HTML

Napelem piac és technológia - hírek, elemzések

Napelemes szakmai blog: működés, technológiák, újdonságok és fejlesztések, továbbá napelem piaci hírek.


A szerzők a Manitu Solar tulajdonosai.

Utolsó kommentek

Címkék

1000 tető program (1) 2009 (1) 2010 (2) 2011 (5) 2012 (2) 2013 (2) 2013-as eladások (1) 2013 top 10 (1) 2014 (3) 2015 (5) 2016 (6) 2017 elején (1) 2017 előrejelzés (1) 2018 (1) 2020 (1) 2030 (2) 2040 (1) 2050 (1) ABB (1) afrika (1) akkumulátor (2) akkumulátoros (1) anti-dömping (1) anti-dömping vám (1) ár (1) ára (1) árak (1) áram (1) áramár (1) áramszolgáltató (2) áram ára (1) áram tárolás (2) áram tárolási megoldások (1) asi (1) átalakulás (1) atom (2) atomenergia (1) atomerőmű (1) a világ legnagyobb napelem gyártói (1) back-up rendszer (1) backsheet (1) behozatal (1) betáplálás (1) betáplálási támogatás példák (1) Boeing (1) büntetés (2) büntetővám (1) canadian (1) Canadian Solar (5) canadian solar (2) carbon footprint (1) cdte (1) cégek (1) cella hatékonyság (1) cella technológiák (1) Centrosolar (1) Chile (1) cigs (1) conergy (1) csehek (1) csehország (1) csúcs hatásfok (1) danfoss (1) Danfoss (1) Demand-side management (1) Démász (1) démász (1) desertec (1) diehl (1) Diehl (1) dömping (1) dömpingellenes eljárás (1) dömpingvám (1) DSM (1) edf (1) EDF Démász (1) egyenlítő (1) EHE inverter (1) elmü (1) ELMÜ (2) előadás (1) Elon Musk (1) előrejelzés (4) első generációs napelem cella (1) első napelem (1) émász (1) ÉMÁSZ (2) encapsulation (1) energetika (1) energetikai (1) energetikai pályázat (1) energetikai stratégia (1) energia felhasználás (1) energia tárolás (1) energia termelés (1) energy payback time (1) enphase (1) Enphase (2) eon (1) EON (2) EPIA (1) epia (1) erőmű (1) EU (2) európai (1) európai árak (1) európai bizottság (1) európai napelem gyártás (1) európai piac (1) eu célkitűzés napenergia (1) EU Kína (1) EU kínai napelem szabályozás (1) eva (1) feedin tariff (1) feed in (1) feed in tariff magyarországon (1) fejlesztések (1) fejlődés (1) fejlődése (1) fidesz megújuló energia (1) fidesz napelem program (1) first (1) First Solar (4) first solar (1) forgatókönyv (1) forradalmi fejlődés (1) Fraunhofer (1) Fraunhofer Institute (1) Fronius (4) fronius (3) Galvo (1) grid (1) grid parity (1) Growatt (1) GW (2) gyár (1) gyártó (2) gyártók (2) hajlékony napelem (1) hálózat (2) hálózati (1) hálózati fejlesztések (1) hálózatok (1) Hanwha (1) hanwha (1) Hanwha Q Cells (1) hátlap (1) Huawei (1) hulladék (1) hyundai napelem (1) IEA (2) India (1) integrált napelem (1) intelligens (1) Interesolar 2014 (1) Intersolar (3) intersolar (2) Intersolar 2012 (1) Inventux (1) inverter (8) inverterek (3) inverter gyártók (1) inverter top 10 (1) JA Solar (3) Jinko (2) jinko (1) Jinko Solar (2) Kaco (1) kaco (2) Kaco inverter (1) kapacitás (1) kelet európa (1) kiépített (1) kina (1) Kína (3) kínai napelem (3) kínai napelem csalók (1) kínai napelem gyártók (1) kitekintés (1) koreai napelem (1) közép európa (1) közép európai adatok (1) kristályos napelem (1) kutatások (1) kvázi-mono (1) kvázi mono (1) kyocera (1) Kyocera (1) lakossági pályázat (1) laminálás (1) legnagyobb (4) legnagyobbak (1) legnagyobb európai napelem kiállítás (1) legnagyobb hatásfokú napelem (1) legnagyobb napelem (2) legnagyobb napelemes (1) legnagyobb napelem gyártók (2) levegő (1) LG Mono X Neon (1) lg napelem (1) magas hatásfokú napelem (1) magyarországi adatok (1) magyarországon (1) mammutcégek (1) meddig működik a napelem (1) meei (1) megújuló áramtermelés (2) megújuló arány (1) megújuló energia (4) megújuló energiák fejlődése (1) megújuló tárolása (1) megújuló villamosenergia (1) mennyi ideig tud működni egy napelemes rendszer (1) mesterséges metán (1) METÁR (1) microinverter (1) micro inverter (1) mikroinverter (2) mikro inverterek (1) minőség (1) MIT (1) MPLE (1) München (1) n-típusú napelem (1) n-type cellák (1) nagy hatásfokú napelem (1) napelem (33) napelemek és árnyékolás (1) napelemek fajtái (1) napelemek fejlődése (1) napelemek tájolása (1) napelemek termelése (1) napelemek tesztelése (1) napelemek történeti áttekintés (1) napelemes (5) napelemes áram gázzá alakítása (1) napelemes áram tárolás (1) napelemes backup rendszer (1) napelemes cég (1) napelemes háttértár (1) napelemes inverter (4) napelemes inverterek (1) napelemes inverter technológiák (1) napelemes kiállítás (2) napelemes piac (2) napelemes rendszer termelése (1) napelemes tetőcserép (1) napelemes tracking (1) napelemes UPS (1) napelemes vásár (1) napelemgyártó (1) napelemmel szünetmentes (1) napelempiac (1) napelem 2012 (1) napelem 2013 előrejelzés (1) napelem anti-dömping (1) napelem árak (2) napelem áramátalakítók (1) napelem árcsökkenés (1) napelem ár 2013 (1) napelem atomenergia (1) napelem Ázsia (1) napelem cella (2) napelem cserép (1) napelem élettartam (1) napelem energia megtérülés (1) napelem és akkumulátor (1) napelem és tárolás (1) napelem EU (1) napelem eu direktiva (1) napelem expo (3) napelem fejlődés (1) napelem fejlődése (2) napelem földgáz (1) napelem gyártási lánc (1) napelem gyártó (1) napelem gyártói toplista (1) napelem gyártói verseny (1) napelem gyártók listája (1) napelem gyártók top 10 (1) napelem hatásfok (2) napelem hatékonyság (1) napelem history (1) napelem hozam (1) napelem hozamok (1) napelem import (1) napelem K+F (1) napelem kalkulátor (1) napelem karbon lábnyom (1) napelem kiállítás (3) napelem kőolaj (1) napelem összehasonlítás (1) napelem piac (4) napelem piac 2012 (1) napelem piac és szabályozás (1) napelem regisztráció (1) napelem számoló (1) napelem szén (1) napelem széndioxid lábnyom (1) napelem támogatás (1) napelem támogatás hibák (1) napelem technológia (1) napelem telepítés (1) napelem teljesítmény (2) napelem termelés (1) napelem test (1) napelem tévhitek (1) napelem típusok (1) napelem top10 (1) napelem toplista (1) napelem top 10 (2) napelem történelem (1) napelem történet (1) napelem tracker (1) napelem úszt (1) napelem várható élettartalma (1) napelem világpiac (1) napenergia (8) napenergia ára (1) naperomu (1) német (1) Németország (2) németország (1) német energetika (1) német energetikai tervek (1) német napelem (1) német napelemes kiállítás (1) német napelem gyártás (1) nukleáris energia (1) obama (1) okos napelem (1) olajvállalat (1) olcsó napelem (1) olcsó napelem és garancia (1) optimalizáló (1) optimalizalo VS mikroinverter (1) óriáscégek (1) összehasonlítás (2) összes telepített (1) p-típusú napelem (1) p-type cellák (1) Paks (1) Paks bővítés (1) Paks bővítése (1) Paks és megújuló energia (1) Paks és napelem (1) Paks II (1) pályázat (1) Panasonic (1) piac (4) piaca (1) piaci elemzés (1) piaci előrejelzés (1) piaci összefoglaló (1) potenciál (1) Power-One (1) power one (2) prezentáció (1) pv (1) pvb (1) PV tárolási piac (1) pv test (1) Q-Cells (1) Quasi mono (1) quasi mono solar (1) q cells (2) RefuSol (1) rendszerengedély (1) Renesola (1) ReneSola (2) renexpo (1) samsung napelem (1) satcon (1) schott (2) Schott (1) Schüco (1) schwarzenegger (1) SFCE (1) sharp (1) Sharp (1) siemens (2) sma (2) SMA (5) smart (1) smart grid (2) Smart modul (1) Smart napelem (1) SMA mikroinverter (1) solar (1) SolarCity (1) Solaredge (1) SolarEdge (1) Soleil (1) solon (2) solyndra (1) Sovello (1) Spectrolab (1) sputnik (1) stratégia (1) Sungrow (1) Sunpower (3) SunPower (1) sunpower (1) Suntech (3) suntech (4) sűrített (1) sűrített levegős tárolás (1) szahara (1) szélenergia (3) szén (1) szilikon cella (1) szivattyús erőmű (1) szünetmentes áramellátás (1) s energy napelem (1) támogatás (3) tanulmány (1) tariff (1) tárolás (1) tárolása (1) tartósság (1) technológia (1) technológiai irányok (1) tedlar (1) termékdíj (1) Tesla (1) test (1) teszt (2) Tigo (1) Tigo optimalizáló (1) toplista (3) top 10 (5) top 10 napelem gyártó (1) története (1) trina (2) Trina (4) trinasolar (1) Trina Smart (1) Trina Solar (2) tüv (2) TÜV-MEEI (1) TÜV intézet (1) tűz (1) tüzek és napelemek (1) tűzmegelőzés (1) tűzvédelem napelem (1) tűz és napelem (1) tűz megelőzés (1) újrahasznosítás (1) UPS (1) USA (2) válság (1) váltás (1) várakozások (1) vékonyfilm (1) vékonyfilmes napelem (2) vékonyréteg (1) vékonyrétegű (1) vékonyrétegű napelem termelés (1) vezető (2) vezető gyártók (1) vezető napelem gyártók (1) világ (2) világban (1) világpiac (3) világ napelem piaca (1) villamos (1) villamosenergia (1) villamosenergia gázzá alakítása (1) villamosenergia termelés (2) villamossenergia hálózat (1) visszatáplálási támogatás rosszul (1) vízpumpás tározó (1) vízszivattyú (1) voks10 (1) World Energy Outlook 2016 (1) wto (1) Würth (1) yingli (4) Yingli (7) zöldáram (1) zöldenergia (1) zsínóráram (1) Címkefelhő

