Napelemet hagyományos formájában egyre többet ismerik itthon is (azért itt egy korábbi bejegyzés erről), s közben egyre többször lehet hallani speciális alkalmazásokról, újfajta felületekről, mint pl. hajlékony napelem, vagy autón napfénytetőként, vagy cserepet helyettesítő, vagy cserépbe integrált megoldásokról.

Nemrégi körbe is szaladt egy hír a magyar sajtóban a "forradalmi újításról", hogy egy harsányi feltaláló kifejlesztette a cserépbe épített napelemet. 

Nem szívesen veszem fel az ünneprontó szerepét, de mivel a hír első megjelenése óta már többször hallottam, hogy komoly befektető-keresés folyik hazai gyártásra - és ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy senki se veszi a fáradtságot, hogy beírja a Google-be, hogy Solar Roof Tiles? 

Mert akkor látnák, hogy már Taiwanon, Németországban, vagy az USA-ban (fenti kép) és ki tudja még hány helyen sorozatban gyártják a napelemes tetőcserepet. Vakarom ilyenkor a fejem: egyrészt a szabadalmi hivatalnál nem néznek ilyesminek utána? Átnéznek pár kartont, és közlik, hogy "Ejha, gratulálunk, ilyen feltalálmány még nincs. Minden jog az Öné!". Másrészt milyen befektető az, aki szintén nem néz körbe a világban, mielőtt olyasmibe fektet, amit nagy valószínűséggel féláron gyártanak már Kínában? Jó lenne sikeres hazai fejlesztéseket látni, de világújdonságnak ne hívjuk, amit tucatnyi formában sok helyen sorozatban gyártanak.

Egyébként a cserépbe épített napelemes megoldás nem is igazán költséghatékony: ha részletesen megnézzük az egyes technológiák gyártási költségfelosztását, láthatjuk, hogy kis méretnél (mint a cserép) jelentősen megnő a kábelezési és forrasztási, kapcsolási arány. Egy másfél négyzetméteres átlagos polikristályos táblánál a cellákra csak egy kivezetést kell rakni (ez az un. junction box, azaz kapcsoló doboz), ami önmagában 4-7 euró - ha ezt tetőcserepenként kell megvalósítani, másfél négyzetméterre jutó napelem rendszerünk ára már megugrott kb 30-40%-kal. Igaz, hogy az esztétikai igények valóban megkövetelhetik a tető cserép típusú borítását, azonban ez viszonlag szűk piac marad majd (pl. templomok, műemlék épületek, stb).

Jó ideje létezik azonban egy másik megoldás, az integrált tetőfedés: minek a cserép (agyag,vagy cement alapú), ha teljes tetőt szigetelhető és lefedhető magával a napelemekkel. A napelemtáblákat egymáshoz illeszhető aluminium keretrendszerrel látják el, mögé szigetelés kerül, és kész a tetőfedés. Hosszú távon ennek talán nagyobb értelme, mint feleslegesen kombinálni agyagot vagy betont napelemmel. Még ennek a megoldásnak az alapköltsége is drágább, mint a sima napelemeknek, de esztétikusabb, másrészt a cserepek árát levonva (hiszen azt helyettesíti) már közeljár a kombinált (cserép + külön felette napelem modulok) megoldáshoz.

Mert a költség napelemes piacon továbbra is az egyik fő döntési pont: sokan érdeklődnek, felkapott téma, de kell egy gazdasági racionalitás is a döntésekhez.

Emiatt nem igazán elterjedtek még a speciális technológiák, mint a hajlékony, vagy nyomtatott napelem eljárások: érdekesek, megfogják az embert, de komolyabb befektetések esetén (amikor csak a napelemes rendszer Ft/W ára, és hosszú távon a rendszerrel megtermelt áram ára, azaz Ft/kWh a kulcsszó) már a pénz beszél: és egyelőre nincs gazdaságosabb megoldás, mint a jó öreg üveg közé laminált félvezetőréteg.