzel valószínűleg ma a legmagasabb hivatali rangot tölti be a világban a hazai képzésű energetikai szakemberekből. Kiváló előadásaiból novemberben hallhattunk ismét egyet itthon, a Energy Investment Forum 2016 konferencián. Ott mutatta be az alábbi ábrát, ami kiemeli, hogy az összes megújulóenergia beruházás az utóbbi időkben nem nőtt ugyan, de a megtermelt villamosáram (jobb ábra) 33%-kal nőtt - azaz ennyit nőtt 4 év alatt a napelemes, szél- és vízenergia beruházások hatékonysága is. 
Az IEA elemzését támasztja alá, vagy egészíti ki még Ságodi Attila (KPMG) előadásában is a már említett idei konferencián, hogy a megújulók egyre olcsóbban tudnak termelni (ld alábbi ábrán bal oldalon), eközben a szénhidrogén és atom-alapú áramtermelés egyre drágul (jobb oldalon). Ez utóbbi oka főként az egyre szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírások miatt növekvő költségekben rejlik, míg a megújulók még mindig komoly technológiai fejlődést tudnak felmutatni, így költségeik csökkeni tudnak egy egységre (kWh-ra) vetítve.
Ahogy az IEA jelentése is kiemeli, a megújulók azonban nem fognak holnap mindent felforgatni, lassú és folyamatos lesz a változás. Minden ország maga alakítja energiapolitikáját, és a hálózati és elosztói rendszerek igazodnia kell a megújulók egyre nagyobb befogadásához - és nagyon eltérő lehet országonként a kormányzati szándék és irányultság. De hogy legyen-e szándék és milyen erős, az végülis minden országban a szavazókon is múlik - mert ha erős az igény, akkor amögé a politikusok is be szoktak állni.
Utolsó kommentek