HTML

Napelem piac és technológia - hírek, elemzések

Napelemes szakmai blog: működés, technológiák, újdonságok és fejlesztések, továbbá napelem piaci hírek.


A szerzők a Manitu Solar tulajdonosai.

Utolsó kommentek

Címkék

1000 tető program (1) 2009 (1) 2010 (2) 2011 (5) 2012 (2) 2013 (2) 2013-as eladások (1) 2013 top 10 (1) 2014 (3) 2015 (5) 2016 (6) 2017 (1) 2017 elején (1) 2017 előrejelzés (1) 2018 (3) 2020 (1) 2030 (2) 2040 (1) 2050 (1) ABB (1) afrika (1) akkumulátor (2) akkumulátoros (1) anti-dömping (1) anti-dömping vám (1) ár (1) ára (1) árak (1) áram (1) áramár (1) áramszolgáltató (2) áram ára (1) áram tárolás (2) áram tárolási megoldások (1) asi (1) átalakulás (1) atom (2) atomenergia (1) atomerőmű (1) a világ legnagyobb napelem gyártói (1) back-up rendszer (1) backsheet (1) bankolható napelem (1) behozatal (1) betáplálás (1) betáplálási támogatás példák (1) Bloomberg (1) Boeing (1) büntetés (2) büntetővám (1) canadian (1) Canadian Solar (6) canadian solar (2) carbon footprint (1) cdte (1) cégek (1) cella hatékonyság (1) cella technológiák (1) Centrosolar (1) Chile (1) cigs (1) conergy (1) csehek (1) csehország (1) csúcs hatásfok (1) Danfoss (1) danfoss (1) Demand-side management (1) Démász (1) démász (1) desertec (1) Diehl (1) diehl (1) dömping (1) dömpingellenes eljárás (1) dömpingvám (1) DSM (1) edf (1) EDF Démász (1) egyenlítő (1) EHE inverter (1) ELMÜ (2) elmü (1) előadás (1) Elon Musk (2) előrejelzés (5) első generációs napelem cella (1) első napelem (1) émász (1) ÉMÁSZ (2) encapsulation (1) energetika (1) energetikai (1) energetikai pályázat (1) energetikai stratégia (1) energia felhasználás (1) energia tárolás (1) energia termelés (1) energy payback time (1) Enphase (2) enphase (1) EON (2) eon (1) EPIA (1) epia (1) erőmű (1) EU (2) európai (1) európai árak (1) európai bizottság (1) európai napelem gyártás (1) európai piac (1) eu célkitűzés napenergia (1) EU Kína (1) EU kínai napelem szabályozás (1) eva (1) feedin tariff (1) feed in (1) feed in tariff magyarországon (1) fejlesztések (1) fejlődés (1) fejlődése (1) fidesz megújuló energia (1) fidesz napelem program (1) finanszírozási sorrend (1) finanszírozható napelem (1) first (1) first solar (1) First Solar (4) forgatókönyv (1) forradalmi fejlődés (1) Fraunhofer (1) Fraunhofer Institute (1) fronius (3) Fronius (4) Galvo (1) GCL (1) grid (1) grid parity (1) Growatt (1) GW (2) gyár (1) gyártó (2) gyártók (3) hajlékony napelem (1) hálózat (2) hálózati (1) hálózati fejlesztések (1) hálózatok (1) hanwha (1) Hanwha (1) Hanwha Q-Cells (1) Hanwha Q Cells (1) hátlap (1) Huawei (1) hulladék (1) hyundai napelem (1) IEA (3) India (1) integrált napelem (1) intelligens (1) Interesolar 2014 (1) intersolar (2) Intersolar (3) Intersolar 2012 (1) Inventux (1) inverter (8) inverterek (3) inverter gyártók (1) inverter top 10 (1) JA Solar (4) jinko (1) Jinko (2) Jinko Solar (3) Kaco (1) kaco (2) Kaco inverter (1) kapacitás (1) kelet európa (1) kiépített (1) Kína (3) kina (1) kínai napelem (3) kínai napelem csalók (1) kínai napelem gyártók (1) kitekintés (1) koreai napelem (1) közép európa (1) közép európai adatok (1) kristályos napelem (1) kutatások (1) kvázi-mono (1) kvázi mono (1) Kyocera (1) kyocera (1) lakossági pályázat (1) laminálás (1) legnagyobb (4) legnagyobbak (1) legnagyobb európai napelem kiállítás (1) legnagyobb hatásfokú napelem (1) legnagyobb napelem (2) legnagyobb napelemes (1) legnagyobb napelem gyártók (3) levegő (1) LG Mono X Neon (1) lg napelem (1) lista (1) listája (1) Longi Solar (1) magas hatásfokú napelem (1) magyarországi adatok (1) magyarországon (1) mammutcégek (1) meddig működik a napelem (1) meei (1) megbízhatóság (1) megújuló áramtermelés (2) megújuló arány (1) megújuló energia (4) megújuló energiák fejlődése (1) megújuló tárolása (1) megújuló villamosenergia (1) mennyi ideig tud működni egy napelemes rendszer (1) mesterséges metán (1) METÁR (1) microinverter (1) micro inverter (1) mikroinverter (2) mikro inverterek (1) minőség (1) MIT (1) MPLE (1) München (1) Musk (1) n-típusú napelem (1) n-type cellák (1) nagy hatásfokú napelem (1) napelem (37) napelemcserép (1) napelemek és árnyékolás (1) napelemek fajtái (1) napelemek fejlődése (1) napelemek tájolása (1) napelemek termelése (1) napelemek tesztelése (1) napelemek történeti áttekintés (1) napelemes (5) napelemes áram gázzá alakítása (1) napelemes áram tárolás (1) napelemes backup rendszer (1) napelemes cég (1) napelemes cserép (1) napelemes háttértár (1) napelemes inverter (4) napelemes inverterek (1) napelemes inverter technológiák (1) napelemes kiállítás (2) napelemes pala (1) napelemes piac (2) napelemes rendszer termelése (1) napelemes tetőcserép (1) napelemes tracking (1) napelemes UPS (1) napelemes vásár (1) napelemgyártó (2) napelemmel szünetmentes (1) napelempiac (1) napelem 2012 (1) napelem 2013 előrejelzés (1) napelem anti-dömping (1) napelem árak (2) napelem áramátalakítók (1) napelem árcsökkenés (1) napelem ár 2013 (1) napelem atomenergia (1) napelem Ázsia (1) napelem bankability (1) napelem cella (2) napelem cserép (1) napelem élettartam (1) napelem energia megtérülés (1) napelem és akkumulátor (1) napelem és tárolás (1) napelem EU (1) napelem eu direktiva (1) napelem expo (3) napelem fejlődés (1) napelem fejlődése (2) napelem földgáz (1) napelem gyártási lánc (1) napelem gyártó (2) napelem gyártói toplista (1) napelem gyártói verseny (1) napelem gyártók (1) napelem gyártók banki szempont (1) napelem gyártók listája (1) napelem gyártók top 10 (1) napelem hatásfok (2) napelem hatékonyság (1) napelem history (1) napelem hozam (1) napelem hozamok (1) napelem import (1) napelem K+F (1) napelem kalkulátor (1) napelem karbon lábnyom (1) napelem kiállítás (3) napelem kőolaj (1) napelem összehasonlítás (1) napelem piac (4) napelem piac 2012 (1) napelem piac és szabályozás (1) napelem ranglista (1) napelem regisztráció (1) napelem számoló (1) napelem szén (1) napelem széndioxid lábnyom (1) napelem támogatás (1) napelem támogatás hibák (1) napelem technológia (1) napelem telepítés (1) napelem teljesítmény (2) napelem termelés (1) napelem test (1) napelem tévhitek (1) napelem típusok (1) napelem top10 (1) napelem toplista (1) napelem top 10 (2) napelem történelem (1) napelem történet (1) napelem tracker (1) napelem úszt (1) napelem várható élettartalma (1) napelem világpiac (1) napenergia (8) napenergia ára (1) naperomu (1) német (1) Németország (2) németország (1) német energetika (1) német energetikai tervek (1) német napelem (1) német napelemes kiállítás (1) német napelem gyártás (1) nukleáris energia (1) obama (1) okos napelem (1) olajvállalat (1) olcsó napelem (1) olcsó napelem és garancia (1) optimalizáló (1) optimalizalo VS mikroinverter (1) óriáscégek (1) összehasonlítás (2) összes telepített (1) p-típusú napelem (1) p-type cellák (1) Paks (1) Paks bővítés (1) Paks bővítése (1) Paks és megújuló energia (1) Paks és napelem (1) Paks II (1) pályázat (1) Panasonic (1) piac (4) piaca (1) piaci elemzés (1) piaci előrejelzés (1) piaci összefoglaló (1) potenciál (1) Power-One (1) power one (2) prezentáció (1) pv (1) pvb (1) PV tárolási piac (1) pv test (1) Q-Cells (1) Quasi mono (1) quasi mono solar (1) q cells (2) RefuSol (1) rendszerengedély (1) Renesola (1) ReneSola (2) renexpo (1) Risen Energy (1) samsung napelem (1) satcon (1) schott (2) Schott (1) Schüco (1) schwarzenegger (1) SFCE (1) Sharp (1) sharp (1) siemens (2) SMA (5) sma (2) smart (1) smart grid (2) Smart modul (1) Smart napelem (1) SMA mikroinverter (1) solar (1) SolarCity (1) Solaredge (1) SolarEdge (1) Soleil (1) solon (2) solyndra (1) Sovello (1) Spectrolab (1) sputnik (1) stratégia (1) Sungrow (1) SunPower (1) Sunpower (3) sunpower (1) Suntech (4) suntech (4) sűrített (1) sűrített levegős tárolás (1) szahara (1) szélenergia (3) szén (1) szilikon cella (1) szivattyús erőmű (1) szünetmentes áramellátás (1) s energy napelem (1) támogatás (3) tanulmány (1) tariff (1) tárolás (1) tárolása (1) tartósság (1) technológia (1) technológiai irányok (1) tedlar (1) termékdíj (1) Tesla (2) tesla (1) test (1) teszt (2) Tigo (1) Tigo optimalizáló (1) top10 (2) toplista (3) top 10 (7) top 10 napelem gyártó (1) története (1) trina (2) Trina (4) trinasolar (1) Trina Smart (1) Trina Solar (3) tüv (2) TÜV-MEEI (1) TÜV intézet (1) tűz (1) tüzek és napelemek (1) tűzmegelőzés (1) tűzvédelem napelem (1) tűz és napelem (1) tűz megelőzés (1) újrahasznosítás (1) UPS (1) USA (2) válság (1) váltás (1) várakozások (1) vékonyfilm (1) vékonyfilmes napelem (2) vékonyréteg (1) vékonyrétegű (1) vékonyrétegű napelem termelés (1) vezető (2) vezető gyártók (1) vezető napelem gyártók (1) világ (2) világban (1) világpiac (3) világ napelem piaca (1) villamos (1) villamosenergia (1) villamosenergia gázzá alakítása (1) villamosenergia termelés (2) villamossenergia hálózat (1) visszatáplálási támogatás rosszul (1) vízpumpás tározó (1) vízszivattyú (1) voks10 (1) World Energy Outlook 2016 (1) wto (1) Würth (1) yingli (4) Yingli (8) zöldáram (1) zöldenergia (1) zsínóráram (1) Címkefelhő

Cella fejlesztési irányok: milyen napelemünk lesz 2030-ban?