Hálózati fejlesztés nagyobb megújuló arány befogadásához

2015.11.27. 11:57

A hazai villamosenergia és hálózati beszélgetések, hozzászólások általában leegyszerűsödnek a "éjszaka nem süt a nap" és "óriási tárolós erőmű kellene" kijelentésekre, amikor a megújulók növekvő vagy lehetséges arányairól szól a beszélgetés. De talán érdemes megnézni, hogy megalapozottabb tanulmányok milyen lehetőségeket vizsgálnak akár 50%, akár 100% megújuló arányok esetén.

A német Fraunhofer Intézet (megújulókban az egyik vezető kutatóközpont Európában) készített egy jelentést a német kormány megbízásából és finanszírozásában, amiben a megújulók növekvő arányát vizsgálták, egyebek között földhasználat, CO2, költségek és hálózat szempontjából. A tanulmány itt tölhető le.

A hálózati szempontokból a tanulmány kiemeli, hogy komolyabb hálózati átalakítás és szabályozási paradigmaváltás lesz szükséges 2030-tól, hogy a 25% feletti megújuló arányokat kezelni lehessen. A tanulmány a lehetőségek közül kiemelten kezeli és modellezi az összekötött európai hálózatokat:

europai-villasoenergia-halozati-tervek.JPG

 

Az európai villamosenergia hálózatok összekapcsolása pedig már most is folyamatban van, erről a transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló rendelet már hatályba lépett, és Magyarországon most folyik a bevezetése a hálózati szabályozásban.

Természetesen további műszaki fejlesztések is szükségesek majd a növekvő, akár 50%-os vagy afeletti megújuló arányoknál.

Számos műszaki megoldás körvonalazódik, az egyik legismertebb a smart-gridek fejlesztése, melyről korábban már itt írtunk. De nézzünk néhány további javaslatot más tanulmányokból is.

Néhány koncepció ismerhető például a Greenpeace megújulókkal foglalkozó riportjából, amit 10 éve minden évben frissítve közölnek (és pl. ők jósolták legpontosabban eddig a tanulmányaikban a megújulók robbanásszerűen növekvő arányát, amit pl. az IEA rendszeresen alátervez, emiatt már magyarázkodnia is kellett az IEA igazgatójának).