2015.07.27. 23:24

A nagy napelemgyártók kutatás-fejlesztési igazgatóit sokszor faggatják a napelemes hatékonyság várható fejlődéséről, és cellák új generációiról. Amikor Pierre Verlinden-t, a Trina Solar kutatási vezetőjét kérdezték, hogy "dolgoznak-e már a 3. generációs cellák fejlesztésén?", akkor röviden csak ennyit válaszolt: "Nagyon elégedettek vagyunk az 1. generációs cellákkal, és még rengeteg előrelépési lehetőséget látunk ott is". Nézzük, hogy igaza lehet-e.

Egy régi bejegyzésünkben már hosszan írtunk, hogy a napelemek hatékonysága sokszor túldimenzionált a számos tényező közül. Tulajdonképpen nincs komoly jelentősége a 14 vagy 18%-os hatékonyságnak abban, hogy a napelemek mindennapi életünk részévé válnak, és hogy meghatározó szerep vár rájuk a XXI. század energiatermelésében. Az árnak annál inkább.

De ha már lassan 5 éves az imént citált cikkünk, ideje talán megnézni, hogy merre haladtak a cella-fejlődési irányok, és hol tart most a kutatás-fejlesztés, megtörhet-e a szilícium immár 60 éves dominanciája a következő évtizedekben.

Nézzük először a laboratóriumi eredményeket, ahol a különböző kutatóintézetek és vezető cégek pénzt, drága alapanyagot, és kutatási órákat nem kímélve versenyeznek a legnagyobb hatásfokú cella címéért (kép forrása):

solar_module_efficiency_chart_2015_napelem_cella_hatekonysag_fejlesztes.jpg

 

Ahogy a fenti ábrán látszik, a kristályos cellák hatékonysága (kék színnel jelölve) már közelíti a 29%-os elméleti határt szilícium esetében - ami várhatóan 2030-ra elérhető is lesz, legalábbis labor szinten.

A fenti hatásfok-grafikonon egyébként színekkel is szépen szétválogatták a különböző cella-generációkat is:

  1. generációs cellák (kék): szilícium alapú, főként poly- és monokristályos cellák. Ma az eladott napelemek  90% feletti részét ez a technológia adja.
  2. generációs cellák (zöld): vékonyrétegű cellák, mint amorf-szilícium (aSi), CdTe, CIGS, CuGaSe cellák. A vékonyrétegű technológiákról külön cikkünk szólt, de a piaci összefoglaló 6 éves már a cikkben, így fontos kiegészíteni azzal, hogy a vékonyrétegű technológia nem tudta tartani növekedési ütemét. A 2010-ben kezdődött szilícium árcsökkenés (2006-os 450 dollár/kg-ról mára 20 dollár/kg-ra) óta jelentősen visszaesett a vékonyrétegű technológia piaci részesedése, nemhogy a várt növekedést hozta volna - egyszerűen elvesztette versenyképességét.
  3. generációs cellák (lila és piros): többrétegű cellák (multi-junction cells) - ezek a lilával jelölt, speciális és nagyon drága cellák, ld később. A festék-alapú és organikus cellák is ide soroltak (pirossal jelölve), melyekről szintén írtunk korábban, kiegészítve, hogy itt se látszik az áttörés egyelőre.

A ma rekordot tartó, 44,6%-os hatékonyságú cella nagyon speciális, és így nagyon drága anyagok felhasználásával (platina, gallium, stb.), és még drágább folyamatok révén előállított, speciális, több vezető réteggel is rendelkező cella. A rekorder tesztelt változatának mérete pedig ekkora:

130614_01.jpg

A tömeggyártásban közel sem minden kutatási eredmény tud majd helyet kapni, általában pont az alapanyagok magas ára, vagy ritkaságuk miatt, vagy mert az előállítási folyamat túl hosszú és drága. Kis szériában azonban már ma is lehet ilyen cellákat venni.

Például a fenti lila eredmények mellett jelzett, sok rekord beállítójánál, a Boeing-Spectrolab-nél lehet ilyeneket rendelni, még weboldaluk is van - de készüljünk, hogy egy kisebb NASA programhoz hasonló költségvetésű napelemes rendszerünk lesz így.

Egyelőre tehát nem történt érdemi változás az elmúlt 5 évben, sőt, még az akkor várt 2. generációs vékonyrétegű technológia se tudta hozni a várt növekedési ütemét. A 3. generáció pedig, ahogy a bevezetőben olvastuk, még bevezetési fázisban sincs a tömeggyártásban.

Ahogy az amerikai MIT nagyszerű, idei riportja a várható napelemes trendekről megfogalmazta: nem várható forradalmi változás a következő 15-20 évben a napelemes technológiákban. Marad a jó öreg szilícium kristályos cella, mint a leggyakoribb megoldás 2030-ig. Talán egy picit növekvő hatékonysággal.

1 komment

Címkék: 2030 napelem cella Boeing MIT napelem hatékonyság cella hatékonyság napelem K+F cella technológiák első generációs napelem cella Spectrolab

Intersolar 2015: az európai piac súlyának megfelelően

2015.06.16. 09:52

Pénteken ért véget Európa legnagyobb napelemes kiállítása Münchenben, az Intersolar.

Aki régóta jár az expóra, biztosan emlékszik, hogy 3-4 éve még mind a 16 csarnokot megtöltötték a kiállítók. Idén ez már 7 csarnokra zsugorodott, amiből az egyiket a villamosenergia tárolással kapcsolatos megoldások, gyártók és akkumulátorok kiállítói töltöttek meg (B1 az alábbi képen).

img_20150610_131508.jpg

Az idén 1002 kiállító jelent meg, ami már csak kicsit kevesebb, mint a tavalyi 1100. Azonban drámai a visszaesés a 2011-es csúcshoz képest, amikor 2286 cég jelent meg az Intersolar-on.

Mindez jól mutat több hosszú távú folyamatot is: egyrészt, hogy az európai napelempiac ma már nem a világ közepe, sok gyártó nem is jött el, akik még igen aktívak a világ többi részén. De a piaci konszolidáció is erősen nyomot hagyott: míg néhány éve 500 felett volt a kínai napelemgyártók száma, akik mind komolyan invesztáltak akkor még a piac egy szeletének megszerzésére, így persze a kiállításokra is, számuk mára 200 köré csökkent - és várhatóan ez még csökkenni fog, akár 10 nagy kínai cégre is. Az európai napelemgyártók számának csökkenése még drámaibb volt az utóbbi években, már csak néhány cég maradt állva az erős ázsiai árversenyben.

Az idei kiállításon továbbra is erős volt a villamosenergia tárolással kapcsolatos megjelenés, de ez nem mondható igazán újnak, már 2-3 éve egyik fontos fejlesztési irány a komplex megoldásokat kínáló cégek, és mostmár az invertergyártók sorában is. Így például a Panasonic az európai piacra optimalizált tárolási megoldásokat mutatott be, de több standon is láttuk a Tesla fali akkuját, például a Fronius standján is, hiszen a vezérlést a Fronius Symo Hybrid inverterek adják majd a Tesla rendszereihez.

Az Intersolar egyik fődíjasa lett az LG új napeleme, egész pontosan a cellák különleges technológiája, a MonoX NeON 2. A cella fő különlegessége a bus-bar-ok száma: közérthetően de pongyolán fogalmazva, ezek a függőlegesen futó elektromos vezetők hivatottak összegyűjteni a napelemcellák által termelt elmozduló elektronokat. Régen 2 ilyen függőleges csíkot, bus-bar-t használt a legtöbb gyártó, pár éve a 3 bus-bar technológia jellemző, ritkaság ma még a 4 bus-bar. Az LG itt lépett nagyot: 12 bus-bart rakott a cellára: ezzel nagyobb hatékonyságot tudnak elérni, mivel csökken a cellán az elektronok "útja", így kisebb az ellenállás. 305-320 Wattos modulokat gyártanak ezzel a technológiával majd (normál 1,6 x 1m méretben).

lg-mono-x-neon-2.jpg

 

A norvég REC egy érdekes cellamegoldást is bemutatott, ami szintén díjazott lett a kiállításon: ők is a cellák ellenállásának csökkenésén dolgoztak, de az ő megoldásukban a cellákat félbevágták, majd újra összeforrasztották, továbbá egy speciális PERC bevonattal is ellátták. További érdekesség, hogy a 4 bus-bar hátul 2 külön csatlakozó dobozba (junction box-ba) fut bele, amikor ugyanakkor egy kapcsolatként funkcionálnak.

kostal_interesolar_2015.jpgAz invertergyártók közül idén a Kostal kapott díjat, ők is a családi ház méretű tárolási technológiát fejlesztették: megoldásuk egy inverter, lítium akku csomag és egy amper-érzékelő kombinációja, melyből az utóbbi képes a ház valós idejű áramigényének érzékelésére egy külön egység és második inverter nélkül is.

Összességében elmondható, hogy az Intersolar még mindig a legfontosabb kiállítás Európában, azonban a lokális piacok felértékelődtek, és a gyártóknál egyértelműen látszik, hogy ma már marketing tevékenységüket főként Európán kívülre koncentrálják. Nem meglepő persze, hiszen míg korábban az EU adta a világ napelempiacának nagyobb részét (2008-2009-ben 80% körül volt), addig mára ez az arány 25% alá csökkent világszinten. De hiba lenne ebből olyan következtetést levonni, hogy a napelemes piac hanyatlik: 2015-re újabb rekordokat várnak az elemzők világszinten, már 57 GW lesz a világpiac. Ez tízszeres növekedés 7 év alatt, sőt, 2015-re várják a 2009-2010-es válság megtorpanása utáni legnagyobb növekedést. Csak ehhez már a világ Európán kívüli része adja hozzá a legnagyobb részt.