A 364 oldalas tanulmány 43-44. oldalán rövid ábrákkal foglalják össze a mostani hálózati kiépítés határait, ami 25%-nál több megújuló arányt nem fog lehetővé tenni, és a kiszabályozás főleg gyors-reagálású gázerőművekkel történik, mint amilyeneket ma is használ a MAVIR a hazai rendszerirányításban és szabályozásban:

max25.JPG

Nagyobb arányú megújulóknál azonban már hálózati instabilitás léphet fel, főleg ha a zsínórárami alaptermelés szabályozása nem lehetséges:

max50.JPG

Ilyen nem szabályozható zsínoráramot termel ma Paks is, azonban Paks2 terveiben és közleményeiben már szerepel, hogy a most tervezett új orosz blokkok teljesítménye és áramtermelése bizonyos mértékben szabályozható lesz (bár ez nem egy olcsó mulatság és az ilyen esetleges visszaszabályozások költésgeivel ismereteink szerint nem számolt egyik gazdasági megtérülést számító modell sem).

A hosszú távú koncepciók között pedig tárolási és szabályozott fogyasztási rendszerek kiépítése szükséges, angol rövidítéssel a DSM rendszerek, demand-side management. Ilyen pl. háztartási nagyfogyasztók, mint mosógép, mosogatógép, bojler működése, és a jövőben majd elekromos autó töltésének időzítése a hálózati irányítók által. Ezáltal a napi fogyasztási csúcs eltolható, és egyenletesebb elosztási arányok jöhetnek létre - akár zsinórárami termelés nélkül is:

100-szazalek-megjulo.JPG

Sajnos ma már biztosra vehető, hogy ezek a fejlesztések, és így egy működő gyakorlat kiépítésében Magyarország nem lesz az úttörők között.

Az itthoni villamosenergia-termelésben a megújulók aránya 2014-ben 2,7% volt, és a 2020-as EU-s vállalásainkban is csak 6,7% az áramtermelés megújuló aránya, ami egy ördögi körbe taszíthatja itthon a szektort. Az alacsony megújuló penetrációs tervek nem kényszerítik ki a szükséges hálózatfejlesztést, míg ennek elmaradása egy állandó akadályként fog a megújulók előtt lebegni még akkor is amikor már a hagyományos energiahordozókkal versenyképesek lehetnének. Csak az lehet hosszú távon megoldás, ha a két területet együtt vizsgáljuk és és tervezzük.

magyarorszag-megujulo-arany-villamosenergia.JPG

 

Ezzel szemben a németek, hollandok, dánok sokkal nagyobb arányú megújulókkal működtetik hálózataikat, szemmel láthatóan stabilan és leállások nélkül. Várhatóan ezek az országok fogják kidolgozni azokat a műszaki megoldásokat is, ami akár 50%-os, akár 100%-os megújuló arányt lehetővé tesznek.

Természetesen ez nem holnap fog megtörténni - de villamosenergiában, főleg hálózati oldalon hosszú, 20-30 éves tervezések folynak ma is. Lassú, de egyáltalán nem lehetetlen átalakulás elején járunk még, melynek végén gyerekeink és unokáink akár teljes energiaigényüket megújulókkal termelhetik meg. 

4 komment

Címkék: hálózat tanulmány kutatások megújuló energia smart grid DSM megújuló áramtermelés megújuló arány megújuló villamosenergia zsínóráram villamossenergia hálózat hálózati fejlesztések Demand-side management

A bejegyzés trackback címe:

http://napelemek.blog.hu/api/trackback/id/tr428094892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

itoérambolafoci 2015.11.29. 13:07:30

A megújuló villamosenergia-termelést ostoba módon erőltető politikusok fordítva ülnek a lovon.

A megújuló energia terjedésésének ugyanis kizárólag csak az vet gátat, hogy piaci alapon nem versenyképesek.

Tehát nem a jelenlegi ráfizetéses megújulós erőművek tömeges telepítését kéne erőltetni, hanem a fosszilisekkel versenyképes új megújuló technológiák kutatását és fejlesztését kéne közpénzből támogatni.

De az ostoba politikusok által megújulók támogatására fordított összegeknek csak kevesebb mint 1%-át fordítják megújuló technológiák kutatásának és fejlesztésének támogatására. A támogatások több mint 99%-a a ráfizetéses, elavult, gazdaságtalan meglevő technológiák tömeges telepítését szolgálja.