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 napelemes kiállítás napelem kiállítás napelem expo München Intersolar legnagyobb európai napelem kiállítás

Áram 2.0 - így változik az áramtermelés Európában

2015.04.26. 13:47

A megújuló energia alkalmazása a villamosenergia termelésben mérföldkőhöz érkezett az utóbbi időkben. Az ezzel foglalkozó szakemberek évek óta mondták, hogy a napelemek és a szélenergia tömegessé válása olyan komoly átalakulást hozhat az áramtermelésben és a világ energiapiacán, ami az internet elterjedéséhez hasonlítható a kommunikációban. Az energetikai rendszerek élettartama és a beruházások hosszú távja miatt természetesen lassabb, több évtizedes (akár 30-50 éves) átalakulási időszak is várható. A 10-15 éve tartó folyamat mostanában került abba a fázisba, hogy a nagypolitika és a döntéshozók stratégiai szinten veszik számba és készülnek az energetika átalakulására a világ nagyrészén.

Az egyik óriási fordulatot az IEA (Nemzetközi Energetikai Ügynökség) tavaly év végi riportja jelentette: a világ döntéshozói és vezető energetikai cégei által kiemelten figyelt OECD égisze alatt működő szervezet a jelentéseiben korábban mindig óvatosan fogalmazott a megújulók lehetséges arányairól. Azonban tavaly év végén ők is kimondták: az évszázadunk közepére a napelemes áramtermelés meghaladhatja bármely más áramelőállítás (tehát szénhidrogén vagy nukleáris) mértékét is. Ahogy a Bloomberg cikke fogalmaz: a szénhidrogének elvesztették a versenyt a megújulókkal szemben.

Ezt követte a Fraunhofer intézet idén februári jelentése, mely szerint a napelemes energiatermelés nem csak a legnagyobb, de a legolcsóbb is lesz az előrejelzések szerint az évszázad közepére a világ nagyobb részén (hiszen az ár és megtérülés a klímától, napsütéses órák számától is függ, tehát országonként, területenként változó). Hozzá kell tenni, hogy sok helyen már ma is versenyképes a napelemes áramtermelés, támogatás nélkül is.

fraunhofer_aramtermelesi_modell.jpg

 

Hasonló eredményre jutott egy hazai számítás is: 2020-ra a napelemekkel nyert áram olcsóbb lesz már Magyarországon is, mint az új paksi erőművi blokkokban, atomenergiával termelt áram.

Az orosz-ukrán helyzet, és a többször elhangzott orosz fenyegetőzés miatt újra megerősödött az a vélemény az EU-ban, hogy Európa függetlenítse magát a külföldi energiahordozó importtól. A németek és lengyelek által legerősebben támogatott irányvonal február végén túllépett a politikai állásfoglaláson, és az EU Bizottság egy egységes Energiaúnió létrehozása mellett kötelezte el magát: az uniós stratégia elfogadásával az egységes energiapiac, összekötött hálózatok és rugalmas rendszerek, smart-grid fejlesztések kerülnek előtérbe. A kezdeményezést végül Magyarország is támogatta, de természetesen még hosszas különutas játszmák és komoly lobbizás várható - ne feledjük, a világ legnagyobb üzletéről van szó.

A folyamat már nehezen lesz azonban visszafordítható: a DNV tanulmánya szerint megfelelő támogatási és infrastrukturális környezettel az EU áramtermelésének 60%-át adhatják a megújuló források már 2030-ra. Az elemzés főként a hálózati felkészítést tartja a legnagyobb kihívásnak, hiszen a megújulók más jellegű hálózati kiépítést igényelnek, mint a régi, nagyerőművekre épülő fa-struktúra - nagyon leegyszerűsítve, mert nem egy központi elosztóhálózatból kell sok kis helyre elosztani a villamosenergiát, hanem a fogyasztási helyek lokális, mikrotermelő berendezéseinek elosztásáról is gondoskodni kell, amit intelligens és sokrétűbb hálózati kiépítéssel és szabályozással lehet elérni.

Magyarországon a politikai stratégia egyelőre sajnos még nem látszik megérteni ezt a változást, továbbra is gázra és atomra koncentrálunk a következő évtizedek fejlesztési irányaiban - azonban az EU részeként nehéz lesz sokáig egy ilyen jelentőségű és horderejű változással szembemenni, legalábbis hosszú időn át, akár kormányokon keresztülívelően is ennek nagyon kis esélye lehet. Várhatóan az országok közötti hálózati összekapcsolódások általánossá válásával nem is tehetjük függetlenné magunkat az európai és világpiaci folyamatoktól.

Az EON, az egyik legnagyobb európai energetikai holding mindenesetre már döntött: már tavaly év végén bejelentette, hogy szén- és atomenergia termelő kapacitásai helyett a jövőben elsősorban a megújuló üzletágra koncentrál. Ez nem csak a régóta hangoztatott "zöldek vagyunk" szlogen, hanem totális üzleti fókusz eltolódás: egyszerűen ebben lesz a következő évtizedek legnagyobb üzlete és fejlődése. 

Szólj hozzá!

Címkék: napelem napenergia átalakulás váltás villamosenergia EU IEA Fraunhofer

Napelemes rendszerek új tűzvédelmi előírásai (új OTSZ)

2015.03.20. 08:11

2015 március 5-én hatályba lépett az új, 2014 december 5-én kihirdetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ). A tervezet körülbelül 2 éve ismert volt, több halasztást követően került kihirdetésre. Az új OTSZ viszonylag röviden egy új követelményt fogalmaz meg a napelemes rendszerek kapcsán. Ennek lényegi része az alábbi:

87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.

A fenti tömör megfogalmazás részleteit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiadott villamos berendezésekre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) árnyalják, mely a múlt héten került kihirdetésre. A teljesség igénye nélkül ennek leglényegesebb pontjai melyek a kapcsoló elhelyezésének szükségességéről és mikéntjéről rendelkeznek az alábbiak:

6.2.2.2 A DC  oldali  vezetékek  lekapcsolására  vonatkozó  követelményének  kielégítésére  elfogadható  műszaki  megoldás  az  inverterbe  épített  DC  oldali  leválasztás,  ha  az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső  DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon. (1. ábra)

tvmi1.JPG

 

6.2.2.3 Amennyiben  6.2.2.2  pontban  meghatározott  bármely  feltétel  nem  teljesül,  a  DC kábelszakaszon  leválasztás  elhelyezése  szükséges  A  DC  leválasztás  elhelyezése lehetséges  az  épületen  kívüli  és  az  épületen  belüli  kábelszakaszon.  Abban  az esetben, ha az épületen belül kerül elhelyezésre, úgy azt a lekapcsolandó DC kábel épületbe  belépési  pontjától  a  nyomvonal  hosszán  mért  legfeljebb  5  m  belül  kell
telepíteni.  (2.  ábra)  Nem  szükséges  az  épületen  belüli  DC  kábelek lekapcsolhatóságát kialakítani, ha a lekapcsolás a 6.2.2.4. pontban meghatározott módon a kültéren került elhelyezésre.

tvmi2.JPG

6.2.2.4 A DC leválasztás elhelyezése az épületen kívül és a PV-modulok mellett (pl. a PV-modulok  tartószerkezetén  elhelyezve)  kell  legyen,  ha  a  napelem  modulok  részét képező a PV- modulok által lefedett terület(ek) legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz  legrövidebb távolsága több mint 10 m. (3.ábra)

tvmi3.JPG

 

Megjegyzés:
A DC oldali kábelszakaszba a PV-modul saját (tartozék) kábele, valamint a PV-modulok által fedett
területen és az attól legfeljebb 0,5m-es távolságon belül haladó DC kábelszakasz nem tartozik bele! 

A cél, hogy az épületen belül az épület áramtalanítása esetén a lehető legrövidebb (legfeljebb 5 méter) legyen azon egyenáramú beltéri kábelszakasz hossza mely az áramtalanítást követően is feszültség alatt marad, azaz ha ennél távolabb van az inverter elhelyezve, akkor ezen távolságon belül szükséges elhelyezni a DC kapcsolót. Kültéren 10 métert meghaladó nyomvonal esetén kell ezt megtenni, ám ekkor a DC kapcsolót a napelemek közvetlen közelében szükséges elhelyezni.

Fontos még, hogy az OTSZ érvévnyességével kapcsolatban a MANAP Iparági Egyesület javaslatára az OKF az alábbi állásfoglalást adta:

Az OKF az új OTSZ hatálybalépése (2015. március 5.) után leadott igénybejelentést veszi alapul, az új OTSZ-ben meghatározott követelmények érvényesítésére HMKE-k esetében. Kiserőművek esetében az építési engedély kérelem beadásának időpontja a mérvadó.

A TvMI több egyéb részletszabályt és újdonságot is tartalmaz, összességében azonban a fenti pontok azok amik érezhetően érintik egy napelemes rendszer beruházási költéségét. Ez egy kisebb, egy stringes, pár kilowattos rendszer esetén a kapcsoló funkcionalitásától függően (az épület betápjának visszakapcsolásakor automatikusan visszakapcsolódó, vagy csak kézzel visszakapcsolható megoldás) 70 000 - 125 000 Ft + áfa közötti többletköltséget jelenthet.

Többek között ezért is váltott ki a napelemes szakmából éles kritikákat az új szabály, ugyanakkor a tűzoltók szempontjai is méltányolandók akkor amikor a napelemes rendszerek tömeges elterjedését megelőzően a tűzeseti kockázatok csökkentését tűzik ki célként. A nemzetközi gyakorlat alapján nehéz az új magyar szabályozást értékelni. Bár ismereteink szerint nem elterjedt a távműködtetésű DC kapcsolók kötelező előírása az egyes országokban, a katasztrófavédelmi előírások és eljárásrendek is vegyes képet mutatnak, a kettő pedig nem vizsgálható külön. Remélhetőleg az új szabályok részleteiben finomodhatnak még a jövőben mind a tűzoltók, mind a napelemes szakma gyakorlati tapasztalatainak eredményeképpen.

Szólj hozzá!

25%-kal nőhet a napelemes piac - a világ többi részén

2015.02.04. 09:43

Megjelentek az idei elemzések a világ napelemes piacairól 2015-re vonatkozóan, és bár sajnos Magyarországot egyikben sem említik, de itthon is érdemes lehet ismerni a nemzetközi trendeket.

Az IHS előrejelzése szerint idén 53 GW és 57 GW között lesz az új telepített napelemek kapacitása, ami 16-25% közötti növekedést jelent 2014-hez képest. Nagyobb befektetési cégek és bankok is szoktak saját előrejelzést készíteni, és ők is hasonló számokat várnak:

napelem_piac_vilag_2015.jpg

(táblázat forrása)

Így a 2009-es válság utáni megtorpanás óta folyamatosan és dinamikusan tudott nőni a napelemes piac a világban. Külön érdemes kiemelni, hogy már hosszú évek óta nem csak európai támogatások mozgatják a piacot (mert sokszor még mindig ezt lehet hallani, akár energetikáért felelős politikusok szájából is). Sőt, az európai napelemes telepítések súlya egyre kisebb a világpiacon, ahogy az alábbi grafikonon ez látszik, az EU telepítések a felső kékek és sárga az alábbi ábrán:

napelem_telepites_vilagszerte_grafikon.png

(forrás * javítva)

 A legtöbb napelemet 2015-ben Kína, Japán és az USA fogja telepíteni a várakozások szerint, míg a legnagyobb növekedést India, Kína és az USA fogja felmutatni az előző évhez képest. Jelentős növekedés várható Dél-Amerikában, ott az egyik legnagyobbat Chilében várják, de Dél-Afrika és a Fülöp-szigetek is komoly fejlődést mutathat fel. Tehát szó sincs róla, hogy a napelemes kiépítések ma már csak a "gazdag" európai országok játékszerei, hiszen legdinamikusabb növekedést a fejlődő országok napelem-telepítései hozzák.

Európában a napfényes Nagy-Britanniában várható idén a legtöbb napelem telepítés, de komoly növekedésre sehol se számíthatunk az EU-ban, inkább csak az elmúlt évekhez hasonló, vagy néhol (pl. Németországban) kevesebb új kiépítés várható.

Technológiai és gyártói szinten még néhány érdekesebb várakozás:

  • a monokristályos technológiák újra növekedés elé nézhetnek, a 2014-es 24%-os arányuk idén 27%-ra nőhet a szakmai előrejelzések szerint
  • egyre kisebb rendszerekből épül egyre több a világban, míg a korábban jellemző, MW-os erőművek piaca visszaszorulóban van
  • a háromfázisú inverterek aránya nagyon dinamikusan nő, 31%-kal nőhet eladásuk 2014-hez képest
  • California lesz a leginkább "benapelemezett" hely a világon, az áramtermelésükben 10%-ot is elérheti a PV aránya, leelőzve Németországot és Olaszországot
  • a Top10 napelem gyártók tovább növelik részesedésüket a világpiacon: a tavalyi 34%-ról 45%-ra nőhet piaci arányuk az IHS szerint. Érdekesség még, hogy már január végén azt jelezte a Trina, Yingli, Canadian Solar és a Top 10 többi tagja, hogy már előre eladták a 2015. első negyedévi gyártásukat.

 

4 komment

Címkék: európai napelem világban előrejelzés várakozások vezető piaci elemzés 2015 napelem piac GW

Mi a probléma a napelemekre kivetett új termékdíjjal? - FOLYAMATOSAN FRISSÍTVE

2015.01.13. 14:00

Kicsit hasonló a helyzet, mint a Paks2 beruházással kapcsolatban, mert nem a fő kérdés körül forog a közbeszéd egyelőre. Paksnál nehéz vitatkozni azzal (bár nem biztos, hogy baj lenne ha az odamondogatások helyett komoly nyílt szakmai vita folyhatna róla), hogy a tervezett nukleáris beruházás a kieső kapacitások pótlására szükséges, ugyanakkor a beruházás időzítése komoly károkat fog okozni a megújulóknak. A termékdíjjal sem az elvvel van baj, hanem a mértékével.



A MANAP tegnapi közleménye szerint  az Európai Unió 2012/19/EU (WEEE) direktívája kötelezi a tagországokat arra, hogy gondoskodjanak a napelemek élettartama végén a megfelelő kezelésükről/újrahasznosításukról (más elektronikai hulladékokhoz hasonlóan). Európában sok helyen a gyártókra/nagykereskedőkre van ez a feladat "hárítva", akik a feladattal nonprofit szervezeteket bíznak meg (pl. PV Cycle) költségtérítés fejében. Ezek a költségek a most meghatározott magyar termékdíj töredékét teszik csak ki. A termékdíjért itthon cserébe központi (állami) hulladékbegyűjtést/ártalmatlanítást kapunk.

Vajon hogyan sikerült ilyen brutális mértéket meghatározni?

A sajtóból egyelőre a kéne/nem kéne vitáról értesülhetünk, a miért és mennyi kérdésről még nagyon kevés szó esett. Az iparágban ugyanakkor sokan osztják azt a véleményt, hogy mivel a napelemek vámtarifa száma - ami már az EU-ban egységes - egyszerűen ugyanazzal a két számmal kezdődik (85), mint a szórakoztató elektronikai cikkeké, az alcsoportok figyelmen kívül hagyásával "besorolódtak" a szórakoztató elektronikai cikkek termékdíj tételébe. Ez lássuk be eléggé valószínű, tekintve, hogy minden információ azt mutatja, hogy a szakmai szervezetekkel nem történt előzetes egyeztetés, illetve nagy volt a sietség, mert már tavaly februárban át kellett volna ültetni a fenti EU-s direktívát a magyar jogrendbe. Így fordulhat könnyen elő, hogy az ólomsavas akkumulátor után kb. fele akkora díjat kell fizetni, mint a napelemek után. Reméljük, hogy igazunk van és a hibát rendkívül hamar javítják.

Finomhangolásra szorul a termékdíj rendszere is

Azon kívül, hogy indokolatlanul magas a díj, a működési logikájával kapcsolatban is komoly kérdések merülnek fel. Míg más begyűjtő rendszerek esetében egy "kalapba" gyűjtik a pénzt és amikor szükség lesz rá, akkor használják fel addig a magyar rendszer jelenlegi ismereteink szerint a befolyó összegeket nem egy-az-egyben "pántlikázza" egy központi hulladékhasznosító alapba, hanem az erre hivatott szervnek (eddig OHÜ, 2015-től OKTVF) ettől függetlenül van egy éves költségvetése. A befolyt és az elköltött összegek közötti összefüggés nem egyértelműen biztosított, illetve a későbbi feladatokra való tartalékolás nem megoldott. Ez remélhetőleg amiatt van, hogy jellemzően eddig a termékdíjas eszközök életciklusa/élettartama jóval rövidebb, mint a napelemeké, azaz kívánatos volna, ha az új feladatokhoz és követelményekhez igazodna a szabályozás is.

Mitől tartanak a napelemes cégek, ha nem változna semmi

Csak a szokásostól. Ha valaki komolyan csinálja amit csinál és szeretné ezt hosszú távon űzni, akkor a vonatkozó jogszabályoknak is meg akar felelni. Nem ez az egyetlen piac, ahol sokan nem így gondolkodnak, komolyan veszélyeztetve a tisztességes cégek működését.

2100-2300 forint árelőny napelemenként ma a nagykereskedelmi árakban aduásszal ér fel. Ehhez elég nem bevallani a termékdíjat és pár hónap üzletelés után egy másik céggel megjelenni. Ráadásul az egyetlen nyilvántartási rendszer, ahol ez gyorsan tetten érhető lenne, az Intrastat is korlátozott lehetőségeket biztosít, ugyanis ennek vezetésére csak évente 100 millió Ft import felett kötelezettek a cégek. Itt, ahol az áfacsalás nemzeti sport sokan vannak akik hamar be tudnak állni a "termékdíjelkerülő" üzemmódra és párszor 100 millió forinttal gyorsan kivéreztethetik a tisztességes cégeket.

 

 

A másik, nem ennyire "feketegazdasági" veszélyforrás a határon túlra bejelentett kivitelező cégek térnyerése. Mari néni napelemes rendszerét egy szlovákiai bejegyzésű cég eddig is 20% áfával tudta adni, most még ezt meg tudja fejelni egy 3.5 kWp rendszer esetén kb. 40 ezer Ft újabb árelőnnyel. Valljuk be őszintén, ha valaki ugyanazt a kicsit több, mint másfél milliós rendszert (az áfa különbséget is belekalkulálva) 130-140 ezer forinttal olcsóbban adja, csak mert Párkányra van a cége bejelentve sokunknak megremeg a keze még akkor is, ha várhatóan ezek a cégek csak a kiskapuk nyitva tartásáig lesznek elérhetők.

Sajnos nekünk ettől meg a lábunk remeg, nagyon reméljük, hogy hamarosan fellélegezhetünk egy kicsit.

UPDATE 20150115:

Tegnap már levelet írt Áder János köztársasági elnök, melyben a parlamenti frakcióvezetőket ennek a "környezetvédelmi képtelenség"-nek az újragondolására szólítja fel.

Remélhetőleg a köztársasági elnök levelét még nem kapta meg időben, és csak ezért szerepel az illetékes államtitkár azzal ellentmondó véleménye ezekben a cikkekben: itt és itt.

Várakozásunk szerint az elnöki levél alapján a termékdíj mértékét a begyűjtés/ártalmatlanítás valós költségszintjeivel összhangban fogják megállapítani.

UPDATE 20150116:

A köztársasági elnök levelére egyelőre a kormány részéről nem pozitív a reakció. Kurucz Éva kormányszóvivő azt mondta, hogy semmi sem indokolja, hogy a termékdíj összegén változtassanak. Azaz sajnos közel sem egyértelmű a helyzet, hogy mire számíthatunk

1 komment

Címkék: büntetés újrahasznosítás támogatás napelem hulladék termékdíj

Új No. 1 napelemgyártó: a Trina Solar az előrejelzések szerint

2014.12.04. 09:18

Egyelőre még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre, de több forrás szerint is (mint az IHS Research, aki az éves jelentéseket szokta készíteni, és a PV-Tech szerkesztői blogja alapján is) új elsőhelyezett lesz idén a legnagyobb napelemgyártók listáján.

A Suntech összeomlása óta vezető Yingli helyett idén a Trina Solar lesz a legnagyobb az előzetes adatok alapján. A Trina 2009 óta stabilan a top10 tagja lassan, de biztosan araszolva felfelé, idén lesz először első a gyártók között.

Ezen kívül is volt néhány elmozdulás a top 10-ben, de az évekkel ezelőtt látott nagy mozgások már elmaradhatnak, nem tűntek fel új szereplők. Ennek oka a közelmúltban indult piaci konszolidáció, ami során a gyengébb hátterű cégek mellett az olcsó gyártók tömkelege hullott ki a piacról, sokszor garanciális problémákat maguk mögött hagyva. A konszolidáció várhatóan még néhány évig elhúzódik, ami az évek óta vezető, elsősorban a top10-es gyártók javára fog válni, így nagyobb változásokat a jövőben sem várunk ezen a téren.