Csupán az Unió is 250 milliárd eurót fordított erre a baromságra.

Már azzal is tízszer előrébb lettünk volna, ha 250 helyett csak 25 milliárdot fordítanak a megújulók támogatására, de azt kizárólag K&F célokra fordítják.

A jelenleg ismert megújuló technológiák ugyanis alkalmatlanok a fosszilisek gazdaságos kiváltására.

Ez pont ugyaniolyan, mint amikor az új nagyteljesítményű 400kW-os DC töltőszabvány megjelenésének kivárása helyett esztelenül tömegesen telepítik a már kifejlesztésükkor elvultnak számító 50kW-os "gyorstöltő" állomásokat, pedig mindenki tudja, hogy azok fizikailag alkalmatlanok a villanyautók tömeges kiszolgálására, tehát semmi érteleme a telepítésüknek.

Tehát hülyeségekre verik el a közpénzt, és közben hülyeségekkel etetik a köznépet.

Na, hát ezt kéne nagyon sürgősen abbahagyni.

Karvaly 2015.12.20. 22:46:39

Érdekes dolgok ezek. Az energiaigény a hideg és sötét téli időszakban a legnagyobb, amikor fűteni és világítani is többet kell, a napelemek ekkor termelik a legkevesebbet. (ahogy a szélerőművek is) Hosszú távon mivel lehet megtermelni az energiát, az jó kérdés, ha a mostani energiaigényt atomerőművekből fedeznénk, vagy negyven évre lenne elegendő a készlet, tóriummal és társaival talán kétszáz is lehet.
Tisztán megújulókkal vagy felesleges kapacitásokra van szükség, hogy a legnagyobb energiaigényt is lefedjék vagy importálni kell (naperőművek a Szaharában) ami biztonsági kérdéseket vet fel.
A nagykapacitású összekapcsolások alternatívája lehet a helyi energiatárolás (mint amilyen a Powerwall), amennyi energiát az akkumulátorok fejlesztésébe ölnek, elképzelhető, hogy utóbbi lesz az olcsóbb - persze mindkettő csak rövid távú kiegyenlítésre alkalmas, hosszabb távra például vízbontás kell, bár ott az össz hatásfok elég rossz.

ketkerek 2015.12.31. 10:16:19

A szélerőművek Németországban télen többet termelnek, így ebből a szempontból jó kiegészítése a napelemnek.
Viszont szél gyakran fúj éjszaka is, ilyenkor jön a 0 vagy negatív áram ár.
A szélerőmű olcsó, éhhez pár napos tároló kapacitás elegendő lenne, hogy alapvetően széltermelésből fedezzük az áramszükségletet.

A napelem legalább nem termel éjszaka, viszont Németországban júniusban 5x annyi áramot termel mint decemberben, tehát több havi tároló kapacitás kéne, ami nyilvánvalóan nem megoldható.

A németeknél emiatt a napenergia az áramtermelésen belüli részesedése 20%-ot eléri, akkor napsütéses nyári napon minden más termelőt kiszorítana (így pl. a szélerőműveket is), tehát már 20%-os részesedéshez is igen komoly tároló kapacitás kéne...
A szélerőműveknél előbb utóbb el kell fogadni, hogy néha le kell állniuk, és nincs kötelező átvétel non-stop.
Így szerintem kb. 25% szél és 15% napelem részesedést fel tud venni a hálózat (a megfelelő fejlesztésekkel), de többet a jelenlegi technika mellett nem, vagy csak irreális költségek mellett.
Ez azt jelenti, hogy az atomerőművek leállítása miatt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nem fog érdemben csökkenni.

A délebbi országok szerencsésebbek, ott nagyobb lehet a napelemek részesedése, mivel éven belül kiegyenlítettebb a termelés.

Karvaly 2016.01.12. 16:16:12

Erről jutott eszembe az Altaeros, nagyságrenddel olcsóbb lenne az így termelt áram, mint a tornyos szélerőműveké, és ezeket lényegében ugyanannyiba kerül száz méter helyett háromszáz méteren üzemeltetni.
Bár ha jól tudom, ők héliumban gondolkodnak, szerintem hidrogénnel még olcsóbb volna, könnyebb pótolni (akár levegőben, a harmat/eső bontásával), persze ehhez lakott területektől biztonságos távolságban kellene tartani.
Az jó lenne, ha ehhez hasonló rendszerek le tudnák verni az áram árát, egészen addig, hogy ne érje meg, csak csúcserőműként használjanak fossziliseket.