A teljes lista az IHS elemzése szerint:

pv_solar_top10_manufacturer.JPG

A legnagyobb előrelépést a JA Solar tudta felmutatni, így mára kijelenthető, hogy a világ legnagyobb cellagyártója sikeresen alakította át profilját az egyik vezető napelemgyártóvá.

A listán egyelőre két 10. helyett is van, amíg nincsenek végleges év végi adatok, mert a japán Kyocera és az amerikai SunPower ugyanazt a számot jelezte előre gyártásban az utolsó negyedévre.

Érdekesség egyébként, hogy a Trina csak az utolsó negyedévben lépett csak biztosan az első helyre, az év előző háromnegyedében nagyon közel volt egymáshoz  a Yingli és a Trina, ám az utolsó 3 hónapra a Yingli jelentősen lefelé módosította várható szállításait, míg a Trina várhatóan 300MW-tal nagyobb számot jelent majd 2014. végére.

Az adatok tehát még nem véglegesek, a pontos MW mennyiségek csak január-februárban várhatók, amikor a gyártók közölték az utolsó negyedéves jelentéseiket. Az előrejelzés az első három negyedév adatai alapján, és az utolsó negyedévre előrejelzett szállítások alapján készült. éves értékesítés a két cégnél 3,6 GW és 3,3 GW körül várható.

Szólj hozzá!

Címkék: top 10 napelem 2014 legnagyobb napelem gyártók napelem top 10 napelem gyártók listája a világ legnagyobb napelem gyártói napelem top10 napelem gyártói toplista napelem toplista vezető napelem gyártók

Csalások a kínai napelemek behozatalánál?

2014.11.07. 20:18

Az Európai Bkinai_napelem_kontener.JPGizottságnál kezdeményezett eljárást a ProSun szervezet annak kivizsgálására, hogy egyes kínai napelemgyártók megsértik-e az EU és Kína között tavaly kötött napelemes export- és árszabályozást.

A ProSun azt állítja, a Kínából behozott napelemek legalább 50%-a megsérti a tavalyi egyezményt, melyet az anti-dömping eljárás lezárásakor léptettek életbe.

Az előzmények: tavaly az EU és Kína megegyeztek a kínai napelemek EU-s behozatalának mennyiségi korlátjáról, valamint a kínai napelemgyártók elfogadták, hogy csak egy magasabb, fix áron importálhatnak modulokat az EU-ba. Ezt az árat a világpiaci árak változása alapján negyedévenként felülvizsgálják, jelenleg minimum 0,52 EUR/Watt áron lehet behajózni napelemet Európába (ez csak a kikötői konténeres ár, ami se vámkezelést, se kikötői és európai logisztikai költséget nem tartalmazza, valamint az ár a kínai hajórarakás előtti teljes előrefizetéssel érvényes).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 0,55-0,56 EUR/Watt ár alatt nem nagyon lehetne a piacon találni kínai napelemet egész konténer mennyiségre, azt is csak akkor, ha egészen minimális, 1 centes árrést is alkalmaz a kereskedő a költségein túl.

A ProSun állítása szerint leggyakrabban úgy trükköznek a kínai gyártók, hogy félkészen harmadik országba szállítják a modulokat, azt ott befejezik (rosszabb esetben csak átmatricázzák), majd utána Malájzia, India, Thaiföld és egyéb országok exportnyilatkozatával szállítják Európába, így kikerülve a minimumáras szabályozást.

Az Európai Bizottságnál azt kezdeményezték, hogy a büntetővámokat és az árkülönbözetet visszamenőleg is fizetessék meg a bizonyítottan csaláson kapott cégekkel. Európában ez alatt a konténerek behozóját, importálóját is érthetik várhatóan, ha a gyártó az utólagos fizetést nem vállalja át.

Az eredeti szabályozás 2015. decemberig van érvényben. Ez volt a valaha legnagyobb értékű kereskedelmi vita egyébként az EU és Kína között.

Szólj hozzá!

Címkék: kínai napelem EU Kína EU kínai napelem szabályozás napelem anti-dömping kínai napelem csalók

Tárolási megoldások, és miért fontos a napelemek szempontjából

2014.07.31. 09:32

A világ napelemes piaca további dinamikus növekedést mutat a világban: az NPD Solarbuzz előrejelzése szerint idén már 50GW is lehet a teljes világpiac. Jelentős átrendeződések mutatkoznak, ahogy erről egy korábbi bejegyzésben már írtunk: Európa súlya kissé csökken, a világ többi része azonban csak most lépett a gyors növekedés szakaszába, Ázsia és Amerika lesz meghatározó a következő években.

Azonban a napelemek tömegessé válása újabb kérdéseket is felvet. A villamosenergia hálózatok jelenlegi formájukban - német és más európai példák alapján - 10-20%-os napelemes arányt az áramtermelésben még  kezelni tudnak, azonban egy ponton túl már a napelemek időjárás miatt ingadozó betáplálása kezelésre szorul (Magyarországon ettől a jelenlegi napelemes ütemben még akár évtizedekre is lehetünk). Emiatt az utóbbi időben a villamosenergia tárolása és pufferelés az egyik legforróbb téma lett a nemzetközi napelemes szakmában. 

Németország már ki is dolgozta ennek egy lehetséges megoldását: a megújulókra vonatkozó visszavásárlási szabályozást kiterjesztették a tárolásra is, azaz gyakorlatilag fizetnek azért, hogy a csúcsidőszakban a napelemmel megtermelt villamosnergiát ne a hálózatba táplálja vissza a Müller család a házukon lévő napelemről, hanem tárolják a házban lévő kiegészítő akkumulátoros rendszerbe. A gyakorlatban ez nem az egész napos termelést jelenti, inkább egy kisebb tároló rendszert, ami a délelőtt 11 és délután 2 közötti időszakban termelt napelemes áram egy részét tárolja. Így kiegyenlítettebb a betáplálás a hálózatra, és magasabb napelemes arány érhető el.

Az akkumulátoros tárolás a német szabályozás másfél évvel ezelőtti bevezetése óta nagyon komoly fejlődést mutatott, és nem csak Németországban. Éppen a napokban jelentette be az amerikai Tesla, hogy a világ legnagyobb akkumulátor gyárát tervezi felépíteni a japán Panasonic-kal együttműködve. A Tesla egyrészt természetesen elektromos autóihoz szeretne jobb és olcsóbb akkukat gyártani, azonban a tulajdonos Elon Musk másik üzlete a napelemes rendszerek forgalmazása, finanszírozása és telepítése a SolarCity nevű cégével. A sajtóközlemények is megemlítették, hogy a 'Gigafactory' gyárnak nem csak a Tesla autói, hanem a napelemes tárolás megoldásai is fontos célpiaca lesz.

A világban azonban nem csak családi ház méretű napelemes erőművek épülnek, hanem hatalmas, MW méretű erőművek is. És ebben a méretben már komoly kihívás az akkus tárolás, se költségszinten, se fizikai korlátai miatt nem tűnik járható útnak. Itt jöhet szóba a másik nagyon izgalmas téma: a szintetikus gáz, vagy P2G technológiák

p2g_abra.jpg

A villamosenergia gázzá tárolása régóta ismert, ebből is a legismertebb az elektrolízis, a vízből hidrogén (és oxigén) előállítása, és az így kapott hidrogén később teljesen tisztán és CO2 kibocsátás nélkül újra energiává alakítható. Azonban a hidrogénnel több gyakorlati problémát sem sikerült még megoldani, a tárolása nehézkes, és egy teljesen új rendszert kell felépíteni az előállítás, elosztás-szállítás és felhasználás területén.

Emiatt is izgalmas G2P fejlődési irányok másik területe, a szintetikus metán és szintetikus földgáz előállítása. A szintetikus gáz számos előnyt rejt magában:

  • a villamosenergiával szemben a gáz tárolása szinte megoldott kérdés. Például csak Európában minden ország komoly gáztározó kapacitással rendelkezik, amik révén akár hónapokra is tárolni lehet nagy mennyiségű gázt a föld alatti tárolókban. Magyarország ebben például kiemelkedően jó tárolási lehetőségekkel bír.
  • szezonális kiegyenlítést nagymértékben segítheti a napelemes rendszereknél: a nyári, napsütéses plusz termelés gáz tárolásával könnyen átvihető a téli időszakra is.
  • a gáz szállítása megoldott és olcsó: egész Európában könnyen eljuttatható, és a villamosenergia szállítási veszteségéhez képest (nagyobb távolságon) gazdaságosabb is
  • nem kell új infrastuktúra: gázvezetékek mindenhova eljutnak, szinte minden házhoz Európában, tehát nem kell új rendszert kiépíteni, mint a hidrogén esetén. Ráadásul a gáz felhasználása és akár újra villamosenergiává alakítására is kialakult mára, ipari méretben pedig rendkívül kifinomult, és magas hatásfokú hatásfokú erőművek és gázmotorok rendelkezésre állnak ma is.

Nem véletlen, hogy az áram gázzá alakításával és gáztárolási megoldásokkal a világ legnagyobb cégei is fantáziát látnak: a nagy áramszolgáltatóktól (EON, EDF) a villamossági cégeken át (AEG, Siemens) egészen az autógyárakig sokan dolgoznak ezen (az Audi egész koncepciót fejlesz erre).

Izgalmas terület tehát ma a tárolás kérdése, amire érdemes odafigyelni a jövőben, mert ez lehet a kulcsa a megújulók további térnyerésének - márpedig megfelelő és több lábon álló tárolás nélkül nem is lenne megoldható a németek teljes megújulóenergiára történő átállási stratégiája.

3 komment

Címkék: áram tárolás napelem és tárolás napelem és akkumulátor PV tárolási piac napelemes áram gázzá alakítása villamosenergia gázzá alakítása áram tárolási megoldások

Újdonságok a 2014-es Intersolar napelemes kiállításon

2014.06.11. 13:46

A múlt héten zárta kapuit az Intersolar expo Münchenben, a napelemes szakma egykor legnagyobb találkozóhelye. Az Intersolar sok tekintetben kiváló barométer az európai napelemes piac állapotára.

Sajnos az idén is az egyik fő "hír" a kiállítók és látogatók jelentős visszaesése volt.

intersolar_latogatok_szama.JPG

A csúcsot a 2011. jelentette, ekkor a kiállítók száma 2200 felett volt. A fenti ábra még tavalyi (forrás: Photon International, 2013 augusztusi szám), azonban a trend idén sem fordult meg: a legfrissebb összegzések szerint 2014-ben már csak 1100 kiállító volt jelen.

Szemmel látható a költségek visszafogása is: sokkal kisebbek a standok, mint korábban voltak, sőt, sok gyártó már a kiállítás előtt jelezte sajtóközleményekben, hogy az Intersolar helyett, és általában is az igen költséges kiállítások helyett más marketing irányokba költekezik inkább az idei évben (valószínűleg jelentősen visszavágott marketing büdzsékből).

A fenti csökkenés egyébként teljes összhangban van az európai PV piac súlyának csökkenésével (ld korábbi cikkünk erről). Ha a világ napelemes kiállításait nézzük, akkor az is jól mutatja az átrendeződést: már ma nagyobb a kínai napelemes kiállítás, és várhatóan az idén már az amerikai főbb kiállítások is több kiállítót és látogatót vonzanak, mint az európai Intersolar:

napelemes_kiallitasok.JPG

 

Azonban a legtöbb cégvezető már úgy látja, hogy elértük az európai piacok visszaesésének alját, és idén már nem esik tovább. Vannak kivételek, pl. Németország idén is csökken, azonban ezt európai szinten ellensúlyozni tudja néhány ország növekedése. A legtöbben kiegyensúlyozott európai növekedést várnak a jövőben, azonban a korábbi boom időszaka nem várható, hogy megismétlődjön.

Voltak újdonságok is a kiállításon: a tárolás és pufferelés egyértelműen a legforróbb téma ma a napelemes piacon, ez az ágazat fejlődik a leglátványosabban. Az idén is kiosztották az Intersolar Award díjakat, ahol egyebek között az SMA nyert, az intelligens Fuel Save Controller megoldásával, ami az áramellátást ma teljesen dízel generátorral megoldó helyekre kínál akár 60%-os dízel megtakarítást, napelemmel és intelligens vezérléssel. Díjat kapott még a Steca is, egy új töltésszabályozója minden akku technológiára megoldást kínál.

Összességében tehát óvatos optimizmus volt uralkodó a kiállításon. Volt még egy szomorú hír: a Photon magazin kiadója fizetésképtelenséget jelentett. A napelemes szakma legnagyobb és legelismertebb magazinja így sajnos kiadó nélkül maradt, azaz várhatóan megszűnt ezzel. Ráadásul távozott a hosszú évek óta főszerkesztőként dolgozó, és nagyon komoly szaktekintélynek tartott Michael Schmela is. Sajnáljuk a lapot, sok hasznos információt idéztünk korábban ezen a blogon is.

Szólj hozzá!

Címkék: 2014 napelem kiállítás napelem expo Intersolar SMA Interesolar 2014 német napelem német napelemes kiállítás napelemes vásár

Napelempiaci előrejelzések világszinten

2014.05.04. 11:51

Az év elején már összefoglaltuk, hogy milyen volt a 2013-as év a napelemes piac szereplői számára a világban, és hogy kik voltak a legnagyobb gyártók. Most nézzük, hogy mi várható idén és a közeljövőben a szakmai lapok és piacelemző cégek szerint: mekkora növekedés várható és milyen eloszlásban.

Európa már nem az első

Ha a földrajzi elosztást nézzük, akkor folytatódtak a korábbi évek trendjei: a korábban éllovas Európa elvesztette vezető helyét az új PV kiépítésekben, már Ázsia számít az első számú napelem beruházónak. Míg 2011-ben Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek 70%-át, tavaly ez az arány már csak 28% volt. Eközben az Ázsiában tavaly már a világ napelemeinek 57%-át telepítették, és az előrejelzések szerint a következő években is jelentős és folyamatos növekedés várható az ázsiai és óceáni régióban.

vilag_piaci_megoszlas.jpg

Ennek megfelelően tavaly a legnagyobb piac Kína volt 11,3 GW kiépítéssel, második Japán 6,9 GW-tal, míg az USA a harmadik 4,8 GW-tal. A korábban évekig világelső Németország 3,3 GW kiépítéssel ma is a legnagyobb Európában, de világszinten már csak negyedik – és ez arányaiban is igen jelentős visszaesés, a német piac 57%-kal kisebb, mint 2012-ben. Európában a németek után Olaszország, Nagy-Britannia, Románia és Görögország építette ki a legtöbb napelemes rendszert.

Mindez azt jelenti, hogy Európában a teljes energiamixből 3% a napelemes áramtermelés (csúcsidőben 6%), amiben azonban benne vannak olyan kis kiépítésű országok is, mint hazánk vagy Lengyelország (ezrelékekben mérhető csak). Jelentősebb kiépítéssel bíró országokban, mint pl. Németországban ma már a nappali csúcsidőszakban a villamosenergia nagyobb részét nap- és szélenergia szolgáltatja.

A jövő a napelemé

Ha a rövidtávú előrejelzéseket nézzük, akkor idén is jelentős növekedés várható a világban: az IHS előrejelzése szerint 2014-ben 46GW a várható összes új kiépítés, a Solarbuzz 50GW-ra számít - ez 20-25%-os növekedést jelenhet majd a tavalyi évhez képest. A bővülés motorja Ázsia lesz, főként Kína napelemes programja növeli leginkább a világ PV kapacitását.

Még Európában is kisebb növekedést várnak az elemzők, 18 hónapos stagnálás és visszacsúszás után idén 11-12 GW lehet az új telepítés összteljesítménye. A német és olasz piacon kívül Nagy-Britannia, Belgium, Dánia, Franciaország húzhat bele, de általában sok kis országban várható kiegyensúlyozott növekedés.

EU_novekedes_negyedeves.png

Ami még világszinten jelentős, az a fejlődő országok térnyerése: az előrejelzések szerint 2017-re 10GW fölé nőhet az ott telepített napelemek éves összteljesítménye, ami a mostani számok háromszorosa. Itt Dél-Afrika, Törökország, Brazília, Chile, Izrael és Thaiföld dinamikus napelemes növekedésére lehet elsősorban számítani.

Még hosszabb távra kitekintve: 2018-ra már át fogja lépni az évi 100 GW kapacitást az évente telepített napelemek összteljesítménye – azaz mintha évente 100 új paksi blokkot építenének szerte a világban napelemekből. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy 4 év múlva a napelemes rendszerek piaca 50 milliárd dolláros lesz.

napelem_piaci_novekedes.JPG

Összességében tehát a világ minden táján további és folyamatos növekedés várható – mégha egyes országokban voltak és vannak is felfutások és hullámvölgyek, világszinten a napelemek egyre jelentősebb részben járulnak majd hozzá a villamosenergia termeléshez. Sajnos ez a hazai piacról nem mondható el, a hazai energiastratégia a múlt évszázad energetikai megoldásait támogatja kiemeltebben, a megújulókat inkább csak szóban. Egyedül az EU-s források és pályázatok tartják szinten a hazai napelemes piacot jelenleg, de komoly növekedést itthon egyelőre nem várhatunk.

Szólj hozzá!

Címkék: napelem világpiac 2014 előrejelzés 2018 európai piac piaci előrejelzés napelempiac napelem EU napelem Ázsia

Mennyire „zöld” a napelem? Széndioxid lábnyom és energia megtérülés

2014.03.29. 16:04

Az utóbbi hetekben meglepően gyakran, főként a Paksi bővítéssel foglalkozó szakmai cikkek kommentjeiben volt látható egy visszatérő állítás, nevezetesen, hogy a napelemek nem is "zöldek", mert előállításhoz több energia kell, mint amit aztán megtermelnek. Mivel ennek alátámasztására vagy cáfolatára soha senki nem nevezett meg semmilyen forrást, így fontosnak tartottuk összeszedni, hogy ezzel kapcsolatban milyen számítások, tanulmányok és hivatkozások lelhetők fel általunk megbízhatónak ítélt forrásokból.

Nem volt nehéz munka, mert a napelemek gyártásának energiafelhasználását és energia megtérülését („energy payback time”), valamint a teljes napelem gyártási, szerelési, és újrahasznosítási életciklus széndioxid kibocsátását („carbon footprint”) számos EU-s, amerikai, intézeti és egyetemi tanulmány vizsgálta.

Az egyik első ilyen jellegű, átfogóbb kutatást még 2006-ban a holland ECN intézet végezte (az ECN a legnagyobb energetikai kutatóműhely Hollandiában, bővebben a linken lehet olvasni róluk). Ők a szén-dioxid kibocsátást vizsgálták az ISO 14040 szabvány szerint a napelemek teljes gyártási ciklusában. Ezt a kutatást 2011-ben megismételték, ami hasonló eredményre jutott, mint a 2006-os.

Az ECN kutatások szerint a napelemekkel előállított áram 20-30g CO2 terhelést jelent 1kWh áram esetén. Összehasonlításul itt egy táblázat a EIA-tól (US Energy Information Administration), hogy 1 kWh áram előállítása gázzal kb. 500g, más fosszilis anyagokkal kb. 1000g széndioxid kibocsátással jár/kWh (a táblázatban fontban van megadva. 1 font=453g). Hogy országos szinten is összehasonlítsuk: a britek a teljes energiamixben 451g/kWh széndioxid kibocsátással számolnak, a magyar KEOP pályázatokban villamos energia megtakarítás esetén 930g/kWh CO2 megtakarítás számolható el, ami értelemszerűen a magyar energiamix átlagos kibocsátására vonatkozik. Azaz napelemmel 15-30-szor kevesebb széndioxid terhelés jut egy kWh áram előállítására, mint a ma termelő erőművek átlagával.

Nem is meglepő: a napelemeknél csak a napelem előállításnál képződik szén-dioxid, de a felszerelt napelemes rendszer élettartamának 20-30 éve alatt már nem bocsát ki semennyit. Eközben a fosszilis energiával történő áramtermelés gyakorlatilag a bányászattól az áramtermelésig (elégetésig) mindvégig jelentős széndioxid kibocsátással jár.

Nézzünk egy másik hasonló kutatást: 2013-ban az egyik vezető német kutatóintézet, a Freiburgi Fraunhofer intézet tanulmánya azt vizsgálta, hogy a német besugárzási adatok mellett a teljes napelemes rendszer (tehát nem csak a napelem, hanem az inverter és rögzítés is) energia megtérülése mennyi idő alat történik. Azaz, hogy hány év alatt termeli meg a napelemes rendszer azt az energiát, ami az előállításához szükséges volt. A földrajzi hely, a napos idő aránya természetesen befolyásolja ezt a számot: Németországban 2,5-3 év ez az idő:

Fraunhofer_energy-payback-solar-germany.png

Természetesen napsütötte helyen ez jóval rövidebb, Dél-Olaszországban már másfél évnél is kevesebb (még délebbre pedig értelemszerűen még az alábbi ábránál is kevesebb):

Fraunhofer_energy-payback-solar-italy.png

Nézzünk további kutatásokat, pl. az USA-ból: hasonló eredményre jutott az amerikai NREL intézet, ami a szövetségi Energetikai Hivatal alá tartozik. Ők ebben a tanulmányukban 2-4 éves energia megtérülés mutattak ki az amerikai időjárási és napsütési adatokkal számolva.

NREL_napelem_energia_megterules_grafika.JPG

Azaz a napelemes rendszer működése, élettartalmának nagyobb részében nettó széndioxid kiváltó.

Még egy szó a metodikáról is: a gyártási folyamatnál a következő lépések és energia felhasználási pontok vehetők figyelembe:

  • szilícium olvasztása és nagy tisztaságú tömbök létrehozása
  • a tömbök feldolgozása, szeletelése szilícium ostyákra
  • az ostyák felületi kezelése, cella előállítás (és annak alapanyagainak) előállításához szükséges energia felhasználás, és annak szén-dioxid kibocsátása
  • cellákból napelem táblák összeállítása, szerelési és gyártási folyamat
  • egyéb alapanyagok (üvegtáblák, alumínium keret, kábelek és vezetők, stb.) előállításának energiaigénye
  • szállítás: alapanyagok és végtermékek
  • napelemes rendszer szereléséhez szükséges egyéb segédanyagok
  • napelemek életének végén az újrahasznosításhoz szükséges energia, és logisztikai karbon lábnyom

Tehát egy-egy komolyabb kutatásnál ezeket a szempontokat veszik sorra, a fenti lépések széndioxid kibocsátását vizsgálják, és ez már összevethető a hagyományos erőművi áramtermelés széndioxid kibácsátásával. Az energia megtérülésnél pedig a napelem gyártásához és felszereléséhez szükséges energia igényt nézik meg, hogy hány év alatt termeli meg a napelem az adott helyen.

Összefoglalva tehát a napelemek energia egyenleg és karbon lábnyom szempontból az egyik legzöldebb, környezetet legkevésbé terhelő energetikai megoldást jelentenek. Mi legalábbis ezeket a kutatásokat találtuk – természetesen a kommentekben várunk minden egyéb megfelelően alátámasztott anyagot, kutatási eredményt, legyen az a fentiekkel egyező, vagy akár ellentétes eredményű is.

7 komment

Címkék: napelem carbon footprint energy payback time napelem karbon lábnyom napelem széndioxid lábnyom napelem energia megtérülés energia egyenleg

Paks 2 versus megújulók, az el nem készült házi feladat

2014.02.27. 13:21

Az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre a döntés előtt ilyenre és széleskörű szakmai egyeztetésre sem került sor. Ezek közül az MTA-n tartott konferencia (origo, index, 444) adott teret a leginkább szakmai jellegű vitáknak. Ezeken a fórumokon a jelenlegi Paks 2 projekt támogatói részéről sokszor olyan kijelentések és támadó, lejárató jellegű kritikák hangzanak el amik vagy egyszerűen propaganda szövegek, vagy téves alapokon nyugszanak, vagy olyan ismerethiányból adódnak amit orvosolni lehetne.

Ez az ismerethiány azonban nem hogy nem mentség, hanem éppen, hogy intő jel kéne, hogy legyen. Azaz a házi feladat lehet, hogy ki van pipálva, de valójában nem készült el. Röviden reflektálni szeretnénk az imént említett kijelentésekre és kritikákra.

1. "jó a ráhagyás" - Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, a Paks 2 projekt időzítése és a tervezett finanszírozási mód ami igazából probléma a megújulóknak, és nem Paks léte, illetve nem egy esetlegesen 7-10 év múlva megkezdett Paks 2 beruházás. Az időzítés problémájával szemben a "pro-Paks2" oldal egyelőre csak a "jó mérnök konzervatívan számol" és "jó a ráhagyás" érveket tudta felhozni. Azt hiszem ezek az érvek nem ütik meg a legalacsonyabb szakmai szintet sem, és csak a projekt előkészítettségét minősítik így ezekkel érdemben nem foglalkozunk.

2. minden eddigi kormány támogatta a bővítést - mint "mindent elsöprő szakmai érvet" ezt is meg kell említenünk. Ezzel könnyen el lehet terelni a szakmai kérdőjelekről a figyelmet, reméljük ezen blog olvasói nem zárják le ennyivel ezt a kérdéskört és politikai preferenciáiktól függetlenül alkotnak a témában véleményt.

3. GDP növekedésre gyakorolt pozitív hatás - ez minden új beruházásról elmondható - ha a beruházás összegét egy óriási árok ásásába fektetnénk, attól is nőne a GDP, de attól is, ha ugyanezt az összeget napelemekbe és szélfarmokba fektetnénk. Hosszú távon a GDP-re pozitívan csak a pozitív nettó jelenértékű, pozitív megtérülést produkáló beruházások hatnak - ezen a téren nem egyértelműen bizonyított egyelőre a Paksi projekt pozitív hatása

4. a nukleáris energia csökkenti az ország import-energia függőségét - ez a legkevésbé sem érv a megújulókkal szemben, ugyanis az importfüggőség csökkentése az egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulóknak - szerencsére a nap itthon süt, a szél itthon fúj, a biomassza is itthon keletkezik, stb.

 5. a megújulók nem készletezhetők - ez a kedvenc kritikánk, főleg, amikor a kevésbé tájékozott érdeklődőket kell kicsit elijeszteni, akkor igazán hatásos a "mi van akkor, ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap". A hab a tortán amikor ezt kiszínezzük egy-egy német adattal, amikor hirtelen szélcsend miatt tizedére esett a szélenergia termelés, vagy egy olyan példával, hogy a "fél Balaton víztömegét 400 méter magasra kéne pumpálni" egy szivattyús-tározós erőműben. Ez utóbbit önmagában is nehéz nem egy jól átgondolt ellenpropagandának minősíteni, ugyanis a szivattyús-tározós erőmű magyar, akár határon túli alkalmazhatóságával kapcsolatban komoly megosztottság tapasztalható itthon. A megújulók készletezhetőségének kérdésénél ugyanakkor az alábbiakat figyelembe kell venni:

  1. ez a probléma a nap és a szél esetében releváns - a hazai energiapolitika által elvileg kiemelten kezelt megújuló energiaforrások, a biomassza és a geotermikus energia esetében nem!
  2. a smart-grid (okoshálózat) megoldások jelentősen csökkentik a tárolási szükségleteket
  3. a tárolási megoldások rohamos tempóban fejlődnek köszönhetően főleg a magas nyugat-európai megújuló penetrációnak és az elektromos és hibrid járművek terjedésének

Míg tőlünk kicsit nyugatabbra költségeket nem kímélve óriási tapasztalatra tesznek szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a lehető legmagasabb megújuló arányt integrálni a villamos hálózatba, addig itthon a területért felelős vezetők és szakemberek nem a HOGYAN és MENNYIÉRT-re keresik a választ, hanem a tudatlanságukkal érvelnek a megújulók ellenében. Magyarország a házi feladatot nem csinálta meg. Sajnos amíg a házi feladatból nem derül ki, hogy alternatívaként mekkora megújuló kapacitást, mekkora tárolási kapacitás mellett kellene kiépíteni, mekkora smart-grid fejlesztések mellett és ez mekkora áramár mellett térülne meg, ami összehasonlítható is lenne egy paksi beruházással addig csak a sötétben tapogatózunk.

6. a megújulók drágák - ezt az állítást is stílusosan alá lehet támasztani 2-3 évvel ezelőtti francia adatokkal a mai árak többszörösét citálva, ahogy azt megpróbálták az MTA konferenciáján, de itt is hiányoznak az el nem készített házi feladat számai. A legtöbb ismert forrás szerint már nincs olyan nagy hátránya a megújulóknak, egyesek szerint nincs is egyáltalán, mások szerint Paks 2 hatvan évre vetítve a megújulókra szakosodott kutatóműhely Fraunhofer Institut által kalkulált megújulós áraknál jobb áron termelne. A mi véleményünk, hogy kiegyenlítő energiaköltség és tárolási költség nélkül kalkulálva a megújulókból piaci körülmények között termelt áram ára ma már majdnem versenyképes egy piaci körülmények között létrehozott atomerőművével. Kiegyenlítő energia és tárolás nélkül a megújulók értelemszerűen kisebb kapacitásban telepíthetők ugyan, de, hogy mekkorában arra a kérdésre ismét a házi feladat anyagában kéne keresni a választ.

A házi feladat elkészülte széles szakmai konszenzuson kell, hogy alapuljon és évente újra és újra el kell készíteni az aktuális trendek és piaci fejlemények figyelembe vételével. Így lehetne valami képünk arról, hogy ma, holnap, vagy csak holnapután gondolkodjunk nagy mennyiségben megújulókban.  Enélkül marad a sötétben tapogatózás és a döntésekkel kapcsolatos általános szakmai bizalmatlanság és bizonytalanság. A várakozásunk az, hogy a házi feladat magától nem fog elkészülni. Úgy tűnik.a sajátos társadalmi egyeztetés sajátos házi feladatot is fog szülni. Azok az intézmények, szervezetek és szakemberek akik ezt hiányt maguk is zavarónak érzik elkészítik ennek a házi feladatnak egyes részeit. Ki átfogóbban, ki célzottan egy-egy részterületre vonatkozólag, itt-ott átfedésekkel. Ezen anyagok segítségével szépen lassan tisztulhat a kép a szakemberek és a lakosság számára is.

Az alábbi listában összegyűjtöttük a témában általunk relevánsnak tartott a döntés előtt, vagy után megszületett anyagokat. Várjuk olvasóinktól is a hasonló témájú linkeket, dokumentumokat, hogy listánkat bővíthessük:

  • A Corvinus, ELTE és az Óbudai Egyetem kutatói (Felsmann Balázs, Munkácsy Béla, Kádár Péter) által létrehozott munkacsoport átfogóbb anyaga
  • Ősz János, BME docens anyaga arról, hogy mik a mostani irány problémái
  • A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) értékelése a Paks 2 projekt megtérüléséről, interaktív (játékos) atomerőművi megtérülési kalkulátora, általános tanulmánya az atomenergia beruházások megtérüléséről és ennek pénzügyi modellje,
  • Az Energiaklub anyaga arról, hogy mennyibe kerül a Paks 2 által termelt villamos energia (számítási modellel)

 

 

 

1 komment

Legnagyobb napelem gyártók 2013-ban: top 10-es lista

2014.01.22. 09:34

Néhány gyengélkedő év után 2013-ban újra jó évet zártak a világ nagy napelem gyártói. Természetesen január elején még nem beszélhetünk végleges számokról, általában csak február-márciusban lesznek teljesen pontos tavalyi kimutatások, de az eddigi adatok szerint 2013-ban 20%-kal nőtt a világ napelemes kereslete.

A legnagyobb gyártók még nagyobbak lettek: a top 10 legnagyobb napelem gyártó közel 40%-kal tudtak növekedni tavaly. Azaz tovább folytatódott a trend, hogy a nagyok tovább nőnek - ebből következően a kis gyártók részesedése esik vissza. Nem véletlen, hogy emiatt továbbra is nagy a csődarány köztük.

A legnagyobb gyártók között az első helyen nincs változás a 2012-es eladásokhoz képest: ismét a Yingli a legnagyobb gyártó a világon. Egyet javítva pedig és a második a Trina Solar:

TOP10_MODULE_MANF_LIST_2013-600x0.jpg

A Sharp sok év visszaesése után újra komolyabban erősödni tudott - ennek főként a japán piac az oka, ahol minden hazai gyártó (így a korábban erősen visszaeső Kyocera is) óriási eladásokkal tudott újra növekedni.

Nagyot lépett előre a kínai Jinko és még nagyobbat az OEM gyártásban erős ReneSola is.

A visszaesők a listán a JA Solar és a First Solar. A JA mindig is főleg cellagyártó volt (hasonlóan a ReneSola-hoz), mindketten pár éve próbálkoznak modul piacon is megvetni lábukat. A First Solar pedig tulajdonképpen egész szépen tartja magát, az utolsó és egyetlen jelentős vékonyrétegű gyártóként - de ők már nem is adják el moduljaikat, hanem gyakorlatilag áramot adnak el, saját erőműveket építenek napelemeikből, főként az USA-ban.

Eltűnt a top 10-ből a Suntech: a korábbi No. 1 kínai gyártó tavalyi fizetésképtelensége miatt érthető, hogy nem igazán tudott modult eladni, annak ellenére, hogy végül megmentette őt egy kínai óriáscég. Az amerikai Sunpower pedig a másik eltűnő a Top 10-ből: ők tavaly még 9. helyen álltak, de idén már nem fértek fel. Azért az első 20-ban még ott lehetnek speciális, nagy hatásfokú mono napelemeikkel. De hát a világ nem efelé a technológia felé fordult a jelek szerint.

Összességében tehát tarolnak továbbra is a kínaiak: ha Európában talán nem is tudtak tovább nőni az EU-Kína közötti fix áras megegyezés hatására, de a világ többi részén tovább tudnak nőni. És maradt a korábbi trend is: a nagyok tudtak igazán tovább nőni, így a kis gyártók továbbélése továbbra is kérdéses marad.

Szólj hozzá!

Címkék: top 10 Suntech Yingli Canadian Solar Sharp First Solar Sunpower ReneSola legnagyobb napelem gyártók napelem gyártók top 10 napelem top 10 2013-as eladások 2013 top 10 Trina Solar Jinko Solar Hanwha Kyocera JA Solar

Évente legalább 125 milliárdot dobjunk még össze Paksra?

2014.01.17. 09:24

aapone-20110621000326372591-greece-electricity-strike-original-1312781192.jpgAz atomenergetika ugyan nem témája blogunknak, de a napelempiacra komoly hatással bíró események mindenképpen azok. Ennek tükrében a napokban megszületett megállapodás a paksi bővítésről a legfontosabb esemény a magyar napelempiacon az rezsicsökkentések kezdete óta.

A paksi bővítés kérdését számos oldalról meg lehet közelíteni, pro és kontra érveket felhozni, amit a gazdasági és az energetikai szaksajtó végeláthatatlanul és a nem szakértő olvasók számára már-már követhetetlen mélységekben meg is tesz. A napelem- és megújuló piac szempontjából két vitális, könnyen érthető kérdést érdemes röviden körvonalazni.

1. Ma nem az a kérdés, hogy szükség van-e erre a beruházásra, hanem az, hogy mikor lenne szükség egy ilyen beruházásra.

A tapasztalatunk az, hogy a magyar energetikai szakma (és nem a megújuló, hanem a teljes szakma) csak minimálisan megosztott ebben a kérdésben, jelentős többségben vannak akik úgy gondolják, hogy a paksi blokkok pótlására szükség lesz, az erről való döntéssel azonban még néhány évig várnunk kellene. Ha csak a mostani megállapodást tekintjük, akkor 10 év múlva (2024-ben) kezdődhet a termelés az első blokkban, ami a 2032-ben leálló egyes blokkot "váltja" fel. Azaz akár 8 év múlva, de kiemelt óvatossággal is sok év múlva is ráértünk volna a végső döntést meghozni.

Márpedig manapság az energetika 2-3 év alatt is földcsuszamlás szerű változásokat élt meg. Gondoljunk csak a napelemes rendszerek elmúlt években történt drasztikus árcsökkenésére. Vagy a szelet és a napot, mint időjárásfüggő energiaforrásokat érő  bizonyos tekintetben jogos kritikákra választ adó tárolási technológiákra. Ezek fejlesztésébe mindenki önti jelenleg a pénzt és komoly előrelépések történtek technológiai és szabályozói oldalon is Európában. Az ilyesmiből pedig vagy szép lassan, vagy akár a napelemekhez hasonló gyorsasággal érezhető árcsökkenés lesz. De a nem megújuló területen pl. az amerikai palagáz forradalom gázpiacra gyakorolt hatása és vele párhuzamosan az LNG (cseppfolyós gáz) fejlesztések is ilyen időtávon hatalmas változásokat hoztak/hozhatnak.

Egy ilyen környezetben nem kivárni, nem adni esélyt a megújulók térnyerésének és ma dönteni legalább 60 évre előre a magyar villamosenergia ipar 40%-áról szakmailag érthetetlen. A döntés indokai számunkra ismeretlenek.

2. A hitel(tőke) költséget tényleg az adófizetőknek kell összedobni és nem annak aki fogyasztja az áramot?

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a hitel államközi hitel lesz, annak költségei nem fognak beépülni az áram árába. Azért a magyar állam és gazdaság fog felelni.

Ez azt jelenti, hogy adófizetői pénzből megvesszük (törlesztjük) az atomerőművet és az áram árában csak azt kell megfizetni, mint a ma működő, már megtérült blokkok esetén (fűtőanyag, üzemeltetési költségek, stb...) Körülbelül olyan, mintha az állam az autóhitelemet adófizetői pénzből törlesztené és nekem közvetlenül csak az üzemeltetés költségeit (benzint, kötelező szervizt, stb.) kéne fizetnem. Én ennek nyilván örülnék, de aki nem, vagy alig használ autót az nem szívesen finanszírozná az adójából a törlesztőrészletemet. Ez gyakorlatilag burkolt elismerése annak, hogy az új atom ma nem számít olcsónak, pontosabban messze nem olyan olcsó, mint amennyiért ma Paks 1 termel.

Hogy mennyit is kell az adófizetőknek összedobni? A legegyszerűbb, messze nem szakszerű számítás a 3750 milliárd forintot (3000 Mrd orosz hitel, 750 Mrd saját rész) elosztani 30 évre. Ez ugye 125 milliárd forint évente, de ez annyira nem szakszerű, hogy még a rendkívül kedvező orosz hitel kamatait sem veszi figyelembe (ugye ha autóhitelem van akkor sem annyit fizetek vissza mint amennyit felvettem).

Egy kicsit szakszerűbb, de még mindig nagyon egyszerű számítás szerint ma Paks kb. nettó 12.3 forintért adja el az áramot kilowattóránként és tavaly majdnem 15 Milliárd kilowattórát termelt. A mai európai atomerőmű projekteknél a beruházók fix áras átvétel mellett tudják vállalni atomerőművek építését és üzemeltetését. Erre két számot ismerhetünk - az angol Hinkley Pointnál forintosítva kb. 31 Ft / kWh, míg a Szlovákiában tervezett bővítésnél egy konferencián elhangzottak szerint 21 Ft / kWh körüli ez az ár. Nagy a különbség, ezért még egy számot érdemes megvizsgálni, a REKK (Regionális Energia Kutató Központ) tanulmánya szerint legalább 32 forintra van ahhoz szükség, hogy ne termeljen veszteséget az erőmű (origo cikk itt). Az új erőmű 20%-kal nagyobb teljesítményű lesz, mint a jelenlegi, azaz 18 Milliárd kWh-t termelhet. Azaz ha a fogyasztók csak annyit fizetnek az áramért, mint amennyibe a mai paksi áram kerül, akkor a fenti számok alapján jobb esetben (szlovák költségek) "csak" kb. 160 milliárd, rosszabb esetben kb. 350 milliárd forintba kerül még az adófizetőknek évente, 30 éven keresztül ez a beruházás. Népszerű hasonlattal élve legalább 3, de inkább 4-5 kőröshegyi völgyhidat építhetnénk évente ebből a pénzből 30 évig.

Hogy miért írunk erről egy napelemes blogon? A rezsicsökkentések kezdete óta látványosan megtorpant a támogatásokat nem igénylő lakossági kereslet növekedése a napelemes rendszerek iránt dacára a csökkenő áraknak. A szakmának a véleménye, hogy az általános rezsicsökkentés(ek) - amik nem egy célzott, rászoruló rétegnek szólnak - a tudatos fogyasztók nevelése ellen hatnak. Aki ugyanis sokat fogyaszt és megteheti, de indokolatlanul olcsón kapja az energiát annak nincs igénye a takarékosságra az energiahatékonyságra, és a megújuló energiába történő beruházásra.

Ennek megfelelően ha az atomerőmű által termelt villamosenergia árát nem az azt elfogyasztók fizetik meg közvetlenül, akkor 60 évre lemondtunk arról, hogy a magyar lakosság energiatudatossága fejlődhessen. Az adófizetők pénzéből mesterségesen "olcsóvá tett" energia pedig a megújulók, így az amúgy gazdaságosan telepíthető napelemes rendszereknek is áthatolhatatlan gátat szabhat még akár két emberöltő múlva is.

Szólj hozzá!

Címkék: atom atomerőmű zöldenergia Paks Paks II Paks bővítés Paks és napelem Paks és megújuló energia